Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

PDSZ: Azonnali, hathatós kormányzati intézkedésekre van szükség a tanárok biztonsága érdekében

Ez a cikk több mint 4 éves.

Míg az EMMI által kiadott járványügyi intézkedési terv alapján a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozó tanulók orvosi igazolással igazoltan otthon maradhatnak, a veszélyeztetett korosztályba tartozó és krónikus beteg pedagógusokat, nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat és az egyéb munkakörökben dolgozókat nem védi semmilyen előírás! – írja az Emminek címzett nyílt levelében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

Az országban dolgozó óvodapedagógusok, általános iskolai tanárok, középiskolai tanárok, kollégiumi nevelők létszáma összesen körülbelül 140 ezer fő, köztük az 50 és 59 év közöttiek arány 35% míg a 60 év felettieké 7%, így – a szakszervezet szerint – a pedagógusok mintegy 42%-a (kb. 58 800 fő) a veszélyeztett korosztályhoz tartozik. Ők összesen, az átlagos osztálylétszámok alapján, 1,2 millió diákot oktatnak.

A PDSZ megjegyzi, a biztonságos munkakörülmények megteremtése a munkáltató feladata, az ezzel kapcsolatban keletkező költségeket nem szabad a munkavállalóra hárítani, így a maszk, a kézfertőtlenítő és a más, elővigyázatossághoz szükséges felszereléseket a munkaadónak kell biztosítania.

Az EMMI által kiadott járványügyi intézkedési tervben a biztonságos munkafeltételekhez szükséges, munkáltatók számára előírt protokoll nyomát sem látni. Sem a védőfelszerelésekről, de még az olyan alapvető óvintézkedésekről sincs szó, mint a tesztelés, vagy az intézménybe belépők hőmérőzése.

„Az elmúlt hetekben folyamatosan aggasztó hírek érkeztek a magyar turisták által kedvelt nyaralóhelyek koronavírus általi fertőzöttségéről. A Kormány arra készül, hogy szeptember 1-je után komoly utazási korlátozásokat vezet be ezekre az országokra. A Kormány által közölt információk szerint a fertőzések döntő számban külföldről behurcoltak. A tanulók egy része a járványügyi szempontból veszélyessé vált szomszédos országokból, pl. Horvátországból érkezik az iskolába, ráadásul nem kevesen – kihasználva a vakáció utolsó heteit – a kéthetes lappangási időn belül.”

Ha a munkavállaló megbetegszik, felmerül a munkáltató kártérítési felelőssége, főképpen, ha a fertőzést a munkaviszonnyal összefüggésben kapja el a munkavállaló, tehát a munkavégzési helyén, vagy kiküldetés alatt, üzleti rendezvényen, tehát a munkafeladatainak teljesítésével összefüggésben.  Ha a koronavírussal fertőzött munkavállaló megbetegedése foglalkozási megbetegedésnek minősül, a munkavállaló részére felgyógyulásáig (de legfeljebb 1+1 évre) a munkabére 100%-át jelentő baleseti táppénz jár, továbbá a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló egyéb kárait is, kivéve azokat a károkat, amelyek a foglalkozási megbetegedés beálltakor előre nem láthatóak, illetve amelyeket a munkavállaló vétkes közrehatása okozott. A fentieket támasztja alá a Globális Szakszervezetek Tanácsának (CGU) állásfoglalása, miszerint a koronavírusfertőzést mint foglalkozási kockázat kell elismerni a 177. ILO‐egyezmény alapján.

A szakszervezet azt írja, a felelősséget nem lehet sem a pedagógusok, sem a szülők nyakába varrni, mivel egyik csoport sem rendelkezik a koronavírus tüneteinek felismeréséhez szükséges ismeretekkel, de az nem is feladatuk. Az oktatási kormányzat kötelezettsége, hogy garantálják a diákok, és a mintegy 60 ezer pedagógus egészségügyi biztonságát, munkaképességének megőrzését.

„A tavaszi és nyári időszakban lett volna idő minderre felkészülni. Ahelyett, hogy a Kormány a sokat vitatott NAT bevezetését erőltette volna, logikus és felelős döntéssel elhalaszthatta volna annak bevezetését, hogy alaposan és körültekintően felkészülhessen a járványügyi szempontból bizonytalan őszi tanévkezdésre.  „

A PDSZ a következő kérdésekben várja az EMMI válaszát és intézkedéseit:

  1.  Mi lesz azokkal a területekkel, amelyek az Államtitkárság irányítása alá tartoznak, de „kifelejtődtek” a nagyívű tervből? Ugyanis ezen szolgáltatokat is sok-sok tízezer ember működteti, és még többen veszik igénybe szolgáltatásait. Ilyenek az alábbiak:
  •       nevelési tanácsadás,
  •       gyógypedagógiai tanácsadás,
  •       korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
  •       fejlesztő nevelés,
  •       szakértői bizottsági tevékenység,
  •       logopédiai ellátás,
  •       konduktív pedagógiai ellátás,
  •       gyógytestnevelés,
  •       kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása valamint a
  •       továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.
  1. Biztosítsák minden intézményben a kézfertőtlenítés és a hőmérőzés technikai feltételeit!
  2. Haladéktalanul dolgozzanak ki, és vezessenek be egységes tesztelési protokollt az irányításuk alá tartozó területeken!
  3. Adjanak lehetőséget az intézményvezetők számára a digitális munkarend bevezetésére annak érdekében, hogy amennyiben akár személyi, vagy tárgyi feltételek hiányában az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei nem biztosítottak, a tanulók és a munkavállalók védelme érdekében a tanítás ne az intézményben follyon.
  4. Tegyék lehetővé a leszakadó régiók és az alacsony osztályhelyzetű tanulók speciális igényeinek megfelelő felzárkóztató programok bevezetését az érintett intézményekben!
  5. Biztosítsanak az intézmények teljes nyitvatartási ideje alatt megfelelő létszámú takarítót!
  6. Orvosi igazolás alapján mentesüljenek a munkavégzés alól azok a munkavállalók, akik koruk, krónikus betegségeik, vagy családtagjaik okán különös védelmet igényelnek!

„Azt kérjük, sőt követeljük, hogy pikírt megjegyzések helyett érdemben vizsgálják meg a PDSZ pontokba foglalt észrevételeit, és ezek figyelembevételével dolgozzanak ki olyan intézkedési tervet, amely valóban szavatolja a biztonságos és egészséget megóvni képes munkafeltételeket!”

Címlapkép: MTI/Vasvári Tamás