Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

KSH: Közel félmillió ember megélhetését veszélyezteti a világjárvány

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatai szerint júniusban 450 ezer ember került nagyon nehéz helyzetbe a koronavírus-válság miatt. A legnagyobb arányban a részmunkaidős állásba kényszerülők voltak jelen több mint 250 ezer fővel. 

Augusztus végére a koronavírus miatt nehéz helyzetbe kerülők száma majdnem 100 ezer fővel csökkent, azonban ez leginkább a részmunkaidős állásba jutottak megfogyatkozásán látszik meg. 

Az állásukat elvesztők létszáma is csökkent, a júniusi 73 ezerről 51 ezer főre. Azonban augusztusban is több mint 200 ezer fő vesztette el munkáját, biztosítotti jogviszonyát vagy kényszerült vállalkozása szüneteltetésére a koronavírus okozta munkaerőpiaci válság hatására. 

Megnövekedett a nyilvántartott álláskeresőként újonnan megjelenők létszáma is, 85 ezer fő helyett augusztus végére több mint 111 ezren kezdtek el munkát keresni. 

A munkaerőpiacon a foglalkoztatottak száma az előző hónapi eredményekhez képest 54 ezer fővel emelkedett, azonban a tavaly augusztusi adatokhoz viszonyítva nagy a visszaesés. Ha a júliusi számokat nézzük, egy évvel ezelőtt 140 ezer fővel volt magasabb a foglalkoztatottak aránya. Az idei június-augusztus közötti időszakot a tavalyi adatokhoz viszonyítva láthatjuk, hogy leginkább a közfoglalkoztatottak aránya csökkent. 

Legutóbbi cikkünkben arról írtunk, hogy augusztusban már ismét 4,5 millió felett volt a foglalkoztatottak száma. Ezzel a válság előtti szint közelébe kerültünk, azonban ezen még változtathat a járvány második hulláma.

A járvánnyal kapcsolatos kommunikációjában a kormány már tavasz óta az ország működőképességének fenntartását hangsúlyozza. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón ismét arról biztosította  a magyar embereket, hogy ahány munkahely megszűnik, annyit újat fognak teremteni. A miniszter szerint a foglalkoztatási számok jók, de a munkahelyeket továbbra is védeni kell. Az ígéretekkel ellentétben azonban a statisztikák nem túl biztatóak.

A KSH 2020. szeptember 30-án az elmúlt 6 hónap kereseti adatait tette közzé, melyet a kormány gazdasági sikernek könyvelt el. Azonban a nominális bérnövekedést jelző adatsorok mintáiból hiányoznak a fentebb felsorolt részmunkaidős dolgozók, egyéni vállalkozók, vagy a kis- és középvállalkozásban tevékenykedők. Ezek a munkavállalók viszont a társadalom jelentős részét teszik ki.

Fontos kiemelni emellett a bérek regionális és szektoronkénti eloszlásának különbségeit is, ezek a tényezők ugyanis csak tovább növelik a fizetések közötti egyenlőtlenséget, amit a KSH statisztika nem, vagy csak hiányosan mutat be. A termékenkénti különböző infláció is komoly probléma, amely elvitatja a nominális béremelkedés sikerességét.

Az élelmiszerárak például közel 8%-ot emelkedtek az elmúlt egy évben.

A jelenlegi a GDP adatok sem árulkodnak gazdasági sikerről, a KSH becslése alapján drámaian, 14,5 százalékkal csökkent a teljesítmény az előző negyedévhez képest. Ehhez hozzájárul a gazdaság gerincét képező feldolgozóipar szeptemberi jelentős visszaesése is.

A járvány okozta kollektív társadalmi szorongáshoz hozzájárulnak az egyre rosszabbodó gazdasági mutatók, ezeket pedig még a kormány sikerpropagandája sem tudja elrejteni. Kérdéses, hogy meddig tarthatók fenn a béremeléssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatok ígéretek, különös tekintettel a koronavírus második hullámára.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán