A német hadsereg (Bundeswehr) egyes alalkulatait is kivezényelték az észak-rajna-vesztfáliai Rheda-Wiedenbrückben működő Tönnies sertésfeldolgozóhoz, miután a szerdai, eredetileg 657 igazolt koronavírus-fertőzések száma szombatra ezer fölé emelkedett.
Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban nyilvántartott összes aktív fertőzéses eset közel 50 százaléka ezzel egyetlen egy húsüzem dolgozói körében mutatható ki.
A több húsfeldolgozó üzemet működtető Tönnies a német sertéshúspiacon a legnagyobb vállalkozás, 16,7 millió sertést dolgoztak fel a 2019-es évben, piaci részesedésük ekkor 30,3 százalékos volt.
Sven-Georg Adenauer, a húsüzemnek helyet adó Gütersloh járás kerületi tisztviselője a sajtónak megerősítette, hogy az 1029 fertőzött mind ugyanott dolgozik, de szerinte a vírus nem szabadult ki az alkalmazottak köréből.
Adenauer szerint egyelőre talán elkerülhető egy teljes Gütersloh-ot érintő lezárás. A járás összes óvodája és iskolája is bezárt még szerdán, miután fény derült a fertőzésekre. A bezárásokra amiatt van szükség, mivel a regisztrált fertőzöttek közül sokan családos emberek, a járás vezetősége pedig attól tart, a húsüzem munkásainak gyerekeivel és az oktatási intézmények közvetítésével a járvány pillanatok alatt fellángolhat.
A félelem nem teljesen alaptalan, tekintve, hogy a németországi, közegészségügyi monitorozással foglalkozó Robert Koch Intézet szerint szombaton a koronavírus reprodukciós száma (R-szám) 1,79-re emelkedett a pénteki 1,06-ról, nem kis részben a Tönnies üzemében feltárt fertőzéseknek köszönhetően. Az 1 feletti R-szám a vírus terjedésére utal, alatta visszaszorulóban lenne.
„Zéró bizalmunk van a Tönnies-ben, ezt egyértelműen kijelenthetem.”
– nyilatkozta Adenauer még pénteken a sajtónak, miután kiderült, hogy két nap alatt nem sikerült megszereziük a cégtől a fertőzött dolgozók 30 százalékának lakcímét a kontaktkutatáshoz. Hatósági fellépés kellett ahhoz, hogy betekinthessenek a céges nyilvántartásba.
Nem ez az első alkalom, hogy kifejezetten németországi húzüzemben alakul ki gócpont: korábban a Mércén több alkalommal beszámoltunk hasonló esetekről, április végén több mint 200 munkaerő-közvetítéssel Németországba került román vendégmunkás fertőződött meg egy húsüzemben, aztán sorban érkeztek a hírek más gócponttá vált húsüzemekről is, sokáig azonban az érdemi segítségnyújtás még váratott magára.
Végül május 20-án határozott Németország: jövő évtől betiltják a munkaerő-kölcsönzést és a vállalkozói szerződések használatát a húsiparban, ugyanis ezek alkalmazásával biztosították mindeddig azt, hogy a legendásan rossz körülmények között dolgozó (leginkább közép- és kelet-európai) munkások nyomán a felelősség ne az anyacéget terhelje.
Ezeknél az üzemeknél ugyanis a munkásokat rendszerint különösen fertőzésveszélyes, zsúfolt tömegszállásokon szállásolják el, ez pedig jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a vírus ennyire el tudott terjedni a húsipari munkások között. Az, hogy a magyarországi húsüzemek dolgozói körében – noha munkakörülményeik az azonos technológia miatt igen hasonlóak Németországban dolgozó kollégáikéhoz – nem alakultak ki járványgócok, többek között éppen annak köszönhető, hogy nálunk a dolgozók nem munkásszállásokon összezsúfolva laknak.
Hubertus Heil szociáldemokrata szövetségi munkaügyi miniszter „megrázónak” titulálta a járványkitörést a Tönnies-üzemben, szerinte ez az eset mintapéldája annak, hogy mik a következményei, amikor
„nem bánnak méltányos, fair módon közép- és kelet-európai munkavállalókkal nálunk.”
