Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hamarosan elkezdik építeni, de még rengeteg a kérdés a ferencvárosi atlétikai stadion körül

Már a kivitelező kiválasztásának közbeszerzésénél tart a projekt, amely a kormány, a főváros és a IX. kerület kompromisszumából született. Azonban az atlétikai stadion és a hozzá tartozó rendezvény- és szabadidőközpont kiviteli terveit még mindig dugdossa a kormány a lakosok elől. Ferencvárosi civilek egy csoportja közmeghallgatást kezdeményezett, hogy kiderítsék, pontosan mi fog épülni a kerületben a Duna-parton.

Stadionstopból Zöld Park

Tavaly november végén jelentős fordulat állt be a fővárosi ellenzéki pártok „stadionstop” jelszóval fémjelzett hozzáállásában, amikor a fővárosi közgyűlés áldását adta a 2023-as atlétikai világbajnokságnak otthont adó létesítmény megépítésére. Ha nem is beszélhetünk teljes hátraarcról, ez komoly kompromisszumnak tűnt.

A Ferencváros polgármesteri székét októberben megszerző Baranyi Krisztina kampányának is kardinális részét képezte a világbajnokság tervezett arénájának otthont adó, IX. kerületi stadionépítés elleni kiállás. Baranyi Krisztina is ott állt Karácsony Gergely későbbi főpolgármester mellett a kvázi összellenzékinek nevezhető stadionstop programpont meghirdetésénél a szintén ferencvárosi Groupama Aréna előtt tartott sajtótájékoztatón a választási kampányban, majd az atlétikai stadion építési területe melletti Duna-parti telken is, de megválasztása után is többször kifejtette, hogy nem ért egyet a ferencvárosi Duna-parton felhúzandó létesítmény létrejöttével.

Aztán viszonylag hirtelen, néhány nap leforgása alatt, a tényleges stadionstopból olyan alkuképes feltételrendszer született, amely szerint a kormány stadionja is megmarad, és – legalábbis a polgármester reményei szerint – a ferencvárosiak is jóllakhatnak. Vagyis csak akkor támogatja a beruházást Baranyi, ha azt összekapcsolják egyéb, a lakosság számára is hasznos fejlesztésekkel.


Ezek röviden összefoglalva a következők: a stadion nem egyszerű stadion lesz, hanem közvetlen környezetével együtt egy multifunkciós „Zöld Park”. A stadion mellé plázst, kutyafuttatót, szabadtéri mozit, játszóteret, extrém sportparkot is építenének. A tervekben szerepel az azóta betemetett Vituki strand újjáépítése, és a stadion felső részén görkori- és futópálya kialakítása. A stadionban sportóvodát alakítanának ki, a partszakaszt pedig biciklis és gyalogos híddal kötnék össze a Csepel-szigettel. Baranyi feltételei nem álltak meg a stadion közvetlen környezeténél: szerepelt még köztük egy új kerületi szakrendelő megépítése, és nyolc, évek óta súlyosan elhanyagolt, önkormányzati tulajdonú bérház rehabilitációja, valamint a Ráckevei-Soroksári Duna-ág kotrása is.

A stadion környékéhez tartozó fejlesztések prezentációját tartalmazó Facebook-posztjában idén június végén a polgármester így utalt vissza az ominózus novemberi fordulópontra:

„Kértem a döntéshozókat, hogy gondolják át, tegyék át a létesítményt [az atlétikai stadiont] más rozsdaövezeti területre, akár Ferencváros más részére, mert a Duna partot vissza kell adnunk a budapestieknek.

Kiderült, hogy erre nincs idő, mert 1 hónapon belül véglegesíteni kell az ország világbajnokság megrendezésére szóló jelentkezését, nincs már idő új terveket készíteni és azokkal pályázni.

Kiderült az is, hogy ha nem épül meg ezen a helyen az atlétikai stadion, nem épül itt semmi más sem.

A terület tulajdonosa, az állam nem költ a több tízmilliárdba kerülő rekultivációra és az árvízvédelemre egyetlen fillért sem, a terület az enyészeté marad.

Ekkor született meg az a feltételrendszer, amelynek megvalósításáért cserébe a kerület hozzájárult az atlétikai világbajnokság itteni megrendezéséhez.”

2019. november 27-én, öt nappal Baranyi feltételeinek kihirdetése után a Fővárosi Közgyűlés – a főváros saját feltételeivel kiegészítve – írásba is foglalta, majd megszavazta a kompromisszumot, a kormány pedig elfogadta ezeket a feltételeket, kormányhatározatba is foglalták azokat. Ne feledjük, ekkor még sehol nem volt a COVID-járvány, sem a nyomában járó költségvetési átcsoportosítások – köztük az egyes önkormányzatokat érintő brutális elvonások.

