Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elhamarkodott, semmitmondó, túl optimista, vakrepülés – így értékeli az ellenzék a jövő évi költségvetést

Ma nyújtotta be Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021-es költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak. A költségvetéssel kapcsolatban a következő hetekben természetesen további módosításokat is javasolhatnak majd az országgyűlési képviselők, majd a tervek szerint legkésőbb július 6-án megszavazzák a végleges változatát.

Varga Mihály a költségvetés rövid ismertetése során többek közt arról beszélt a Parlamentben, hogy a büdzsé kiemelt feladatként kezeli az emberek védelmét és választ ad a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági kihívásokra. Hangsúlyozta, „a hajót a rakomány és nem az utasok kidobásával kell megmenteni”, így a kormány nem megszorításokkal, hanem segítségnyújtással reagált a válságra, és természetesen azt a sokat hangoztatott ígéretet is kiemelte, miszerint a kormány annyi munkahelyet hoz majd létre, amennyit a koronavírus tönkretett.

Továbbra is cél a teljes foglalkoztatottság, az adócsökkentés folytatása és a családok kiemelt támogatása – mondta a pénzügyminiszter, aki szerint a 2021-es költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése a járványügyi készültség fenntartásával.

Az ellenzéki pártok természetesen első reakciójukat már közzé is tették, ezeket gyűjtöttük össze az alábbiakban.

Zöld újjáépítést, igazságosabb társadalmat és gazdaságot

Bár az ellenzéki pártok is ismerkednek még a jövő évi költségvetéssel, ketten rögtön javaslatokkal is előálltak.

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese mai sajtótájékoztatóján arról beszélt:

a ma benyújtott költségvetés teljes vakrepülés.

A  koronavírus-járvány megmutatta, hogy a magyar gazdaság nem fenntartható és egyáltalán nem válságálló, ezért nem folytathatjuk ugyanott, ahol a járvány előtt abbahagytuk. A költségvetésnek „a zöld újjáépítést” kellene szolgálnia, ugyanis a koronavírus magával hozott egy gazdasági válságot is, mögötte viszont ott tornyosul a klímaválság és az ökológiai válság is, tetézve mindezt a kibontakozó szociális válsággal – mondta.

Az LMP négy prioritást jelölt meg, amelyek alapján vizsgálni fogja a következő napokban a költségvetést, illetve javaslatokat fog tenni vele kapcsolatban:

  • válságálló, zöld munkahelyek létrehozása,
  • felkészülés a vízhiányra, felkészülés az aszályra, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás,
  • a társadalmi válság megelőzése, szociális szektor megerősítése,
  • az erőforrások és a javak igazságosabb elosztása

Az LMP-hez hasonlóan az MSZP is újjáépítést és esélyteremtést szolgáló költségvetést lát szükségesnek, amely

  • rövidtávon meggátolja a radikális jövedelem- és fogyasztáscsökkenést, biztosítja a hétköznapi megélhetést,
  • új munkahelyeket eredményez olyan tevékenységekkel, amelyek hozzájárulnak Magyarország zöld, fenntartható és igazságos irányba állításához,
  • tudást, esélyt és képességeket ad mindenkinek ahhoz, hogy sikeres életet szervezhessen, értelmes, értékteremtő munkát végezhessen, és eredményes életet rendezhessen be.

Az MSZP álláspontja szerint azonnal meg kell kezdeni a szétszakadt szociális háló befoltozását, el kell indítani az otthonok célzott energiahatékonyság-növelő és zöld fejlesztési programját, újra kell szervezni az egészségügyi ellátórendszert és mindenki számára, vagyoni különbségektől függetlenül biztosítani kell a 21. századi érvényesüléshez szükséges alkalmazható tudás megszerzésének lehetőségét.

A párt szerint az azonnali, túlélést segítő intézkedéseken túl szükség van egy olyan gazdasági újjáépítési programra is, amely nem csak átmeneti támogatást, de hosszú távú értéket is teremt minden magyar ember számára. Mint azt közleményükben írják, a jelenlegi technológiai viszonyok mellett a megfelelő átalakításokkal Magyarország lakásállományának energiaigénye 40%-kal csökkenthető, ami jótékony hatást gyakorolna az energiabiztonságra, az energiaimport-kitettségre, a légszennyezettségre, az egészségre.

Ezért az önkormányzatok bevonásával egy vissza nem térítendő támogatásokkal és kamatmentes állami hitelekkel megtámogatott, 750 milliárd forint értékű, az otthonokat célzó energiahatékonysági- és zöld fejlesztési programra tesz javaslatot,

amely munkahelyet teremtene, növelné a lakások értékét, mérsékelné a válságban érintett építőipar nehézségeit, és átrendezné a viszonyokat

Emellett egy másik konkrét javaslata szerint legalább 700 milliárd forinttal kell növelni az egészségügyre fordított költségvetést, hogy a növekvő és bővülő gyógyítási lehetőségek hozzáférhetők legyenek társadalmi, vagyoni helyzettől függetlenül, illetve az egészségügyi ápolók is méltó fizetést kapjanak.

