Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nagyjából 1000 milliárdot költünk zsebből az egészségvédelemre, és ebben nincs benne a hálapénz

A 2021-es központi költségvetés körüli kormányzati kommunikációban fontos szerepet töltött be az egészségügyre fordítandó, korábbi évekhez képest magasabb összeg. Bár valóban többet szántak most az ágazatra, valójában még ez sem fedezi a rendszer szükséges, és Kásler Miklós által is beígért gyökeres átstrukturálását, ráadásul a magyarok magánegészségügybe történő kényszerű átvándorlásával sem kezd semmit.

A koronavírus-járvány – bár nem egészen úgy, ahogy a többség gondolta még márciusban – rávilágított a magyar egészségügyi rendszer egyes, eddig sem túlzottan rejtett hiányosságaira. Ezek közül a legégetőbb egyértelműen az orvoshiány: Orbán Viktor a járvány elején 20 ezer „hadba fogható” orvosról beszélt, ami Lantos Gabriella egészségügyi szakértő szerint „egyszerűen nem elég a túlméretezett magyar egészségügy működtetésére” – írja a 168 óra.

Ráadásul, ahogy az a Népszava pénteki cikkéből kiderült, a nyugdíjas orvosok harmada nem tért vissza az ellátásba a korhatáros korlátozás feloldása óta. A lap szerint ez abból fakadhat, hogy az idősebb orvosokat kibillentette a járvány a régi kerékvágásból, de az is fontos szempont, hogy nem kaptak világos ösztönzést a folytatásra, így fennáll az esélye, hogy akik eddig nem tértek vissza, azok már nem is fognak.

A héten a Mérce is hosszabb cikkben foglalkozott a háziorvosi szakma szakemberhiányával, aminek köszönhetően Magyarországon jelenleg több mint 520 körzetnek nincs saját orvosa, tehát több százezer ember maradt a településén megfelelő ellátás nélkül, főleg épp a városoktól, központoktól távolabb eső falvakban, peremterületeken – és ahol vannak háziorvosok, ott is súlyos probléma az elöregedés.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint 10 éven belül az orvosok kétharmada nyugdíjhatáron felül fog szolgálatot teljesíteni.

Ahogy az egészségügy legtöbb problémáján, úgy a szakemberhiányon is a több forrás segíthetne, mivel a bérrendezés nélkül nem állítható meg az orvosok elvándorlása, nem garantálható az egészségügyi közellátás működése és a hálapénz-rendszer sem számolható fel. A MOK még májusban jelezte, hogy ehhez képest a 2021-es költségvetés „egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapjáról” szóló részében a gyógyító-megelőző eljárások tervezett 9,6%-os költségemelése nem fedezi az egészségügy betegbiztonságot garantáló és a járványveszély miatt megnövekedett költségű működését, és nem tartalmazza az egészségügyi dolgozók pályán- és itthon tartásához szükséges bérek fedezetét.

Az állami egészségügy hiányosságainak köszönhetően évek óta erősödő trend, hogy aki megteheti, az egyre inkább magánegészségügyi ellátást vesz igénybe. A 168 óra szerint

friss becslések alapján ma már 1000 milliárd forintot költenek a magyar állampolgárok zsebből az egészségügyi ellátásra – miközben az egészségügyi hozzájárulást is fizetik.

2017-ben az összes egészségügyi kiadásnak körülbelül a harmadát a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulások tették ki, ami akkor az uniós átlag duplája volt. És ebben nincs benne a hálapénz, ami minden bizonnyal jelentősen megdobná az összeget.

Egyes szakértők szerint az évek során olyannyira összefonódott különböző szinteken az állami és a magánegészségügy, hogy képtelenség lenne őket szétválasztani. Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter szerint viszont muszáj lenne ezt megtenni, és „ha sohasem kezdjük el, sohasem jutunk a végére.” Az általa ígért alapos struktúraváltáshoz azonban növelnie kellene a háziorvosokra, az egynapos ellátórendszerekre, a házi szakápolókra, szakrendelésekre jutó forrásokat, erre azonban nincs keret a költségvetésben, állítja a 168 óra cikke.

A NER tőkései viszont öntik a pénzt az egészségügybe – csak épp nem az államiba. Csányi Sándor a Budai Egészségközpont Kft. többségi tulajdonosa, és Tiborcz Istvánt és Mészáros Lőrincet is kötik szálak a szektorhoz. A leggazdagabb magyarok közül még Wáberer György és Leisztinger Tamásnak is vannak magánegészségügyi érdekeltségeik.

Mivel a Fidesz kormányzása alatt Magyarországon rendre a tőke érdekei helyeződnek előtérbe, az ennyiből is sejthető, hogy a profittal kecsegtető privát egészségügynek nem nagyon fog keresztbe tenni Kásler „alapos struktúraváltása”. Az viszont, hogy pontosan mit takar majd a váltás (és hogy milyen tanácsokat kap majd Pintér Sándor az adófizetők 352 millió forintjából a Boston Consulting Grouptól), és ezt milyen pénzből kívánja az Emmi finanszírozni, még a jövő zenéje.

(via 168 óra)
Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt