A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének (egykori MTA-s kutatóintézet) honlapján jelent meg egy rövid írás, amely az Eurostat módszertanai alapján végzett KSH-kutatásokból szemlézi a magyar háztartások tartalékaira vonatkozó adatokat.

Ezek szerint a magyar háztartások 33 százaléka, több mint 3 millió ember nem tudna egy váratlan kiadást fedezni. Ezzel a magyar társadalom az európai középmezőnyben helyezkedik el, a visegrádi országok közt azonban sereghajtónak számít: Csehországban 22%, Lengyelországban 29%, Szlovákiában pedig 30% ugyanez az arány.

Az adatokból az is kiderül, hogy a legrosszabb helyzetben az egy vagy több gyereket egyedül nevelő szülők vannak, 66 százalékuknak ugyanis semmilyen tartalékuk nincs. A legalább három gyereket nevelő nagycsaládosok fele is hasonló helyzetben van.

Az egy külön érdekes kérdés, hogy vajon az egyes háztartások ténylesen mekkora összegű megtakarítással rendelkeznek. A G7 gazdasági portálon pár hete megjelent elemzés adhat ebben támpontokat. Eszerint egy magyar háztartás átlagos megtakarítása 12 ezer euró (4,2-4,3 millió forint). Ezt az átlagértéket azonban jelentősen torzítják a sok megtakarítással rendelkező kevesek adatai: a valóságban a megtakarítással rendelkezők háromnegyedének kevesebb tartaléka van ennél a 12 ezer eurónál.

A pénzügyi megtakarításokkal rendelkezők felének a tartalékai nem érik el az 1000 eurót (kb. 350 ezer forintot). 20%-uk kevesebb mint 100 eurót tudott félretenni, 20% 100 és 400 euró közötti, 20% pedig 400 és 900 euró közötti tartalékkal rendelkezik.

„Mindez az jelenti, hogy a hazai családok 60 százalékát hozhatja nehéz helyzetbe a kialakult válság 2-3 hónapon belül és hozzá kell nyúlniuk a megtakarításukhoz, vagy akár kölcsön is kell kérniük, hogy átvészeljék az előttünk álló nehezebb időszakot” – vonja le a következtetést a G7 elemzése.

A koronajárvány hazai kirobbanása óta egyre több szó esik arról, a kormányzatnak hogyan kellene támogatnia a gazdaság leállása miatt nehéz helyzetbe kerülő családokat. Az európai kormányzatok szinte teljes konszenzusával szembemenve, az Orbán-kormány elzárkózott attól, hogy készpénztámogatásokkal próbáljon segíteni a bajba jutottakon.

Újságírói kérdésre Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter még múlt héten is elutasította a – fejlett országok  között legszűkmarkúbb – munkanélküli segély növelését, és a több mint 10 éve nem emelet családi pótlék emelését is. Orbán Viktor kitart a „munkaalapú társadalom” koncepciója mellett, amely szerint a kormány csak munkahelyteremtésre akar pénzt fordítani – vagyis a vállalatoknak ad támogatásokat, magánszemélyeknek nem igazán.

Támogatás helyett az Állami Számvevőszék elnöke is inkább takarékoskodásra intette az ország lakosságát a minap.

Arra a kérdésre, hogy a munkahelyek bezárása miatt munkalehetőség nélkül maradt, és – mint látjuk – vésztartalékokkal nem igazán rendelkező háztartásoknak mégis hogyan kénye túlélniük, arról a kormányzat nem beszél.