Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

MOK: sem az orvosok tisztes bérét, sem az egészségügy működését nem fedezi a jövő évi költségvetés

Ez a cikk több mint 3 éves.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Kincses Gyula levélben fordult Orbán Viktorhoz, melyben igyekszik felhívni a miniszterelnök figyelmét: a koronavírus-járvány rávilágított, hogy a magyar egészségügy rendszer pénzügyi és szerkezeti átalakítása nem várhat tovább, enélkül az ország társadalma és gazdasága rövid időn belül súlyos károkat szenvedhet.

Amellett, hogy az állami egészségügyi ellátórendszer nemcsak a járvány súlyosabb szakaszában, de szervezeti és felszereltségi okok miatt, az egészségügy újraindításával járó terhelt időszakban sem képes a teljeskörű, betegbiztonságot garantáló működésre, felhívja a figyelmet az egészségügyi dolgozók továbbra is megalázóan alacsony béreire.

„A magyar emberek egészségének védelmét nem lehet tovább –a gyorséttermi dolgozókéval megegyező 900 forintos orvosi és a szakmunkásokétól is elmaradó– 1700 forintos szakorvosi nettó órabérre építeni”

– írja Kincses, aki szerint egy átlátható, betegbiztonságot garantáló rendszer az egyik legfontosabb közérdek, amelyhez elengedhetetlen az orvosbérek hosszú ideje esedékes rendezése, hiszen magyar emberek milliói számára nem hozzáférhető a magánegészségügyi ellátás (de a jelenlegi állapotok mellett még az állami sem mindig).

A bérrendezés nélkül

  • nem állítható meg az orvosok elvándorlása,
  • nem garantálható az egészségügyi közellátás működése, a járvány elleni hatékony védekezés
  • nem számolható fel a hálapénz-rendszer (korrupciós kockázat)
  • az egészségügy megindult átalakításához nem nyerhető el az orvosok tevőleges együttműködése

– sorolja a MOK-elnök.

A nemzetközi és hazai összehasonlításban példátlanul alacsony orvosi bérek rendezéséről évek óta folynak eredménytelen tárgyalások. Legutóbb idén tavasszal készített a MOK egy bértáblát tárgyalási alapként, amit az EMMI be is fogadott, azonban a koronavírus megjelenésével félbeszakadt az épp csak megkezdődött tárgyalás, újraindítását pedig hiába kérte a szakmai szervezet.

A javasolt bértábla szerint az általános orvosok 2500 forintos, a szakorvosok 4300, a pálya végén lévő szaktekintélyek 7000 forintos nettó órabért kapnának, és ezzel egyúttal – a MOK szerint – búcsút inthetnénk a hálapénznek is.

„Be kell látnia, Miniszterelnök Úr, hogy most, a járvány első szakaszának sikeres leküzdése után már nem a tárgyalások folytatása, hanem a bérrendezés vált halaszthatatlanná. A fáradt, végletekig túlterhelt  orvostársadalomból a hivatására koncentráló nemzeti erőforrást kell alkotnia az ország vezetésének”

– üzeni Kincses.

A hét elején benyújtott 2021-es költségvetés „egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapjáról” szóló részében azonban a gyógyító-megelőző eljárások tervezett 9,6%-os költségemelés

nem fedezi az egészségügy betegbiztonságot garantáló és a járványveszély miatt megnövekedett költségű működését, és nem tartalmazza az egészségügyi dolgozók pályán- és itthon tartásához szükséges bérek fedezetét – emeli ki Kincses.

„Az egészségügyi dolgozók bizonyítottak a kórházakban, a társadalom pedig egy emberként tapsolt munkájuk elismeréseként. Miniszterelnök Úr, most az Önök kezében van a változtatás lehetősége: egy élhető, mindenki számára hozzáférhető és a fiatal szakemberek itthon maradását biztosító egészségügyi rendszer életre hívása”

– írja az elnök, majd arra kéri a miniszterlnököt, ossza meg az orvostársadalommal, mekkora béremelést tervez a kormány 2021-ben.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila