Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Júliusban 2,8 százalékkal kevesebben kerestek állást az előző hónaphoz képest

A koronavírus megjelenése óta először csökkent az álláskeresők száma havi összesítésben: a júliusi zárónapon 365 800 álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 10 500-zal kevesebb a júniusinál – írja az MTI a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ)  adataira hivatkozva.

Az NFSZ a honlapján közölte: az előző év azonos időszakához képest az álláskeresők száma idén így is 47,6 százalékkal, csaknem 118 ezerre nőtt.

Júliusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 7,8 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 5,5 százalék. A legalacsonyabb arányt Budapesten mérték.

A múlt hónapban 45 400 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a járási, kerületi hivatalnál, ebből 16,2 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 31,0 százalékkal nőtt, ami még mindig nagy részt a koronavírus-járvány hatásának tudható be.

Az álláskeresők 7,7 százaléka, 28 300 volt pályakezdő, közülük a legtöbb fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős volt a számuk. Mindez megerősíti azt, amiről már korábban is írtunk, mégpedig hogy hatalmas a különbség a munkanélküliség mértékében az ország egyes régiói között, és ennek főleg Kelet-Magyarország látja kárát.

A 25 év alattiak közül 53 500-an kerestek munkát, az 55 év felettiek közül pedig 81 000-en, így az arányuk 14,6, illetve 22,2 százalékot tett ki.

Az álláskeresők 21,7 százaléka, 79 400 ember, több mint egy éve keresett munkát, ez 13,1 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A regisztrált álláskeresők 30,7 százaléka iskolai, és OKJ-s szakképzettséggel sem rendelkezik, a szakképzetlen álláskeresők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb.

Az NFSZ adatai szerint júliusban több mint 174 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 57,4 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek.

Az álláskeresők 52,2 százaléka azonban semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott – és ez a szám márciusban még csak 45 százalék volt.

Az év hetedik hónapjában a foglalkoztatók 63 100 üres álláshelyet jelentettek be, ezek 81,7 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 51 600 volt, amelynek 23,9 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.

Mindemellett júliusban 122 500 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 78 700 betöltetlen maradt.

A foglalkoztatók az előző egy hónap alatt 1575 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be. Az elbocsátások a szektorok közül elsősorban az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmet, a háztartási villamos készülék gyártását, a közúti áruszállítást, az egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatást, az egyéb speciális gép gyártását, a repülőgép, űrhajó javítását, a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet, az egyéb hitelnyújtást és a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatást érintették, főként Pest, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala megyében, valamint a fővárosban – olvasható az NFSZ közleményében.

Amint arról korábban is írtunk a Mércén, a magyarországi munkaerőpiacot is megrengette a koronavírus-járvány, az idei munkanélküliségi adatok pedig különösen súlyosak ahhoz képest, hogy tavaly a rendszerváltás óta nem látott szintre, 3,5 százalékra sikerült visszaesnie a munkanélküliségi rátának.

És bár a világjárvány következtében az emberek tömegesen veszítették el munkájukat, a magyar kormány szinte egyedülálló módon semmilyen közvetlen pénzbeli támogatást nem nyújtott a nehéz helyzetbe kerülőknek.

Helyette inkább a cégeket és vállalatokat támogatták a munkahelymegtartás és a  „munka alapú társadalom” ösztönzésének jegyében, az állás nélkül maradtakat pedig a közmunkába terelnék vagy a hadseregbe való csatlakozásra próbálják ösztönözni.

Orbán Viktor egy májusi interjúja során pedig így nyilatkozott a munkanélküliségi adatokkal kapcsolatban:

„Látni fogunk itt majd mindenfajta munkanélküli statisztikai adatokat, ez legalábbb olyan bonyolult tudomány, mint az orvostudomány”.

Eközben éppen kedden látott napvilágot a hír, hogy különösen fukar volt a magyar kormány a  járvány alatt, ugyanis mindössze alig 50 milliárd forintot költött a munkahelymegtartásra, és csak minden 20-dik dolgozó kapott támogatást a munkahelye megőrzésére.

Címlapkép: Pixabay