Az nem számít újdonságnak, hogy a kormányt a kiemelt gigaberuházások tekintetében nemigen hatotta meg az azóta a világon végigsöprő, Magyarországot sem érintetlenül hagyó járvány okozta válság, és annak szociális vonatkozásai.

Itt írtunk arról bővebben, hogy milyen, a kialakult helyzetben különösen nagy jelentőséggel bíró állami juttatásokra nem jutott több pénz az idei válságkezelő csomagokban, valamint a jövő évi költségvetésben. Ellenben Moto GP-pályára, Budapest-Belgrád vasútvonalra, propagandára igen, hogy a kormányközeli vállalkozók által szinte teljesen elfoglalt szállodaipar pénzelését ne is említsük.

„StadiOFF”

Mindenesetre ferencvárosi civilek egy csoportja ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a koronavírus-járvány pontosan az a „világégés”, amelynek egy normális világban felül kellene írnia a stadionépítés szándékát: a beszédes nevű StadiOFF nevű tömörülés májusban petíciót indított Stadion helyett parkot a Duna-partra címmel, amit azóta több mint 22 ezren írtak alá az Ahang felületén.

Ezt a kormánynak címezték, és a fő követelése az, betonépületek helyett közpark létesüljön a kormány támogatásával a pesti Duna-part egyik utolsó még beépítetlen területén; valamint az, hogy az így felszabaduló mintegy 200 milliárd forintból a kormány az egészségügyi ellátórendszert és azokat az embereket, családokat és vállalkozásokat támogassa, akik a koronavírus-járvány miatt kilátástalan helyzetbe kerültek.

2020. áprilisi drónfotó a leendő stadion és park területéről, a bontás azóta is zajlik. Kép: StadiOFF.

A 15 hektáros területen egyelőre a régi épületek bontása, rekultiváció zajlik. A stadion építése a bontási területen található információs tábla szerint 2020 novemberében kezdődik. Jelenleg a kivitelező kiválasztásának közbeszerzése van folyamatban.

Június közepén figyelemfelhívó akciót is szerveztek a leendő stadion helyén: a bontási területet a Rákóczi híd pesti hídfőjétől palánk keríti el, ezekre – rongálás nélkül –  figyelemfelhívó és tiltakozó feliratokat ragasztottak.


A civilek azt is kifogásolják, hogy a stadion konkrét terveit senki nem ismeri, semmilyen tervbemutató, lakossági fórum nem volt, semmilyen kormányzati honlapon nem találhatók meg a kiviteli tervek, holott a tervezés már két éve, 2018 tavasza óta zajlik, a Budapesti Fejlesztési Központ áll szerződésben a Napur Architecttel, akik többek között a Duna Arénát tervezték.

Ráadásul Baranyi Krisztina sem kiviteli terveket, hanem koncepciót, vázlatokat mutatott be a nyilvánosság előtt a már említett prezentációban, amelyek messze nem ábrázolják megnyugtató bizonyossággal, hogy a ferencvárosi Duna-part értékes négyzetmétereit valóban úgy és azokra a célokra használják majd fel, amiről a kormány ígérete szól.


A StadiOFF közmeghallgatást kezdeményezett a ferencvárosi önkormányzatnál, hogy kérdezhessenek a stadion és környékének terveiről, mivel a polgármester a Józsefváros újság hasábjain májusban azt állította: az önkormányzatot a tervezés minden fázisába bevonták eddig, ő rálát a folyamatra. Ehhez néhány nap alatt összegyűjtötték a kerületi képviselő-testület SZMSZ-e szerint szükséges 300 helyi lakos aláírását. A közmeghallgatás időpontja még nem ismert, de annyi bizonyos, hogy várhatóan július végén  kerül rá sor.

Frissítés (2020.07.20. 13:30) : Ferencváros önkormányzata július 20-án hétfőn bejelentette, hogy július 30-án 15 órától tartják közmeghallgatást az atlétikai stadionról és a Ferencvárosi Zöld Parkról a Budapesti Fejlesztési Központ munkatársainak részvételével a Polgármesteri Hivatal 2. emeleti üléstermében. Arra kérik a ferencvárosi polgárokat, hogy kérdéseiket lehetőleg július 27-ig írják meg a kozmeghallgatas@ferencvaros.hu e-mail címre, vagy adják le az Ügyfélszolgálati Irodán (Bakáts tér 14.). A kérdésekre a közmeghallgatáson kapnak választ, ha pedig a felvetett téma összetettsége szétfeszíti az esemény kereteit, akkor a hivatal 15 napon belül válaszol. Az ülést az önkormányzat Facebook-oldalán is lehet majd élőben követni.

