Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kásler közel 14 ezer ágyat szabadíttat fel a kórházakkal, betegeket viszont nem lehet hazaküldeni

Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere szerdán levélben adta utasításba valamennyi fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató vezetőjének: a kórházak összes ágyszámának eddigi (a nyári hónapokban üresen tartott) 10%-a helyett az összes ágyszám 20%-át készenlétben kell tartani arra az esetre, ha be kellene vonni őket a koronavírus-fertőzöttek ellátásába – számolt be a Portfolio.

Az utasításban ezúttal az is szerepel, hogy az intézkedés végrehajtása nem járhat betegek hazaküldésével. Az intézményvezetőknek ellenőrizniük kell a koronavírus-fertőzött betegek ellátásába bevonható, készenlét fenntartásához szükséges ágyak meglétét és alkalmasságukat, amiről ma délelőtt már vissza is kellett jelezniük az Emberi Erőforrások Minisztériumának.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint júniusban a teljes ágyszám 69 ezer volt, ennek a 20%-a 13 800 ágyat jelent. Júniusban, az első hullám lecsengésekor az aktív ágyak 53%-a, míg a krónikus ágyak 52%-a volt kihasznált, ami azt jelenti, hogy még eleve 31 600 ágy állt üresen, azóta viszont valószínáleg némiképp csökkent a szabad ágyszám, ahogy a betegek a nyár folyamán fokozatosan visszatértek az ellátórendszerbe – írja a Portfolio.

A Népszava szerint Kásler utasítása eltérően érinti az intézményeket: van olyan kórházi vezető, akinek az ágyak ürítése nem okoz gondot, mert férőhelyeinek még mindig csak a 60-65 százaléka foglalt, másutt viszont feltöltötték az ágyakat, beindították a műtőket.

A lapnak nyilatkozott Falus Ferenc egykori tisztifőorvos, aki szerint a miniszter levele gyakorlatilag betegfelvételi zárlatot jelent. Azt pedig, hogy nem küldhetnek haza senkit, ismét megoldhatatlan helyzet elé állítja az intézményvezetőket.

Mivel jelenleg 100 koronavírus-fertőzöttet ápolnak kórházban, még a várható napi esetszámok növekedésével is soknak tűnik a Kásler által kért 13 800 ágy üresen tartása: a volt tiszti főorvos szerint nem várható, hogy hirtelen több ezer koronavírus-fertőzött intézményi ápolására lenne szükség, ami indokolná az ágyak kiürítését.

Mint az emlékezetes, a járvány első felében két hónap alatt 13 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága.

Az ismét lefékezett kórházi ellátás egyértelműen tovább növeli majd az eladósodást is, hiszen ha kevesebb beteget kezelhetnek, kisebb összegű lesz az érte járó közfinanszírozás is, miközben a költségeik nőnek.

A miniszter óvatossága feltehetően összecseng azzal, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint az ország több nagyvárosában ismét emelkedik a szennyvízben a vírus  örökítőanyagának koncentrációja. A szennyvízben kimutatható koncentrációnövekedés 4-10 nappal előzi meg a tünetes megbetegedések számának növekedését, a járványügyi hatóság szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy az ország nagyobb részén megindult a vírus közösségi terjedése – írja a Népszava.

A mai napon rekordmagas, 459 új koronvírus-fertőzöttet azonosítottak Magyarországon, ezzel 7382 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Az első hullámhoz képest viszont most fontos különbség, hogy míg korábban a 67 év volt a betegek átlagéletkora, ez most 26 év.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi főosztályvezetője, Galgóczi Ágnes az M1-en ma reggel arról beszélt: mivel tavasszal a kockázati csoportba tartozók betegedtek meg elsősorban, akik aztán kórházba kerültek és kezelést kaptak, akkor sokkal nagyobb volt az egészségügyi rendszer leterheltsége, mint most. Az új gócok is elsősorban olyan helyeken alakulnak ki, amelyeket főként fiatalok látogatnak, gólyatáborokban, szórakozóhelyeken vagy esküvőkön.

Az EMMI az első hullám idején óriási mértékű ágyfelszabadításba kezdett, nagyon rövid (4 napos) határidővel. Rengeteg történet járta be a sajtót az ágyfelszabadítások miatt nehéz helyzetbe került betegekről és családjaikról, a kormány azonban amellett, hogy nem ajánlott fel számukra semmilyen segítséget, arról sem árult el semmiféle adatot, hogy pontosan hány beteget és milyen egészségügyi problémákkal küldtek haza áprilisban.

Ahogy arról beszámoltunk, maga a Nemzeti Egészségügyi Ellátó Központ sem tudott válaszolni ezekre a kérdésekre, ugyanis mint kiderült, az intézmény nem gyűjtött erre vonatkozó adatokat. Az első hullám kórházi ágyfelszabadításait hónapokon át homály fedte: Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere még a veszélyhelyzet idején is igencsak ritkán jelent meg a sajtó, illetve az Országgyűlés előtt, és ha néha napján meg is szólal, akkor sem árul el semmi érdemlegest. Májusban végül kiderült: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 16-24 ezer főre is rúghatott a hazaküldött betegek száma.

Címlapkép: MTI/Sóki Tamás