Áprilisban 72 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, ez 26,5 százalékkal több a tavalyi, ugyanezen időszakra vonatkozó adatnál, derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) közleményéből.
Az NFSZ összesen 330 700 álláskeresőt tartott nyilván az áprilisi zárónapon, ez a szám márciushoz képest közel 50 ezerrel nőtt (amikor 281 ezren kerestek állást).
Az NFSZ szerint az előző hónapban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 7,1 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 5 százalék. A 72 ezer álláskereső 9,8 százaléka első alkalommal regisztrált, így az első belépők száma 89,6 százalékkal magasabb a tavaly áprilisi számokhoz képest.
Az összes nyilvántartott álláskereső közül 178 400-an jogosultak pénzbeli ellátásra, 61,8 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek.
Az álláskeresők 46 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
A 2008-2009-es világgazdasági válság során tapasztaltnál durvább leépítési hullámon vagyunk túl, a Portfolio szerint a járvány kezdeti szakaszában, még a kormány mentőcsomagjának bejelentése előtt a vállalatok hetente több tízezer dolgozót rúgtak ki.
Ebben a helyzetben a legveszélyeztetettebb munkavállalói csoportok közé a feketén dolgozók tartoznak, akik a legnagyobb arányban az építőiparban, a vendéglátásban, a vagyonvédelemben és a kereskedelemben dolgoznak. Ők „gyakorlatilag védőháló nélkül dolgoznak a koronaválság idején”, írja a Napi.hu, mivel ha elbocsátják őket, akkor még az álláskeresési járadékra se jogosultak.
Tudjuk, hogy a kormány a munkanélkülieket inkább új munkahelyek teremtésével, nem pedig anyagi támogatással kívánja megsegíteni: Orbán Viktor miniszterelnök áprilisban kijelentette, hogy az álláskeresési járadék három havi folyósításának lejártával „nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól.” Május elején a Kossuth rádióban pedig arról beszélt, hogy arra utasította a belügyminisztert és a pénzügyminisztert, duplázzák meg a közfoglalkoztatottak számát. Orbán szerint így „ma készen állunk arra, hogy hogy 200 ezer közfoglalkoztatottnak is munkát adjunk.”
Ennek értelmében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a munkahelymegőrző és munkahelyteremtő programokra helyezi a hangsúlyt. A bértámogatási programra jelentkezők száma május eleje óta „ugrásszerűen nő”, több mint 8 ezer vállalkozás adott be kérelmet, jelentette be Palkovics László miniszter. A legtöbb támogatási igény a feldolgozóiparból, a turizmus-vendéglátásból, a kereskedelemből, a gépjárműjavításból és a szállítás-raktározás ágazatból érkezett.
A munkahelyteremtést és -megtartást a kormány a gazdaságvédelmi alapba helyezett 423 milliárdos foglalkoztatási alapból fedezi,
amivel érdemes összevetni azt a 166 milliárd forintot, amit a kormány a teljes alapból az elmúlt néhány napban elköltött. (Tehát a teljes alap – 1345 milliárd – 12,2 százalékát.)
82 milliárd ment a Budapest-Belgrád vasútvonalra, 36 milliárd gazdaságfejlesztésre a külügyminisztériumhoz vándorolt, az uniós mezőgazdasági támogatások magyar önrészének kifizetésére 25 milliárdot költött a kormány az alapból, 11 milliárdot a közúthálózat fejlesztésre, 5,5 milliárd különböző költségvetési intézményeknek ment, 800 millió forint pedig a sportparkok támogatásra. Az ITM pedig 2,9 milliárdot kapott gazdaságvédelmi kiadásokra.
Szerdai országjelentésében az Európai Bizottság is határozottan bírálta a magyar munkanélküli rendszert. A Bizottság szerint a három hónapos munkanélküliségi ellátás – ami a legrövidebb Európában – még kedvező gazdasági körülmények között sem elegendő ahhoz, hogy valaki munkát találjon, ráadásul a vállalkozásokat és a munkahelyek megőrzését támogató magyar programok hatálya és alkalmazási köre korlátozottabb a többi európai államban meghirdetett programoknál.
(MTI)