Kérdéseik pedig vannak bőven a civileknek a stadionnal és környékével kapcsolatban. A StadiOFF tagja, Borbás Gabriella foglalta össze a Mércének a teljesség igénye nélkül, hogy mire kíváncsiak a közmeghallgatáson:

  • Baranyi Krisztina prezijében 13 ezer m2 rekreációs területről szóló elképzeléseket mutatott be. Ez a 15 hektáros területnek csupán 8%-a. Mi épül a terület maradék 92%-án?
  • A területen pontosan hol és mekkora stadiont terveznek építeni? Hány hektárt foglal majd el a 15 hektáros Duna-parton? A lakosok a pontos kiviteli tervek alapján szeretnék látni a stadion méreteit (magasság, alapterület) és tervezett elhelyezkedését.
  • Hány hektárt foglal majd el a stadionhoz épülő infrastruktúra? Járdák, szervizutak, parkolók, kiszolgáló épületek?
  • Mekkora és milyen minőségű zöld felületet terveznek kialakítani?
  • Milyen ütemekben történik a terület végső állapotának kialakítása? Mi épül ki a 2023-as atlétikai VB-ig? Ezt követően mikorra nyeri el végleges formáját a terület?
  • A terület mely része lesz folyamatosan nyitott az emberek számára?

És ezek a kérdések csak a gyakorlati aspektusait érintik az építkezésnek. De ha a StadiOFF petíciójának már-már elfeledett kiindulópontjához térünk vissza – azaz: „Stadion helyett parkot a Duna-partra” -, az a kérdés is jogosan merül fel, hogy egyáltalán legitim felhasználása-e a közpénznek a járvány idején a stadionépítés? Arról nem is beszélve, hogy bár kormány a saját határozatában rögzítette a Ferencvárosnak a stadionért cserébe járó beruházások forrásait, de ezen kívül vállalt-e bármiféle a garanciát , hogy valóban be is tartja az ígéretét?

Szélmalomharc?

A StadiOFF csoport egyáltalán nincs könnyű helyzetben: miután a stadionalku ráeső részének teljesítését egyszer már a Főváros és Ferencváros önkormányzata is vállalta, azaz hozzájárultak a világbajnokság arénájának megépítéséhez, a civileknek nem sok szövetségesük maradt ebben küzdelemben, hiszen kormány és az ellenzék nagy részének a lényeget tekintve megegyezik az álláspontja.

Ezzel együtt az is tény: márciusban, a gazdasági leállás elején már a Momentum is követelte a kormánytól stadionprojekt leállítását, áprilisban pedig a ferencvárosi ellenzéki Új Pólus frakció (Momentum, Jobbik, LMP, Párbeszéd) is arra kérte Baranyi Krisztinát, hogy járjon közben az építkezés megállításáért – eddig azonban nem történt változás.

Eszközökben sem bővelkednek igazán a projekt megállításáért küzdő civilek: ott lenne ugyan az új fővárosi vezetés „budapesti polgári kezdeményezés” nevű konstrukciója, amelynek keretén belül 10 ezer budapesti polgár aláírásával élnének az új intézmény adta petíciós joggal, és kérnék fel a Fővárosi Közgyűlést az atlétikai stadiont támogató közgyűlési határozat újratárgyalására. Bár a budapesti polgári kezdeményezés intézménye csak 2021-től él, a StadiOFF júniusban levélben kérte Karácsony Gergelytől, hogy még idén élhessenek a lehetőséggel, ám nem kaptak választ a hivataltól.

Ekkor a Mérce is érdeklődött a Főpolgármesteri Hivatalnál, hogy Karácsony Gergely reálisnak látja-e, hogy a civilek elindíthassák a polgári kezdeményezést 2021 előtt, kérdésünkre mi sem kaptunk választ.

Az sem a civilek malmára hajtja a vizet, hogy egy olyan helyről szól ez a vita, amely az elmúlt évtizedekben sem volt hozzáférhető az emberek számára, így a Duna-partra vizionált potenciális zöld területért küzdeni sokkal nehezebb, mint amikor egy már létező, megszokott, kézzelfogható értékét kell megvédeni a városnak (lásd az óbudai Hajógyári-sziget esetét alig két héttel ezelőtt).

A StadiOFF alterbnatív, stadionmentes koncepciója a ferencvárosi Duna-partról. Kép: StadiOFF

A látszólagos szélmalomharcban ugyanakkor az is látszik, hogy a civilek nagyon gyorsan összegyűjtötték a közmeghallgatáshoz szükséges 300 aláírást, és a projekt leállítást célzó petícióra is nagyon fogékonyak az emberek.

