Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány újabb műemlék átépítésére adott engedélyt, hogy szálloda kerülhessen a helyére

Egy józsefvárosi műemléki védettségű épületegyüttes udvarára szállodát és új lakásokat húzna fel egy Varga Mihály pénzügyminiszter volt kollégiumi szobatársához, Szabó Zoltánhoz köthető cég. A beruházást a Miniszterelnökség műemlékvédelmi szakembere és a kerület akkori főépítésze (Iványi Gyöngyvér, aki azóta állami főépítésszé lépett elő) tavaly október elején még ellenezte, év végére viszont

Gulyás Gergely miniszter az ingatlanegyüttes egy részének műemléki védettségét megszüntette, májusra pedig kiemelt nemzetgazdasági beruházássá avanzsált a projekt.

Az Iparművészeti Múzeummal szemközt található Heinrich-udvarról van szó, amelyen a XIX. században a Heinrich-család egy bérpalotát és egy raktárépületet épített, az udvaron további földszintes raktárépületeket alakítottak ki. Az egész komplexumot közel tíz évvel ezelőtt nyilvánították műemlékké:

„A védetté nyilvánítás célja a mai formájában a Heinrich-család megbízásából Hubert József és Móry Károly által 1892-1893-ban tervezett, U alaprajzú, reprezentatív, háromemeletes épület és az 1907-ben Hubert József által tervezett kétemeletes raktár, valamint az 1912-ben Sándy Gyula által tervezett, a raktárhoz U alakban csatlakozó épület építészeti, képző- és iparművészeti, továbbá ipari- és kereskedelemtörténeti értékeinek megőrzése.”

Az immár nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánított „Heinrich Passage” terveit éppen ezért ellenezték még tavaly a szakemberek. Az építési ügyek szakmai fóruma, a Tervtanács október 8-i ülésén a műemlékvédelmi szakember azért nem támogatta a tervet, mert „nincs tekintettel arra, hogy műemléki épületek nem bonthatók el” – írja a Józsefváros újság. A főépítész is leszavazta a terveket, mert a beépítést túl soknak tartotta.

Ehhez képest néhány hónappal később, decemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a földszintes raktárépületek műemléki védettségét megszüntette („tekintettel arra, hogy a szakmai ismérveknek nem felel meg”), ezáltal az udvaron történő építkezés lehetségessé vált.

A tervek szerint a Heinrich Passage keretében 117 szállodai szoba és kétszer ennyi lakás épül majd meg az udvar be- és átépítésével.

„Döntően airbnb-zésre alkalmas lakások” épülnek majd az udvarban, idézi Sátly Balázst, a nyolcadik kerület önkormányzati képviselőjét a 444. Külön érdekesség, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala folytatta le az engedélyezési eljárást, amelynek vezetője Sára Botond, Józsefváros korábbi polgármestere.

A Magyar Közlöny 2020. április 29-i száma rendelkezett a terület kiemelt státuszúvá nyilvánításáról, ennek köszönhetően a beruházónak még a kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kell betartania az építkezés folyamán. A lehetséges következmények már most, az építkezés megkezdése előtt is látszódnak, például míg a tavaly októberi tervtanácsi ülésen a beruházó azt mondta, az új falak a környező lakóépületek homlokzatától 10-18 méterre lesznek, addig az áprilisi kormányrendelet már csak „legalább 10 méter távolság” biztosítását köti ki. A különleges státusz továbbá húsz százalékkal nagyobb beépítettséget engedélyez, mint amit a kerületi szabályozás lehetővé tesz.

A beruházó a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt., amely tavaly szeptemberig Szabó Zoltán (Varga Mihály egykori kollégiumi szobatársa és az elmúlt évek számos közbeszerzésének nyertese) tulajdonában állt. Szabó után Illés László szerezte meg a tulajdonjogot és a cég vezérigazgatói posztját is, azonban a Zrt. székhelye továbbra is a Nemzeti Múzeum szomszédságában található Harmónia Palotába van bejelentve, amelyet Szabó Zoltán felesége üzemeltet, ráadásul több olyan vállalkozás bejelentett székhelye, amelyek mind Szabó tulajdonában állnak. A józsefvárosi önkormányzat lapja szerint Illés László „a nyilvános cégadatbázis szerint semmilyen más vállalkozásnak nem tulajdonosa, nem vezető tisztviselője és korábban sem volt az.”

Sátly Balázs korábban már idézett posztjában arról írt, a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemeltté tételével a kormány „gyakorlatilag vörös szőnyeget terít az udvar beépítése elé.” Sátly szerint „teljesen nonszensz, hogy egy belvárosi hotel felépítése kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű, vagy egyáltalán közérdekű.” Ennek ellenére a kerület „üdvözöl minden, a területén a magánszektor által végzett fejlesztést”, azonban ezeket

„úgy kell megvalósítani, hogy a józsefvárosiak érdekét, és a beruházói magánérdeket összhangba hozzuk. A Kocsis Máté által támogatott Kormány most letette a voksát a magánérdekek mellett.”

A kormány 2010 óta következetesen mostohán bánt a műemlékvédelemmel, amelyet az évek folyamán szisztematikusan bontott le. Mélyi József művészettörténész 2017-ben úgy fogalmazott, „Magyarországon lassan nyolc éve nincs érvényes, összefüggő és nyilvánosan meghirdetett, s így kontrollálható kultúrpolitikai program”, „ad hoc döntések születnek”, ezért „lehetetlen megmondani, hogy az örökségvédelem merre tart jelenleg, hiszen a rendszer darabjaira hullott, nem maradtak támpontok.” A műemlékvédelemért felelős intézményeket folyamatosan alakították és feldarabolták, Lővei Pál művészettörténész szerint ezért azt lehet mondani, Magyarországon az állami műemlékvédelem „egkésőbb 2011-ben megszűnt, azóta csak utóvédharcok folynak.”