Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nincs tudományos alapja, mégsem indult egyetlen vizsgálat sem a melegséget „gyógyító” terápia ellen Magyarországon

Magyarországon az orvosokra, egészségügyi dolgozókra és pszichológusokra vonatkozó jogszabályok és etikai szabályzatok ugyan tiltják a tudományosan nem megalapozott terápiák alkalmazását, és előírják a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az elmúlt években egyetlen vizsgálat sem indult az úgynevezett reparatív vagy konverziós terápiák nyújtása miatt, holott több eset is ismert.

A Háttér Társaság ezért a közeljövőben valamennyi érintett szakmai szervezetet felkeresi, arra kérve őket, hogy egyértelműen határolódjanak el a melegség „gyógyítását„ ígérő terápiáktól, és etikai vizsgálatokkal lépjenek fel az azt végzőkkel szemben. Emellett a szervezet olyan jogszabálymódosítást is kezdeményezett, amely betiltaná a reparatív terápiák alkalmazását kiskorúak esetén.

A tapasztalatok szerint sokszor a szülők és más családtagok azok, akik az ilyen káros terápiákon való részvételre bátorítják – vagy kényszerítik – családtagjaikat. Az elmúlt évek adati azt mutatják, hogy a mai napig tartja magát az az elképzelés, miszerint a melegség és a biszexualitás, valamint a transzneműség gyógyítható, megváltoztatható, és nem a személy egy természetes tulajdonsága, ami nem tudatos döntés vagy valamilyen fejlődési trauma eredménye.

Bár a világ legtöbb országában a konverziós vagy reparatív terápiák egyre inkább visszaszorulóban vannak, Magyarországon épp az elmúlt években próbálják azokat népszerűsíteni a közmédia és kormánypárti politikusok hathatós közreműködésével.

Ahogyan a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQI Szekciója is állást foglalt a kérdésben: a reparatív terápia tudományosan megalapozatlan és káros.

Világszerte számos mozgalom indult a reparatív terápiák ellen, Németországban például májusban betiltották őket, pár hete pedig az Instagram és a Facebook jelentett be, hogy nem engedélyezi az ilyen módszerek reklámozását, népszerűsítését.

A Háttér Társaság  több mint 900 13 és 21 év közötti LMBTQI fiatal körében végzett 2017-es Országos Iskolai Környezet Kutatása szerint az LMBTQI fiatalok mindössze 25%-a vállalja teljesen szexuális irányultságát vagy nemi identitását szülei felé, 50%-uk egyetlen szülőjének vagy gondviselőjének sem bújt még elő. Ennek oka leggyakrabban az, hogy a gyerek nem érzi az otthoni környezetet elég biztonságosnak az előbújáshoz, feltételezi, hogy családja nem fogadná el, nem támogatná.

A félelmek sajnos nem eltúlzottak – írja az LMBTQI szervezet. A Medián 2019 szeptemberében a Magyar LMBT Szövetség megbízásából végzett reprezentatív közvéleménykutatása szerint ugyanis

a magyarok alig fele fogadná el gyermekét, ha kiderülne róla, hogy LMBTQI.

A leszbikus, meleg, vagy biszexuális gyermekek esetében ez az arány 50%, transznemű gyermekek esetében 48%. Bár a szülők pusztán 3%-a szakítaná meg teljesen a kapcsolatát gyermekével, ugyanakkor több, mint 20% próbálná meggyőzni gyermekét arról, hogy ez nem a „megfelelő út”.

További 16% (transzneműek esetén 19%) küldené orvoshoz vagy pszichológushoz gyermekét, hogy „kigyógyítsák” nemkívánatosnak ítélt szexuális irányultságából vagy nemi identitásából.

Mint az emlékezetes, tavaly januárban még a köztévében is műsort szenteltek a melegség gyógyításának, ahol többek közt azt boncolgatták, vajon egy állapotról, betegségről, torzulásról vagy csak másságról van-e szó. A sokakat felháborító műsorban arról is szó esett: több „pozitív példát” is látni arra, hogy valakinek sikerült „meggyógyulnia” a homoszexualitásból, illetve amiatt is sajnálkoztak, hogy a homoszexualitás már nem minősül betegségnek a szakma egyöntetű álláspontja szerint.

A Háttér Társaság kiemelten fontosnak tartja a családi elfogadás elősegítését és a biztonságos családi környezet megteremtését, amihez a hozzátartozóknak is szükségük van információkra, támogatásra, mások tapasztalatainak megismerésére.

A szervezet 2018 óta működtet önsegítő csoportot az LMBTQI emberek szülei és hozzátartozói csoporttal együttműködve. Ezek a találkozók havi rendszerességel történnek (illetve online közösségépítésre is van lehetőség), bárki csatlakozhat hozzájuk; szülők, testvérek mellett érintettek is részt vesznek rajtuk, emellett pedig a Háttér Társaság a szülők tájékoztatása érdekében egy praktikus tanácsokat is tartalmazó kiadványt is közreadott nemrég.

A havi találkozók mellett 2018 óta évente kétszer közösségi napot is tartanak, melyek célja a tudatosságnövelés, érzékenyítés, információ átadás és alkalom, illetve tér biztosítása a közösségépítésre. Ezeken az eseményeken találkozhatnak a szülők, gyerekek és támogatóik, részt vehetnek a különféle szakemberek által vezetett workshopokon.

A Háttér Társaság emellett jelenleg dolgozik egy szakembereknek szóló képzési programon, illetve LMBTQI fiatalokat megcélzó okostelefonos alkalmazáson is, amelynek célja az önelfogadás segítése és az információhoz-jutás.