Ígéretéhez híven valóban megtartotta rasszista demonstrációját a Mi Hazánk és egyéb szélsőjobboldali szervezetek, a program szerint az Országos Roma Önkormányzat székháza előtt és a Deák téren, előbbi helyszínről azonban a rendőrség kiszorította a gyülekezőket.

Majd a demonstráció kezdete után, ahogy az várható volt, hamarosan elkezdtek egyenként igazoltatni a résztvevők közül néhány embert, miután a veszélyhelyzetre való tekintettel tilos demonstrációkat tartani, azonban nem oszlatták fel a tömeget.

A beszédek során elhangzott, hogy ideje saját kezükbe venniük a szélsőjobboldaliaknak az irányítást, ezzel voltaképpen önbíráskodásra buzdítva a megjelenteket.

A rendezvényről készült videónkat az alább tudjátok visszanézni:

Novák Előd volt a műsorvezető, aki felhívta az összegyűlt, nagyjából kétszáz szimpatizáns figyelmét, hogy a rendezvény amin részt vesznek sajtótájékoztató, igazoltatás esetén pedig mondják azt, hogy a kuruc.info szélsőjobboldali portál önkéntes tudósítói, Gaudi-Nagy Tamás pedig arról értekezett, hogy miért jogszerűtlen betiltani a gyülekezésüket.

Toroczkai László, Ásotthalom Mi Hazánkos polgármestere kicsit szidta a rendőrséget, miszerint nem a „magyarokat”, hanem a „bűnözőket” védi, őket képviseli, mikor a magyar állam a strassbourgi bíróság ítéleteit végrehajtva jutalmazza a börtönből kiengedetteket, utalva a jobboldalon népszerűen csak börtönbiznisznek nevezett börtönkártérítések ügyére.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány a kártérítések kifizetését felfüggesztette, vagyis a kormány és a Mi Hazánk álláspontja jóval közelebb áll egymáshoz, mint Toroczkai beszéde alapján gondolhatnánk.

Véleménye szerint a magyarok csak Ásotthalmon vannak biztonságban, mert az egész államapparátus a bűnözőket védi, külön kiemelve, hogy Budapesten micsoda áldatlan állapotok uralkodnak, a kormánypártok önkormányzati választások óta érzékelhető, Budapest-ellenes propagandájára rímelve.

A szélsőjobboldali politikus apokaliptikus képet festett fel a budapesti állapotokról, majd többek között arról beszélt, hogy véleménye szerint a cigányok eleve bűnözőnek születnek.

Novák ezután műsorvezetés közben a csendőrség visszaállításának fontosságáról beszélt, megemelve képzeletbeli kalapját a Horthy-korszak előtt, majd Apáti István országgyűlési képviselő következett.

Ő elmondta, „egy kultúra és egy szubkultúra ütközik egymással”, majd heveny őshonosozás közepette szidta a roma integrációt finanszírozó politikát, és dagályosan előadta a szöveget, miszerint a „magyar” szavazókat túlszaporodják a „cigány” szavazók, akik aztán aprópénzért szavaznak.

Arról is beszélt, hogy noha véleménye szerint alapvetően degeneráltak a cigányok, a drogokkal tovább butítják magukat, majd egyéb szélsőségesen rasszista szövegekkel szórakoztatta hallgatóságát, kiemelve hogy a Mi Hazánk természetesen rendet tenne.

A Dohány utcától a járdán vonultak a demonstrálók a Deák térre, elvileg egyénileg, a rendőrök autókkal követték őket (az úttesten), majd a Deák térre érve megkezdődött a rasszista dzsembori második felvonása, ezúttal futballszurkolók vitték a prímet, megemlékezésként aposztrofálva az eseményt.

Itt a korábbi helyszín szalonképesre fazonírozott szélsőjobboldali megnyilvánulásaitól eltérően heveny „ria-ria Hungária” skandálással kezdődött a program, majd a szélsőjobboldalon igen népszerű „igenis van cigánybűnözés” szövegű csasztuskával forrósították az áldozatokról való megemlékezést a gyászolók, de elpattant néhány füstgránát is.

A Deák térre a tömeg sokkal nagyobbra duzzadt, tudósítónk szerint több ezer ember is lehetett a futballszurkolók megemlékezésén, a rendőrök azonban látszólag jóval kevesebben voltak, min a Dohány utcában, és messzebb is álltak, tudósítóink szerint nem kívántak beavatkozni a rendezvény menetébe.

Egy rövid ideig egy „Geri és Laci a mennyben, ők a pokolban” feliratú molinót is kifeszítettek, majd a Himnusszal, utána pedig átmenet nélkül ismét a megszokott „ria-ria Hungária”, majd a cigánybűnözést emlegető csasztuska csendült fel – mindazonáltal a rendezvényen a két megkéselt fiúnak is állítottak fel ideiglenes emlékhelyet.

Ez utóbbi helyszínen már nem voltak beszédek, azonban tiszteletüket tették a hungarista Legio Hungária mozgalom tagjai is, a szervezetről érdemes tudni, hogy részt vesznek a kitörés napi rendezvények szervezésében, és nyíltan rasszista, kisebbségellenes nézeteket hangoztatnak.

Este nyolc körülre a megemlékezők jelentős része hazament, néhányan maradtak lézengeni a helyszínen.

A többezres tömeg a rendőrség árgus szemeitől – távolról – figyelve, de jobbára zavartalanul emlékezhetett a szurkolói közösség két, meggyilkolt tagjára, miközben a rendezvény egy többezres szélsőjobboldali összejövetel benyomását keltette, annak minden jellegzetességével.

Noha eleinte nem volt különösebb felhajtás a két fiatal társaság konfliktusából eszkalálódott deák téri kettős késelés körül, miután kiderült, hogy az áldozatok futballszurkolók voltak, rögvest rasszista felhangot kapott az ügy, a jobboldali véleményvezérek, politikusok innentől fennen hangoztatták, hogy cigányok gyilkolnak magyarokat – holott nincs bizonyíték arra, hogy az elkövető roma származású lett volna.

A gyilkosság etnicizálásával a szélsőjobboldali politikai erők különböző társadalmi csoportok közötti feszültségek kiélezésével igyekeznek tőkét kovácsolni, ez pedig – ahogy szerzőnk kifejtette – nem más, mint hullarablás.

A rendőrség jóval elnézőbb volt, mint a heteken át tartó Clark Ádám téri dudálós tüntetések résztvevői esetében, noha a Mi Hazánk demonstrációján még igazoltattak néhány embert, a Deák téren már nem történt különösebb beavatkozás – akkor sem, mikor a rendezvényen fény- és füstgránáttal emelte néhány résztvevő a hangulatot.