Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az olajlobbi sikere: az EU zöld stratégiája támogatja a hidrogén szennyező előállítását

Nem minden zöld, ami elsőre annak tűnik, így az Európai Unió 2050-es klímastratégiájának részét képező, szerdán megjelent hidrogénstratégia is kérdéseket vet fel, miután nem gondoskodik megfelelően a hidrogén előállításával járó szennyezésről – írja a G7.

A hidrogénnek a jövőben nagy szerepet szánnak a fosszilis energiahordozók kiváltása terén az acél- és  a műtrágyaiparban valamint a közlekedésben, ugyanis az üzemanyagcellák segítségével úgy lehet vele áramot termelni, hogy a folyamat során csak vízpára és némi hő szabadul fel, ami a közlekedés és a szállítmányozás terén vonzó alternatívává teszi.

A fosszilis energiavállalatok azonban sikeresen lobbiztak ki az Uniónál támogatást egy olyan hidrogéntermelési módszerre, ami végső soron üvegházhatású gázok kibocsátásával jár.

Ez az úgynevezett kék hidrogén elismerése, amihez érdemes megérteni, hogyan is állítják elő a hidrogént. Az egyik lehetőség, hogy vízből, elektrolízissel vonják ki, ekkor elektromos áramot használnak arra, hogy a vizet az összetevőire, vagyis hidrogénre és oxigénre bontsák.

Ekkor a folyamat mellékterméke az oxigén, amit nyugodtan ki lehet eregetni a légkörbe, jelenlegi ismereteink szerint nem jár semmiféle problémával, ami kérdéses, hogy milyen forrásból származik az eljárásnál használt áram, ha ugyanis például egy súlyosan szennyező hőerőmű áramát használják a hidrogén előállításához, azzal csak azt lehet elérni, hogy a szennyezés helyileg máshol történjen meg.

Amennyiben azonban megújuló energiát használnak az elektrolízishez, és így a hidrogén előállításához, akkor zöld hidrogénről beszélhetünk, ezt is támogatja az EU.

A másik módszer, hogy földgázból, metánból nyerik ki a hidrogént, ami már jóval problémásabb, mert a folyamat során szén-dioxid keletkezik, a klímaváltozás megfékezéséhez pedig többek között épp ennek az üvegházhatású gáznak a kibocsátását kellene a lehető legkisebb szintre csökkenteni, sőt, optimális esetben a légköri szén-dioxidot kellene kivonni, megkötni valamilyen módon.

Ez a szürke hidrogén, aminek az előállítása során ráadásul a fosszilis energiahordozók kitermelésével járó környezeti terheléssel is számolnunk kell, ami szintén nem kevés, és egyrészt a környezetet is szennyezi, másrészt a légkört is terheli, vagyis szintén fel kell vele hagyni, vagy legalábbis minimális szintre kellene csökkenteni a mértékét.

Ezt a szürke hidrogént festi kékre az EU hidrogénstratégiája, és teszi támogathatóvá, biztosítva, hogy az energiaipari cégek a jövőben is részesülhessenek az uniós forrásokból.

A kék hidrogénre 2050-ig 3-18 milliárd eurót költhet el az unió, a szén-dioxid tárolásra pedig további 1-6 milliárdotA kék hidrogént ugyanúgy állítják elő, mint a szürkét, annyi különbséggel, hogy az előállító csökkenti a légkörbe juttatott szén-dioxidot, vagy valamilyen módon (például a légköri szén-dioxidot megkötő fák ültetésével) kompenzálja, ami viszont továbbra is azt jelenti, hogy üvegházhatású gáz szabadul fel a hidrogén előállításakor.

Ami pedig szintén egy fontos eredménye a kék hidrogén uniós támogatásának, mégpedig az, hogy így továbbra is fontos szereplők maradnak a fosszilis energiaipari cégek, melyek jelenleg is dominálják az energiapiacot, és túlnyomó részt a földben található energiahordozók kitermelésével, finomításával és kereskedelmével termelik a profitot. A kék hidrogénre 2050-ig 3-18 milliárd eurót költhet el az EU, a szén-dioxid tárolásra pedig további 1-6 milliárdot, ami így jelentős részben az energiaipari cégek támogatására fog menni, a klímastratégia részeként.

Ezzel szemben a megfelelő megoldás az lenne, ha az EU kizárólag a zöld hidrogént támogatná, ugyanis arra nincs semmilyen garancia, hogy a jövőben ki fognak fejleszteni olyan hatékony eszközt, ami lehetővé teszi a légköri szén-dioxid megkötését – a jelenlegi stratégiák pedig vakmerő módon számolnak ilyen technológiai fejlesztéssel. Aminek a megvalósulása egyáltalán nem biztos.

A kék hidrogén támogatásában ugyanakkor fel lehet fedezni más gazdasági megfontolásokat is: a szürke hidrogén kilónkénti 1,5 eurós árával szemben a kék 2, míg a zöld hidrogén ára 2,5-5,5 euró között mozog, vagyis egyelőre mindenképp olcsóbb a szennyező hidrogén.

Ezen változtathat, hogy az EU-ban a jelenlegi egy gigawattnyi elektrolízissel hidrogént előállító teljesítményt 2024-re hat, 2030-ra negyven gigawattra emelnék, amivel tízmillió tonna hidrogént lehetne előállítani évente, amivel rentábilis szintre lehetne csökkenteni a zöld hidrogén árát.

via G7