Elhamarkodott, semmitmondó, túl optimista

A Párbeszéd szerint a 2021-es költségvetési törvénytervezet benyújtása két szempontból is elhamarkodott volt, ugyanis nincsenek benne azok a tételek, amelyek elégségesek lennének a járvány hatásaink kezeléséhez:

  • az egészségügyi költségvetés érdemben nem nő, a törvényjavaslatban szereplő számok elégtelenek,
  • gazdaságvédelemre gyakorlatilag nem fordítanak semmit (többek között munkahelyvédelemre, az álláskeresési járadék biztosítására sem), mindössze a kormányzati beruházások támogatására különítettek el forrást, a gazdaság egészére nem jut elég pénz.

Burány Sándor, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese szerint semmi gond nem lett volna abból, ha a kormány csak néhány hónappal később, ősszel nyújtja be a költségvetési törvényt, átgondoltan, nem kapkodva, kellő forrást biztosítva gazdaságvédelemre, szociális támogatásra és az egészségügy rendbetételére.

A DK szerint ” a Fidesz által kiötlött 2021-es költségvetés épp olyan semmitmondó, mint a kormány összes többi intézkedése.”

Varju László, a DK alelnöke közleményében arról ír, hogy többször bebizonyosodott az elmúlt tíz évben és a koronavírus-járvány hónapjai alatt is, hogy az Orbán Viktor vezette kormány semmi olyan valódi intézkedést nem akar tenni, ami valóban a magyarok javát szolgálná.

„Évek alatt módszeresen lepusztították az egészségügyet, a gazdaságot, cserbenhagyták a válság miatt tönkrement családokat, vállalkozásokat, nulla forinttal segítették a bajbajutottakat. És még most, a  csőd szélén  is olyan dolgok szerepelnek kiemelt helyen, mint az oligarcháknak kedvező vasútépítés, vagy egy új stadion építése”

– olvasható a politikus közleményében.

A Momentum Mozgalom szerint aki megnézi a számokat, annak rögtön egyértelmű:

a kormány továbbra sem érti, hogy ha megszűnnek a munkahelyek, akkor jövőre kevesebb adóbevétel keletkezik, és az ideihez hasonló megszorításokat kell bevezetnie.

A párt úgy véli, a költségvetés számai túlzottan optimisták, és nem elérhetőek, főleg ha a kormány továbbra sem vezet be érdemi intézkedéseket a munkanélküliség csökkentésének érdekében.

„Hiába bűvészkedik a kormány a jövő évi számokkal, a több százezer munkanélküli és inaktív ember így nem fog visszakerülni a munkaerőpiacra. A városliget lebetonozása, újabb üresen kongó budapesti stadion építése és kínai pusztavasút helyett valódi értékteremtő beruházásokra lenne szükség”

– véli Fekete-Győr András, a Momentum elnöke.

A Momentum szerint a jövő évi költségvetésen is látszik, hogy a kormány a gazdaságélénkítés helyett a költségvetési hiányszámra koncentrál.

„Ez azonban a helyzet teljes félreértése: a kormánynak nem gazdasági válság idején kell a magyarokon spórolnia!”

– olvasható a párt közleményében.

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, Karácsony Gergely főpolgármester egyenesen az önkormányzatiság csődjeként értékelte a jövő évi költségvetési tervezetet, az ugyanis drasztikus megszorításokat tartalmaz rájuk nézve.

Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetési törvényjavaslat benyújtása előtt az alábbi részleteket emelte ki:

  • közel 3000 milliárd forintos forrással egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapot hoz létre a kormány
  • a honvédelemre fordítandó összeg egy év alatt 30 százalékkal nő, 2021-ben 778 milliárd forint lesz, a rendvédelem költségvetése megközelíti a 953 milliárd forintot, ezzel 2010-hez képest duplájára nő
  • a kormány azzal számol, hogy a gazdasági növekedés 4,8 százalék lesz, az infláció 3 százalék körül alakulhat
  • jövőre folytatódik a családok támogatása, a gazdaság újraindítása, a biztonság megőrzése
  • oktatásra 2229 milliárd forintot, vagyis az előző évinél 80 milliárd forinttal többet szánnak, egészségügyre 2145 milliárd forintot, ami 186 milliárd forintos növekedés az ideihez képest.
  • nyugellátásokra a 2020-as összegnél 325 milliárd forinttal többet, 3090 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, a 13. havi nyugdíj folyósítására 77 milliárd forintot, a nyugdíjprémium kifizetésére 53 milliárd forintot fordítanak majd.
  • a jövőre a gyermeket nevelő családok támogatására 2295 milliárd forintot fordítanak, és jelezte, hogy 2010 óta ezeket a kiadásokat a 2,5-szeresére növelték, GDP-hez viszonyított arányuk a legmagasabb az EU-ban.
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd