Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nincs szó semmiféle próbaperről, egy hibás fordítás miatt sorosozik a kormány

Ahogy arról a hét elején írtunk, az Európai Bíróság kimondta: sérti az uniós jogot a CEU-t Magyarországról elüldöző magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása (azaz a lex CEU), ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni. Ezt követően az utóbbi napokban sorosozástól lett hangos a kormányzati kommunikáció, méghozzá egy rosszul fordított kifejezésnek köszönhetően.

Az Index számolt be róla kedd este, hogy a bírósági döntésre reagálva Soros György közleményben szólította fel az EU-t, hogy indítson próbapert Magyarország ellen, miután az Európai Bíróság mindenben helyt adott az Európai Bizottság kifogásainak a lex CEU miatt indított kötelezettségszegési eljárásban.

A közleményre Orbán Viktor is reagált szerda este a Hír TV-ben. A miniszterelnök szerint nem meglepő Soros lépése, „a dolog úgy fest, hogy a Magyarországgal szembeni támadások a politikai baloldal támadásai egy olyan ország ellen, ahol a baloldal nincs kormányon. Azért támadnak, hogy előbb-utóbb a baloldal legyen kormányon” – mondta. A mai kormányinfón Gulyás Gergely újságírói kérdésre azt mondta: Soros György úgy értékeli, hogy ha egy pert megnyert, akkor indíthat egy másikat is, de egyelőre az uniós jogban ismeretlen a próbaper fogalma.

Valójában azonban Soros az Európai Bíróság lex CEU-döntésével kapcsolatban semmiféle, magyar kormány elleni próbaperről nem beszélt.

Eredeti, angol nyelvű sajtónyilatkozatában az amerikai-magyar milliárdos csupán annyit közölt, hogy az EU épp most vitatja meg, hogyan tudná az uniós források elköltését jogállami kritériumokhoz kötni, Magyarországot pedig ebben a folyamatban precedenst teremtő tesztesetként, tesztalanyként („test case”) kellene kezelni. Vagyis Soros azt szorgalmazta, hogy az EU-s források jogállamisági kritériumokhoz kötését Magyarországgal, mint tesztalannyal szemben alkalmazzák elsőként.

 

A hibás fordítás tényét – amit aztán a teljes magyar sajtó átvett az Indextől és egészen a kormányig gyűrűzött tovább – a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője, Csontos Csaba is megerősítette a Mérce kérdésére: szerinte a „precedens teremtés” kifejezés a megfelelő az adott kontextusban.

„Teljesen egyértelmű, hogy az EP-ben, a Bizottságban és a Tanácsban jelenleg is folyó vitához szólt hozzá Soros György. Ez pedig nem az ECJ-ben (az Európai Bíróságon – a szerk.) és nem peres ügyekben dől el”

– közölte.

Az EU-s források jogállamisághoz való kötéséről a júniusi EU-csúcs egyik vitatémája volt. Az ott született megállapodás szerint a jogállamisági feltétel az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében aktiválható, megkülönböztetésmentesen kell működnie, elkülönülve a már létező eljárásoktól. Vagyis az olyan jogállamisági procedúrák, mint a kötelezettségszegési eljárás, vagy épp a hetes cikkely szerinti eljárás, nem lehet kihatással a források szétosztására, az EU csak akkor léphet fel, ha magában az elköltésben lépnek fel jogállamisági problémák.

Az Európai Parlament azonban nem elégedett a Tanácsban kialkudott enyhe megfogalmazással, a szerdai plenáris ülésen az EP-képviselők többsége sokkal keményebb jogállamisági mechanizmus létrehozásáról fogadott el állásfoglalást, amely a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat védené és erősítené.