Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kalifornia több régiójában mérgező a levegő a soha nem látott hevességű tűzszezon miatt

Soha nem látott mélységekbe zuhant a levegő minősége Kaliforniában az elmúlt napokban tomboló példátlan hevességű tűzvészek miatt, melyeknek köszönhetően az ég fényes nappal is bágyadt narancssárga színben izzik a nyugati part jelentős részén – írja a Newsweek.

A levegőminőség-index szerint minden kétszázas pontszámnál magasabb érték egészségtelennek vagy veszélyesnek minősül – jelenleg pedig Kalifornia rengeteg régiójában mérnek 500 feletti, egyes helyeken hétszázas értékeket.

„Soha nem találkoztam a jelenlegi tüzekéhez hasonló hatással, és számos ember számára veszélyes lehet [a füstnek való] kitettség”

– nyilatkozta Michael Kleinmann, a Kaliforniai Egyetem Foglalkozás és Környezeti Egészségügyi Karának Gyógyszerészeti Tanszékének munkatársa. A tüzek és a füst jelenlegi állapotát ezen az interaktív térképen tudjátok követni.

A tűzszeszon Kaliforniában júniustól novemberig szokott tartani, és eddig az idei szezon a legsúlyosabb, az állam történetének húsz legnagyobb bozót- és erdőtüze közül hatot idén regisztráltak – miközben még csak szeptember van, és hol van még a szezon vége.

A tüzek mellett különösen veszélyes, hogy a tüzek füstjében rengeteg egészségre káros anyag található, ezek pedig – részecskék, mérgező gázok, aeroszolok – hosszú ideig a levegőben maradnak, így emberek tömegeit téve ki a füstmérgezés veszélyének.

„A fákból és bozótokból álló biomassza égése során keletkező részecskék fémeket tartalmaznak (melyek közül némelyek mérgezők), valamint szerves anyagokat (melyek közül sok igen irritatív a légzőrendszerre nézve) és melyek közül több károsítja a tüdőt, és elképzelhető hogy a szívet is. A részecskéken található anyagok közül többről is tudjuk, hogy rákkeltők. A gázok mérgező szén-monoxidot, egyéb oxidokat és nitrogént, valamint formaldehidet, akroleint tartalmaznak, melyek mind hatással vannak az egészségre. Gondolhatunk itt a dohányzás okozta negatív hatásokra. A dohány is csak egy biomassza-anyag. A dohányfüstben fellelhető mérgező összetevők közül sokat megtalálunk a bozóttüzek füstjében is”

– nyilatkozta Kleinmann.

A tüzek füstje – akárcsak korábban az ausztrál bozóttüzeké, mely Új-Zélandon is narancssárgára festette az eget – nagy távolságokra is eljut a széllel, ami azt jelenti, hogy emberek millióinak levegőminőségét befolyásolja negatívan, ezért a kutatók arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy érdemes zárt helyen tartózkodniuk és tartózkodniuk a szellőztetéstől.

Az elmúlt években látványosan megszaporodtak az erdőtüzek a világ szinte minden régiójában, Ausztráliában, Dél-Amerikában, Szibériában is soha nem látott mértékű tüzek tomboltak az egyébként normálisan évente rendszeresen ismétlődő tűzszezonban.

Ennek oka egyértelműen a klímaváltozás, ami miatt a nyarak az egész glóbuszon egyre forróbbak és szárazak – és amit már az amerikaiak egyre jelentősebb része is komoly fenyegetésnek lát, így a korábban a klímaváltozás fontosságának elmaszatolásáról és a fosszilis energiaipar támogatásáról ismert Donald Trump elnök is felismerte, hogy foglalkoznia kell a problémával.

Ennek jegyében kijelentette, hogy nagyszerű környezetvédő, és moratóriumot hirdetett a Florida, Dél-Karolina és Georgia állam partjainál zajló olajfúrásokra, amivel igyekszik magát a róla kialakult képpel szemben a környezetkárosítás és a jövőnket veszélyeztető klímaváltozás elleni harcosként ábrázolni.

A klimatikus viszonyok megváltozásából természetesen a Kárpát-medence és Közép-Európa sem marad ki: Magyarországon például az Alföld egyre inkább elsivatagosodik az elkövetkezendő évtizedekben, és a jelenleg előforduló növényfajok egy részének helyét is melegebb, szárazabb éghajlatra jellemző növények, növénytársulások fogják átvenni.