Egy új, július végén megjelent kormányhatározat alapján öt milliárd forinttal túlléphető a közfoglalkoztatásra biztosított kormányzati keret, ám nincsen pontos indoka annak, miért, írja a Menedzsment Fórum.

A pontos indoklás így szól:

„a kormány megerősítve szándékát, miszerint a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében annyi munkahelyet hoz létre, amennyi a koronavírus világjárvány következtében megszűnik, rögzíti, hogy mindenki számára, aki ezt igényli, a közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosít”

Ahogyan a Menedzsment Fórum újságírója is megállapítja: a büdzsénövelésnek láthatóan nincsen kifejezett oka, hiszen hiába határozta meg a munkaerőpiac első félévét a koronavírus-járvány, az államháztartási adatok szerint időarányosan még kevesebbet is fordított a kormány közfoglalkoztatásra. Az idei 140 milliárd forintos előirányzat 46, 3 százalékát, azaz  64,78 milliárdot költöttek el. Az év hátralévő részére tehát a keret több, mint fele rendelkezésre áll még, így nem állhat fenn annak a veszélye, hogy még augusztus hónapban kimerül a büdzsé, és szükség lenne a plusz forrásra.

A lap is megjegyzi: június vége óta a kormányközeli kommunikáció arról tájékoztatott, hogy javul a munkaerőpiaci helyzet, csökken a regisztrált álláskeresők szám, egyre többen el tudnak helyezkedni. Viszont ahogyan arról a Mércén többször is beszámoltunk: a Központi Statisztikai Hivatal adatai ennek ellentmondanak, de hát a munkanélküliségi statisztika még Magyarország miniszterelnöke szerint is olyan bonyolult, mint az orvostudomány.

Viszont ahogyan azt Menedzsment Fórum egy korábbi cikkében levezette: a közfoglalkoztatási programok, mint elhelyezkedési lehetőségek legkorábban július elején jelenthetnek alternatívát a munkakeresők számára a három hónapos álláskeresési járadék mellett.

A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a közfoglalkoztatás aktuális helyzetéről azt nyilatkozta: „A korábbi 83 ezres létszám még mindig nagyon kis számban, de nő. A közmunkában résztvevők száma most 93 ezerhez közelít”.

Ahogyan májusban a Mércén is beszámoltunk róla: a koronavírus-járvány következtében állásukat vesztett embereket minden eddiginál nagyobb számban szerette volna a közfoglalkoztatás felé terelni a kormány. Az, hogy a kormány közmunkaprogrammal próbálja javítani a munkanélküliségi statisztikát –  ahelyett, hogy megpróbálná a válságnak legkiszolgáltatottabb rétegek létbiztonságát garantálni – nem újkeletű jelenség. Két éve Magyarország az Eurostat felmérésében majdnem dobogós helyen végzett az akkori 3,7 százalékos munkanélküliségi rátájával, amelyen a közfoglalkoztatottak magas száma alaposan karcsúsított. A Portfolio felmérése szerint ha őket is beszámítják a statisztikákba, valójában valahol az uniós, 7 százalékos átlag környékén végzett volna az ország.