Ombudsmanhoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság, mert szerintük a járványügyi vészhelyzet alatt megatartott autós intézkedéseket félrekezelte a rendrőrség, ezzel pedig a hatóság megsértette a békés gyülekezéshez való jogot.

Mint arról tavasszal a Mércén is beszámoltunk, a tavaszi veszélyhelyzet és kijárási korlátozások idején összesen hatszor tartottak Szél Bernadett, Hadházy Ákos és a Momentum szervezésében autós-dudálós kormányellenes tüntetést a Clark Ádám téri körforgalomban, amelyeknek elsődleges apropói az Orbán-kormány válságkezelése, a felhatalmazási törvény – amelynek értelmében a veszélyhelyzet végéig gyakorlatilag rendeletekkel irányíthatott a kormány -, valamint a kórházi kapacitások növelését célzó ágykiürítések voltak.

A kijárási korlátozás és a KRESZ megszegésére hivatkozva a rendőrség elrettentő mértékű bírságokat rótt ki tüntetések a résztvevőire: volt, aki százres nagyságrendű „csekket” kapott, de volt olyan is, aki  többször vett részt az akciókon, és milliós tételt szabtak ki rá utólag, pedig a jogvédők szerint a békés felvonulások nem jelentettek járványügyi veszélyt.

„A rendőrség bírságolási gyakorlata egyértelműen visszatartó erővel, dermesztőleg hatott azokra, akik a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságukkal felelősen, a járványhelyzetet figyelembe véve kívántak volna élni”

– mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.

„A rendőrség annak ellenére indított szabálysértési eljárásokat és szabott ki bírságokat a dudálás miatt a tüntetőkre, hogy más esetekben – pl. esküvői menetek esetében – nagyon helyesen fel sem merül a közlekedési szabályok megsértésének kérdése”

– szögezte le Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.

Számos, hasonlóan szükségtelen és aránytalan intézkedés csorbította a polgárok véleménynyilvánítási szabadságát, amiről a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jogsegély-szolgálataihoz érkezett megkeresések, valamint a rendőrségtől kért közérdekű információk tanúskodnak -írják szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben a jogvédők.

A két szervezet szerint szükség van annak átfogó vizsgálatára, hogy a gyülekezéshez való jog hogyan érvényesül a koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzetben.

A tüntetések elhibázott rendőri kezelése szerintük nagyrészt a szükségtelen, rosszul megfogalmazott gyülekezési tilalomra vezethető vissza. Úgy vélik: a hatályos gyülekezési jogi szabályok biztosítanak minden jogosítványt a rendőrség számára ahhoz, hogy a járványhelyzetnek megfelelő döntéseket hozzanak, szükség esetén feltételeket és korlátozásokat írjanak elő, hogy a békés gyülekezéshez való jog a megváltozott körülmények közt is gyakorolható legyen.

A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság az alapjogi biztost arra kéri, hogy tegyen javaslatokat a jogalkotónak és az országos rendőrfőkapitánynak. A jogalkotónak tartózkodnia kellene az általános gyülekezési tilalom bevezetésétől akkor is, ha a koronavírus-járvány ismét rendkívüli intézkedések bevezetését indokolná, ehelyett hagynia kellene, hogy a jogalkalmazó szervek a rendelkezésükre álló jogi eszközöket használják – figyelmezet a TASZ és a Helsinki. A rendőrségnek pedig a járványügyi védekezés céljait elsősorban a gyülekezési törvény által biztosított eszközökkel lenne szükséges érvényesítenie, tömeges igazoltatások helyett pedig a gyűlés vezetőjével kellene egyeztetnie és csak ezek sikertelensége esetén intézkedni.

Azt pedig – az egységes jogalkalmazásra tekintettel – a különleges jogrendi helyzetben is előre láthatóvá kell tenni, hogy a rendőrség mi alapján tekint egy rendezvényt tüntetésnek, vagy például kegyeleti megemlékezésnek.