Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Koronavírus, sertéspestis, gyengülő forint: idén közel 8 százalékot emelkedtek az élelmiszerárak

Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júniusban átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, az élelmiszerárak látványos, 7,8 százalékos emelkedésnek indultak, de egyes termékek esetében a 10-20 százalékos drágulás sem volt ritka.

Nagyot drágult például a párizsi, a kolbász (20,5%), a burgonya, a friss zöldség, a friss hazai és déligyümölcs, azaz az idényáras élelmiszerek (18,1%), a sertéshús (17%), a cukor (14,2%), a szalámi, szárazkolbász és sonka (10,8%). Egy kiló alma 289 forintról 546 forintra drágult  (+89%), a citrom 709 forint helyett 1030 forint (+45%), a narancs 468 forint helyett 667 forint  (+43%), az olasz felvágott kilója 1650 forint helyett 2090 forintért kapható (+27%), a párizsit 1520 forint helyett 1890 forintért adták (+24%), a sertészsírt pedig (400-500 gramm) 374 forint helyett 449 forintért (+20%) – írja a 24.hu.

A drágulásban nagy szerepe van a sertéspestisnek, a gyengülő forintnak és természetesen a koronavírusnak is. Az élelmiszerárak januártól kezdtek a korábbinál jobban emelkedni, a drágulás március óta már átlagban 8 százalékos.

A GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója, Czelleng Ádám a 24.hu-nak azzal magyarázta a jelenséget, hogy egyrészt a Kínában dúló sertéspestis miatt a kínaiak felvásárolták Európából a sertéshúst, ami masszív áremelkedést okozott az európai piacon. A másik tényező a gyengülő forint: az üzemanyagárak emelkedésével az infláció jelentkezik az importáruknál és a nem import áruknál is. És bár idén az üzemanyagárak az olaj piaci árának bezuhanása miatt tavasszal jelentősen csökkentek, ez nálunk jellemzően nem jelenik meg az árakban, azt inkább haszonként megtartják a szállítók, csak az áremelkedést vezetik át – tette hozzá a szakértő.

Ráadásul a koronavírus miatt a távol-keleti piacokon már januárban bevezettek korlátozásokat, akadozott a termékek szállítása, az alacsonyabb kínálat pedig árfelhajtó hatású, ami magyar árakra, így az élelmiszerárakra is hatással lehetett. Mivel enni mindig kell, az élelmiszerárak különleges pozícióban vannak, így fordulhatott elő, hogy a koronavírus idején összességében csökkenő kereslet mellett mégis drágább lett az élelmiszer. A szakember szerint a közeljövőben arra lehet számítani, hogy visszarendeződik a kereslet, ez azonban szintén emeli majd az árakat.

Az inflációt hónapok óta az élelmiszerárak húzzák, ez azonban a KSH adataiban nem jelenik meg olyan drasztikusan, ahogyan azt valójában érzékeljük a mindennapokban. A KSH 2,9 százalékos átlagos inflációval számol erre az évre. A számítás ugyanis az úgynevezett inflációs kosár alapján történik, amiben mindig a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetet veszik figyelembe, és ezen most sem változtattak.

Vagyis a módszertani kötöttségek miatt a statisztika nem tudja számításba venni a járvány miatt radikálisan dráguló termékcsoportokat.

A GKI június 25-i előrejelzésében 2020 végére 3 százalék körüli, éves átlagban 3,3 százalékos inflációt prognosztizált, megjegyezve, hogy a valós áremelkedés még ennél nagyobb lehet, jövőre pedig 4 százalékkal számol.

Az emberek az élelmiszerárakon érzik leginkább az áremelkedést, így ha az észlelik, hogy kevesebb élelmiszert tudnak megvenni ugyanazért a pénzért, mint néhány hónappal korábban, akkor máshol húzzák meg a nadrágszíjat, és kevesebb lesz a megtakarításuk is.

Ez azonban már csak azért is nagyon aggasztó, mert a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének nemrég megjelent kutatása szerint a magyar háztartások 33 százaléka, több mint 3 millió ember nem tudna egy váratlan kiadást fedezni. a legrosszabb helyzetben az egy vagy több gyereket egyedül nevelő szülők vannak, 66 százalékuknak ugyanis semmilyen tartalékuk nincs. A legalább három gyereket nevelő nagycsaládosok fele is hasonló helyzetben van.

A Policy Agenda júniusi felmérése szerint az emberek negyede már közvetlenül érzi életszínvonalának csökkenését. A szervezet előző két évi hasonló kutatásához hasonlítva világosan látszik, hogy a koronavírus számottevő bizonytalanságérzetet hozott a munkavállalók életébe. 2018-2019 során még a dolgozói társadalom harmada utalt arra, hogy félhet, hogy a jövőben nem bírja fenntartani meglévő életszínvonalát,

mára már az emberek negyven százaléka tart attól, hogy egzisztenciálisan lecsúszhat, illetve az emberek negyede már kifejezetten érzi is életszínvonalának csökkenését.

Az életszínvonal fenntartásán túl előtérbe került a munkahely elvesztésének kérdése is. A korábbi években még kevesen tartottak attól, hogy elvesztik állásukat, azonban a koronavírus-járvány hatására a korábbi félelmek felerősödtek a lakosság körében.

A járvány a dolgozók 41%-át érintette munkavégzésükben, 6%-ukat elbocsátották, 16% otthoni munkavégzésre kényszerült, 12%-nak rövidítették a munkaidejét. A dolgozók 8%-át szabadságra küldték, közülük minden negyediket fizetés nélküli szabadságra.

Ezen lépések kapcsán a dolgozók 20%-ának már a válság első hónapja alatt megszűnt vagy csökkent a jövedelme.

A csökkenő bérek és a rendkívüli helyzet növelték az anyagi kiszolgáltatottságot, a koronavírus-járvány okozta munkajövedelem elvesztése miatt a háztartások jelentős része nagyon gyorsan felélte tartalékait.

Címlapkép: MTI / Kovács Attila