Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Google keresésekből számolták ki, valójában hányan kerestek állást Magyarországon áprilisban

Mivel a Központi Statisztikai Hivatal még mindig nem publikálta a pontos, májusi munkanélküliségi rész-számokat, a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói újszerű, de egyre több országban használt mérési módszerekkel számolták ki, tulajdonképpen mennyi is lehet a regisztrált munkakeresők száma a koronavírus-járvány kitörése utáni második hónapban Magyarországon.

A kutatáshoz az immár egyre inkább mindenható és mindentudó internetes keresőmotor, a Google nyilvános adatait használta fel Kónya István és Köllő János, méghozzá tudományos módszerrel elemezve azokat. A kutatók összefoglalójából kiderült, a munkahely elvesztése utáni leggyakoribb keresőszavak kombinált gyakoriságából jól meg lehet becsülni, körülbelül hány ember munkanélküli jelen pillanatban.

A mérések eredményei megdöbbentőek, a közgazdászok becslések szerint ugyanis már több mint 400.000 ember regisztrált álláskereső lehetett áprilisban az országban. Ez jóval nagyobb, mint az eddig ismert márciusi adat, de igencsak meghaladja a 2008-2010-es gazdasági válság legdurvább számait is.

Ábra MTA KRTK KTI

Az is figyelembe kell venni a becslés értékelésénél, hogy a regisztrált álláskeresők száma mindenkor lényegesen alacsonyabb, mint a jövedelem nélkül maradtak száma. Van ugyanis bőven olyan szakma, ahol a kieső jövedelmet nem pótolják regisztrációval (színművész, szellemi szabadfoglalkozású, stb.), így az Orbán Viktor által emlegetett „vírus által tönkretett munkahelyek” száma még ennél is jóval magasabb lehet.

Az viszont figyelemre méltó, mennyire alábecsülik az eddig ismert hivatalos adatok az álláskeresők tényleges számát, és így a probléma súlyát is.

A kutatók a mérés során ellenőrzött módon becsülték meg a regisztrált álláskeresőkhöz kapcsolódó, leggyakoribb kulcsszavak (állásidő, munkanélküli járadék, álláskeresési, segély, munkanélküli regisztráció) alapján a számokat, ezt megelőző, Google-alapú kísérletek  nyomán. Arra is kitértek, vajon a regisztráltakon túl mennyi is lehet az aktív álláskeresők száma az országban.

Az adatokat minden esetben összevetették a hivatalos NFSZ márciusi számmal, és megnézték azt is, hogy márciusban a keresések hogyan aránylottak a hivatalos adathoz, és mindezek alapján tudták elvégezni  az áprilisi becslést is, amely így nagyon pontos adatokat szolgáltat. Köllő és Kónya kiemelik, a szám februárhoz képest 120 ezres növekedést jelent. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy április végi sajtótájékoztatón ezzel szemben csupán 51 ezres növekedésről számolt be, az eltérés tehát több mint kétszeres lehet.

Arra is figyelmeztettek, nemcsak a szabadfoglalkozásúak, de a rendszertelen munkát végzők, és a feketén dolgozók kiesése sem jelenik meg vizsgálatuk során, a teljes munkanélküliséghez pedig ők is hozzátartoznának.

Arról, hogy mikor várhatóak a becslések mellett az állam által, saját módszerekkel mért egzakt adatok, az elemzés öszefoglalója is megjegyezte,

„A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak (NFSZ) a március 20-i „zárónapra” vonatkozó, ellenőrzött adatai például csak május elején jelentek meg, a KSH Munkaerőfelmérés (MEF) második negyedévi adatai – melyek a munkaidőre, az állásvesztésre és álláskeresésre vonatkozó információkat is tartalmaznak – pedig csak júniusra várhatók, amennyiben a kérdezést nem hiúsítják meg a járványügyi korlátozások.”

Így a Google Trendek alapján megállapított számok ellenőrzésére alkalmas hivatalos adatok publikálására a KSH-tól még legalább jó pár hetet várni kell majd.

Ha a becslés bebizonyosodik, az olyan gazdasági-társadalmi válságot jósolt az országra nézve, amelyet valóban már évtizedek óta nem láttunk.

A Google által eltárolt, és néhány éve publikált adatokat a közgazdászok már több mint egy évtizede használják társadalmi, pénzügyi folyamatok megbecsülésére és előrejelzésére a világ vezető egyetemein és kutatóintézeteiben. Az utóbbi években az adatok óriási mértékűvé válásával az ilyen modellezések fókusza a jelen idejű monitorozástól erősen elmozdult a jövőbeni folyamatok pontos megbecslése felé. A Google Trends pedig a legutóbbi években nélkülözhetetlen eszközzé vált nemcsak ezen a tudományterületen, de az információtechnológia, orvostudomány, biológia szakterületein is.

Noha a kormány még április elején megpróbálta egy speciális, a kieső munkaidőkeret egy részét megtérító „kurzarbeit” rendszerrel enyhíteni a magyar gazdaság meredek zuhanását a járvány alatti korlátozások után, ez sem a dolgozók, sem a munkáltatók nem tartották elegendőnek. Rendeleti úton bevezette ezenkívül a kormány a kötelező, kétéves munkaidőkeretet, ezzel viszont a szakszervezetek szerint éppen egy csomó, súlyosan érintett munkáltató nem tud élni, míg kevéssé érintett szakterületek, így például a nehézipar, már használni is elkezdték.

A teljes tanulmány itt olvasható el.