Kétharmados többséggel, 156 igen, 38 nem szavazat mellett elfogadta a parlament a Semjén Zsolt által április 28-án benyújtott salátatörvényt. A 162 oldalas jogszabály többek közt lehetővé teszi

• a nemzetbiztonsági szolgálatok számára a megfigyelést;
• a rendőrségnek, hogy még az ártatlanul gyanúsítottak adatait is húsz évig őrizze;
• valamint ezentúl kizárhatják a közmunkából azokat, akiknek rendetlen az udvara.

A törvény felhatalmazza a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát”, egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében. Bár a törvény értelmében a szakszolgálat nem ismerheti meg az adott szervezetek közti kommunikáció tartalmát, ezt a Népszava által megkérdezett adatvédelmi szakértők szerint semmi sem garantálja.

Szerintük, amíg elviekben a szolgálatnak csupán arra lenne jogosultsága, hogy a szervereken folyó adatforgalom tényét (az úgynevezett metaadatokat)  ellenőrizze, de a tartalmakat nem, semmiféle garancia nincs arra, hogy ne tekintsenek be olyan szervek egymás közti közlésébe, mint az önkormányzatok, a kormányhivatal, de akár maga az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság.

Azaz, a ma elfogadott rendelkezés értelmében a szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.

A javaslatot még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila is bírálta, aki Felkai Lászlónak, a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében úgy fogalmazott, a törvény „korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, ráadásul „nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.

Az elfogadott javaslat a rendőrségi törvényt is módosítja, ezentúl a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait legalább huszonöt évig, de ha kiderül a meggyanúsított személy ártatlansága, még akkor is húsz évig tárolnia kell a rendőrségnek.

A Pintér Sándor által előadott törvénycsomag egyik pontja tulajdonképpen visszahozza azt a 2017-ben egyszer már az Alkotmánybíróság (AB) által megsemmisített rendelkezést is, aminek értelmében három hónapra kizárhatnák a közmunkából azokat, akiknek rendezetlen a lakókörnyezete.

Az AB a szabályozás megsemmisítését akkor azzal az indokolta, hogy az a vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkriminációt valósított meg azzal, hogy ténylegesen csak a hátrányos anyagi helyzetben, kiszolgáltatottságban élőkre vonatkozik, ráadásul szükségtelenül korlátozza az állampolgárok magánszférához való jogát.

Bár a mostani szabályozás annyiban módosult, hogy egyértelműbben szabályozzák, hogyan és ki által állapítható meg, hogy valaki lakókörnyezete rendezettnek számít-e vagy sem, de a lényegen nem változtat: a kormány ismét rendészeti eszközzel igyekszik orvosolni egy szociális problémát, hasonlóan a hajléktalan törvényhez.

Ismét a legszegényebbeket büntetve, csak azért, mert szegények. Attól még, hogy egy törvény megtiltja a hajléktalanságot, még nem lesz több lakás, és attól, hogy ezt előírja, még nem lesz az embereknek pénzük egy nem biztonságos melléképületet felújíttatni, vagy a kommunális szemétbe nem dobható hulladékot elszállíttatni.