Kérdések, amiket fel kell tenni

A StadiOFF név és a hozzá kapcsolódó célkitűzés ugyan egyértelműen a stadionmentes Duna-partot tűzte zászlóra, azonban a civilek láthatóan olyan kérdésekkel fordultak a ferencvárosi kerületvezetéshez, amelyekben implicit módon sok esetben ott van alapállításként, hogy a stadion így vagy úgy, de fel fog épülni.

Innen nézve joggal merülhet fel a kérdés: mi az, amit a civilek győzelemnek tekintenének ebben az ügyben, és mi az, amit reálisan remélhetnek? A látszólagos ellentmondás feloldásában Borbás Gabriella volt segítségünkre, aki elmondta: a közmeghallgatáson a terveket szeretnének látni, amelyeken nyilvánvalóan egy stadion szerepel, tehát fel kell tenniük a stadionnal és környékével kapcsolatos kérdéseket.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy el is fogadnák a stadion felépülését.

Azt is megjegyezte ugyanakkor: Baranyi Krisztina prezentációjában egyetlen kép sincs a stadionról, a kormányzat pedig rejtegeti a terveket. Így szerintük első lépésként nyilvánossá kellene tenni, hogy pontosan mekkora a stadion és azt kiszolgáló infrastruktúra épül a Duna-partra.

„Úgy gondoljuk, hogy ha az emberek rádöbbennek arra, hogy mi épül ott, továbbá ha információkat kapnak a tervek körüli ellentmondásokról, akkor még inkább magukénak fogják érezni a „stadion helyett parkot a Duna-partra” gondolatot. A kampányunkat akkor fogjuk sikeresnek tartani, ha a stadion ügye a jelenleginél sokkal jobban bekerül a nyilvánosságba és a közbeszédbe. Ennek a következő szimbolikus eseménye a közmeghallgatás lesz”

– mondja Borbás.

A közmeghallgatáson azonban sok minden, és annak az ellenkezője is elhangozhat, így olyan dolgok is, amelyek messze nem állnak összhangban a StadiOFF célkitűzéseivel.

Hogy mi lesz a közmeghallgatás után, azt a civilek szerint az országos ellenzéki pártok időközben esetlegesen fellobbanó érdeklődése is befolyásolja. Borbás Gabriella arra is emlékeztet: a Momentum már több Facebook-posztban kiállt a stadionépítések ellen, korábban pedig Fekete-Győr András Hadházy Ákossal közösen szólalt fel az atlétikai stadion ellen.

NEM a StadiOFF csoporthoz kötődő kezdeményezés, de ugyancsak nemrég történt: Az ex-LMP-s Kassai Dániel június 30-án népszavazási kezdeményezést nyújtott be a stadionnal kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az NVB első körben elutasította, de Kassai megy tovább a Kúriához. A Kúria tavaly ősszel egyszer már jóváhagyta ugyanezt a népszavazási kérdést a stadionnal kapcsolatban.

A közelgő közmeghallgatásnak a konkrét stadionkérdésen túl abban az értelemben szimbolikus tétje is van, hogy ebben az esetben a civilek egy olyan politikuson kérik számon a transzparenciát, aki az előző ciklusban önkormányzati képviselőként állt a StadiOFFhoz hasonló ügyek mellé.

A StadiOFF tagjai ezzel együtt úgy érzik: a tavaly októberi önkormányzati választás óta az ország több településén – így Ferencvárosban is újra van tétje és értelme a közügyekkel foglalkozni, mert az egyszeri választópolgár végre abból indulhat ki, hogy a tisztségükbe megválasztott ellenzéki politikusok komolyan veszik az önkormányzati ügyek közösségi, részvételi alapú intézésére tett ígéreteiket.

Borbás Gabriella szerint ők maguk is tisztában vannak azzal, hogy az óriási kormányzati ellenszélben nehéz feladat előtt állnak az ellenzéki önkormányzati politikusok. 

„Mégis reméljük, hogy nem az akadékoskodás szándékát látják a civil kezdeményezésekben, hanem a partnerség lehetőségét – különösen arra tekintettel, hogy sokan közülük tekintélyes civil múlttal rendelkeznek. Mindezt konkrétan Baranyi Krisztinára vonatkozóan is értjük”

– tette hozzá.

 

Kiemelt kép: 2020. áprilisi drónfotó a leendő stadion és park területéről, a bontás azóta is zajlik. Forrás: StadiOFF