Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Budapesten műemlék épületben csak turisták lakhatnak, hajléktalan emberek nem

Májusban jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester, hogy a Városháza 5. kerületi, Gerlóczy utcai épületében biztosítanának a hajléktalan emberek számára karantént, ugyanis a szállók kapacitása a megfelelő és hatékony vírus elleni védekezésre nem alkalmas. Vagyis csak biztosítottak volna, ehhez ugyanis szükség lett volna Budapest Főváros Kormányhivatalának engedélyére.

A kormányhivatal szerint „az érintett ingatlan azonban műemlék, továbbá műemléki jelentőségű területen és a turisták által is nagy számban látogatott világörökségi védőövezetben fekszik, illetve kiemelten védett régészeti lelőhelyeknek is része”, emellett a kerületi építési szabályzat szerint a környéken „szállás funkció nem helyezhető el, így hajléktalanszálló sem létesíthető, és erre a meglévő épület, illetve épületrész rendeltetése sem módosítható.”

Ilyenkor tehát a műemlékek hűséges őrzője a kormányhivatal. De azt azért véletlenül se felejtsük el: szakemberek szerint a kormány 2010 óta nagyon is következetesen leépítette a műemlékvédelmet Magyarországon. Legutóbb alig több mint két hete számoltunk be róla, hogy a józsefvárosi műemléki védettségű Heinrich-udvarban található épületegyüttes helyére szállodát és új lakásokat húzna fel egy Varga Mihály pénzügyminiszter volt kollégiumi szobatársához, Szabó Zoltánhoz köthető cég.

Bár a beruházást először ellenezte a Miniszterelnökség műemlékvédelmi szakembere és a kerület akkori főépítésze is, Gulyás Gergely miniszter az ingatlanegyüttes egy részének műemléki védettségét végül mégis megszüntette, májusra pedig kiemelt nemzetgazdasági beruházássá avanzsált a projekt (utóbbi egyébként egy belvárosi szálloda esetében semmivel sem indokolható, legalábbis olyasmivel, ami közérdeket szolgálna).

Bár az egyik ellenérv épp az volt, hogy a terv „nincs tekintettel arra, hogy műemléki épületek nem bonthatók el”, mára biztossá vált: a beruházás keretein belül 117 szállodai szoba és kétszer ennyi, döntően airbnb-nek szánt lakás épül majd meg az udvar be- és átépítésével.

Külön érdekesség, hogy ezt az engedélyezési eljárást is Budapest Főváros Kormányhivatala folytatta le (amelynek vezetője nem mellesleg Sára Botond, Józsefváros korábbi polgármestere), itt azonban láthatóan sokkal kevésbé volt elkötelezett a műemlékvédelem iránt, mint a Városháza esetében.

A mostani, hajléktalanszállót elkaszáló döntést indokló közleményében a kormányhivatal hozzáteszi:

„mindemellett a kormányhivatal álláspontja, hogy az elmúlt években sikeresen felépített és rekordokat döntő magyar turizmus szempontjából sem szerencsés a főpolgármester ötlete.”

A két példa tökéletesen megmutatja a NER embertelen valóságát: a magánérdek, a profit, a kormány által kitűzött gazdasági célszámok mindig mindenek felett állnak. Bérlakások helyett szállodák nőnek ki a földből, a lerohasztott, erőforráshiányos, egyre inkább szétszakadozó szociális hálóból a nyomorba zuhanó emberek pedig nemkívánatos elemek, zavaró tényezők, legyenek az utcán, az aluljáróban vagy épp a Városházán.

Így eshet meg, hogy műemlék és műemlék közt is van különbség. Ha turistáknak adnak ki szobákat vaskos pénzekért, akkor hirtelen nem is annyira műemlék az a műemlék, de ha a turistákat (vagy sokkal inkább a kormányt) puszta létezésükkel is zavaró hajléktalan emberek elszállásolásáról van szó (nem mellesleg egy világjárvány idején), a kormányhivatal élőlánccal védené a Városháza épületét.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton