Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

20 milliárd forint kéne, hogy fellélegezzenek az otthonápolók, de a kormány 65 milliárdot inkább MotoGP-re költ

Perrel szerezte meg Ungár Péter országgyűlési képviselő a gyermekek otthongondozási díjának (gyod) bevezetését megelőző hatásvizsgálati anyagokat az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A lapunkhoz eljuttatott 2018 végén készített hatástanulmány szerint

az ápolási díj és a gyod legnagyobb mértékű vizsgált emelése, a díjak egyhangú bruttó minimálbérre emelése (138 000 Ft 2018-ban) is mindössze 19,4 milliárd forintos többletköltséget jelentett volna a költségvetés számára.

A hatásvizsgálat szerint Magyarországon 50 694 ember volt jogosult ápolási díjra 2018 végén, az ő támogatásuk éves szinten összesen 26,9 milliárd forintot jelentett a költségvetés számára. Bár ez az összeg egyben soknak tűnhet, valójában a folyósított összeg rendkívül kevés, 2018-ban 32 600 forint, de még kétszeres emelés után, 2020-ban is mindössze havi bruttó 39 365 Ft. Ennél némileg volt magasabb az emelt és a kiemelt ápolási díj, előbbi 48 900, utóbbi 56 680 Ft 2018-ban – fontos azonban, hogy ezt is csak azok kapják, akik maximum napi 4 órát dolgoznak, valamint rendszeres pénzellátásuk nem haladja meg a 100 ezer forintot. Az emelt ápolási díj összege 59 048, a kiemelt ápolási díj összege 70 857 Ft 2020-ban.

Az ápolási díjak emelése, az otthonápolás állami elismerése régi célja minden érintettnek, azonban törekvéseiket eddig csak részben koronázta siker. 2019 januárjától új támogatási forma jelent meg az ápolási díj mellett: a kiskorúakat ápolók esetén az ápolási díjat automatikusan felváltotta a gyermekek otthongondozási díja, a bruttó 100 ezer forintos gyod.

Mint ahogy azt Ungár Péter lapunknak elmondta, ez megosztotta az otthonápolókat: míg a gyermekeket ápolók esetén százezer forintot folyósít az állam, az időseket vagy nem gyermekeket otthon gondozóknál nem emelt kellő mértékben a tavalyi módosítás.

„Amit a kormány az ápolási díjakra költ, az egy nevetségesen alacsony összeg a költségvetés szempontjából. 65 milliárdot költenek a MotoGP-re például – ez az összeg már tudná finanszírozni azt, hogy az időseket otthon gondozóknak a minimálbér szintjére növeljük az otthonápolási díjat”

– mondta el a Mércének Ungár Péter, utalva ezzel arra a június végi hírre, miszerint a kormány 65 milliárd forinttal támogatja, hogy Hajdúsámsonban MotoGP-pálya létesüljön.

Az Ungár által most perrel elnyert háttéranyag még 2018-ban készült el, ekkor az Emmi részletesen megvizsgálta, hogy mekkora emelés milyen többletterheket jelentene a költségvetés számára.

A kikért adatokból kiderül, hogy a mintegy ötvenezer támogatott közül 17 ezren gyermeküket gondozzák otthon, ők 2019 elejétől gyodot, további 33 ezer ember számára pedig ápolási díjat folyósít a kormány. Az Emmi részletesen megvizsgálta a lehetséges emelések több formáját: megállapították, hogy az ápolási díj egységesen a gyod szintjére, bruttó 100 ezer forintra emelése is mindössze 11,5 milliárd forintos többletet jelentene a költségvetésben szereplő, erre a célra elkülönített 9,2 milliárd forinton felül. A dokumentumokból kiderül, hogy amennyiben az ápolási díjat a 2018-as minimálbér szintjére, havi bruttó 138 ezer forintra emelték volna, valamint megszüntették volna a sávos rendszert (alap, emelt és kiemelt ápolási díj), az is mindössze 19,4 milliárd forint többletet jelentett volna a költségvetés szempontjából.

Ez azonban a hatásvizsgálatban megjelenő legnagyobb összeg – egy másik tervezet szerint amennyiben csak az emelt és a kiemelt ápolási díjra jogosultak kaptak volna 138 ezer forintot, az ápolási díj alapösszege pedig 110 400 forint lett volna havonta, az 16,8 milliárd többletforrást igényelt volna. A nettó minimálbér szintjére növelés a sávos rendszer megszüntetése esetén 11,9 milliárd, annak meghagyásával (az alapösszeg alacsonyabb) pedig 10 milliárd forint plusz forrást igényelt volna a költségvetésben.

Az ügy előzménye, hogy tavaly nyáron Ungár módosító indítványt nyújtott be az ápolási díjak átalakítására: azt akarta elérni, hogy az ápolási díj mértéke is a gyoddal azonos szintre, legalább havi százezer forintra nőjön. Ezt a kormánypártok nem szavazták meg,

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a döntést azzal indokolta, hogy nehéz kiszűrni a visszaéléseket, valamint az emelésnek nincsenek meg a feltételei a költségvetésben.

A felülvizsgálati rendszer valóban problémás, azonban nem kifejezetten a visszaélések miatt. Korábban bejárta a médiát, hogy sok esetben még az ápolásra szoruló Down-kóros és autista gyerekek esetén sem állapította meg a szakértő, hogy a gyereket ápoló szülő gyodra jogosult. Ungár Péter felhívta a figyelmet a felülvizsgálati rendszer egy másik visszásságára is, a képviselő szerint aránytalanul nagy bürokratikus terhet jelent az, hogy az állam a kétévenként esedékes felülvizsgálatokra 23 ezer forintot különít el alkalmanként, holott sok esetben nem is lenne szükség a felülvizsgálatra.

„A felülvizsgálat is drága, ahhoz képest, hogy az otthonápolási díj 53 ezer forint, a 23 forintos felülvizsgálat ennek az összegnek a fele. Ha a legmagasabb kategóriát nézzük, ami a százezres, akkor ennek a díjnak is az ötödét az állam adminisztratív terhekre költi.”

– mondta el a Mércének Ungár Péter, aki szerint sok esetben valójában nem is lenne szükség a jelenlegi, pontozási rendszeren alapuló felülvizsgálatra, ilyen például az autizmus spektrumzavar vagy az akut demencia diagnózis. Ezek a diagnózisok nem tűnnek el, az ápoltak állapota pedig nem javul akkora mértékben, hogy többé ne legyen szükség az otthon ápolásra az esetükben, elegendő lenne tehát ezen ápoltak egyszeri megvizsgálása is.

„Vannak esetek, amikor a felülvizsgálat értelemszerűen szükséges, de a legtöbb esetben nem.”