Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Trump most éppen a Nemzetközi Büntetőtörvényszéknek ment neki

Csütörtökön jelentette be a Fehér Ház, hogy gazdasági és beutazási szankciókat vetnek ki azokra a diplomatákra az USÁ-ban, akik a hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszék alkalmazásában állnak, és akik olyan nyomozásban vesznek részt, aminek  célja amerikai vagy egyéb szövetséges államok katonáinak lehetséges háborús bűntetteinek feltárása.

A nyilatkozat azután született, hogy márciusban a hágai bíróság nyomozást indított amerikai katonák ellen, akik háborús bűntetteket követhettek el Afganisztán területén az elmúlt években.

Az afganisztáni háború és az utána következő katonai megszállás során az amerikai katonák mellett a brit hadsereget is érték vádak háborús bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban.

Arról novemberben a Mérce is beszámolt, hogy háborús bűncselekményeket tussolhatott el a brit kormányzat a kétezres évek eleje óta, ezt 11 nyomozó állítja és kiszivárogtatott dokumentumok támasztják alá.

Ezek szerint több katona ellen is vádat kellett volna emelni többek közt civilek meggyilkolásáért, és egyéb, polgári lakosság ellen elkövetett atrocitásokért. Az Irakban, illetve az Afganisztáni katonai misszió során elkövetett bűncselekményeket vizsgáló csoportok (IHAT, illetve Operation Northmoor) által készített korábbi jelentések utalnak ezekre az esetekre.

Mindkét szervezetet feloszlatták azóta, anélkül, hogy bármilyen általuk feltárt ügyben vádemelés született volna.

A bűncselekmények között olyan esetek szerepelnek, mint például a brit hadsereg különleges alakulatának (SAS) egy tagja által elkövetett több gyilkosság, de vannak kínzásos esetek, elhalálozott hadifoglyok, hamis tanúvallomások helyiek megölésének ügyében és szexuális visszaélések is.

A botrány kirobbanásával egy időben az USÁ-ban Donald Trump elnöki kegyelemben részesített két, háborús bűnökkel vádolt amerikai katonát, egy harmadiknak pedig, akit lefokozásra ítéltek, visszaállíttatta a rangját.

Mathew L. Goldteyn őrnagy, az egyik felmentett jövőre kellett volna, hogy bíróság előtt feleljen egy civil meggyilkolásáért Afganisztánban. A másik kegyelemben részesült katona Clint Lorance főhadnagy ellen még 2013-ban emeltek vádat, mert parancsot adott két kerékpározó afgán civil meggyilkolására. A harmadikat, Edward Gallagher kommandós parancsnokot korábban felmentették egy ISIS-es fogoly megkéselésének vádja alól, de lefokozták a holttesttel készített fotó miatt.

Donald Trump elnök szerint ezekkel a katonákkal „nem bántak tisztességesen”, bár az amerikai védelmi minisztérium közölte, hogy a tárca bízik a katonai igazságszolgáltatási rendszerben, az elnöknek megvan a felhatalmazása, hogy ilyen ügyekben mérlegeljen.

A mostani elnöki akciót a Fehér Ház azzal indokolta nyilatkozatában, hogy a nemzetközi bíróság „támadást intézett amerikai polgárok ellen, és beleavatkozik az ország belügyeibe.”

Mark Pompeo „kengurubíróságnak” titulálta a szervezetet, William Barr igazságügyi miniszter pedig azzal vádolta a hágai bíróságot, hogy a nyomozásaikba Oroszország és más ellenséges államok avatkoznak bele, illetve a szervezet korrupt.

Az USA háborús bűnöket vizsgáló korábbi diplomatája,  David Sheffer  szerint ez az akció egy „szégyenteljes gyávaság”. A korábbi követ nevéhez fűződik többek között a Nemzetközi Büntetőtörvényszéket létrehozó Római Statútum aláírása amerikai részről.

Az ENSZ és az EU számos tagállama, valamint több emberi jogokkal foglalkozó szervezet is elítélte az Egyesült Államok lépését. Izrael üdvözölte azt.

(Al Jazeera; Deutsche Welle)