„Csenget a véleményrendőrség” címmel tett közzé állásfoglalást a TASZ az elmúlt napokban történt rémhírterjesztés miatti rendőri intézkedések kapcsán. A szervezet szerint a rossz szándékú rémhírterjesztők ellen a korábbi szabályokkal is fel lehetett volna lépni, az új szabályokat viszont alapvető jogaikat gyakorló állampolgárok ellen használták fel.

A szervezet honlapján közzétett bejegyzésében azt írja, hogy amikor az Országyűlés elfogadta a koronavírus elleni védekezés ürügyén megalkotott, a kormánynak rendkívüli felhatalmazást adó törvényjavaslatot, akkor még leginkább attól tartottak, hogy újságírók ellen vetik majd be az új szabályt. Az eredeti félelmek arról szóltak, hogy szerkesztőségeket béníthatnak meg arra hivatkozva, hogy a védekezést akadályozzák, ha meg merik írni, hogy vannak problémák a kormány járványügyi intézkedéseivel.

Ezzel szemben most két a véleményét vállaló embert vettek elő.

A TASZ szerint ha megengedték volna, hogy Orbán Viktort helyettesítse, ma Varga Judit kiállt volna az Európai Parlament elé, és a Facebookon közzétett bejegyzése szerint elmondta volna, hogy

„a magyar kormány rendkívüli intézkedései nem korlátozzák a média tevékenységét és nem érintik a véleménynyilvánítás szabadságát”.

Mindezt egy, illetve két nappal azután, hogy a véleményük miatt előállítottak a rendőrök egy gyulai ellenzéki aktivistát és egy szegi nyugdíjast. Ahogy az emberjogi szervezet is írja, egyikük ellen már megszüntették az eljárást, valamint remélik, a másikuk esetében is hasonlóan fog végződni az ügy.

Azonban felhívják a figyelmet arra is, az igazi tét most az, hogy hány internetező retten meg a történteket látva,

„hányan lesznek, akik elhallgatják majd véleményüket, mert nem akarják, hogy reggel hatkor rendőrök csöngessenek az otthonukban, majd – hiába bizonyosodik be még aznap az ártatlanságuk – a rendőrség trófeaként mutogassa a lakásukban készített felvételeket a honlapján.”

Mint írják, a közbeszédnek nemcsak a közvetlen cenzúra árthat, hanem az is, ha a polgárok félnek kinyilvánítani véleményüket – a jogi nyelv ezt nevezi „dermesztő hatásnak”.

Amellett, hogy az új szabály szükségtelen, a TASZ szerint zavarosan is lett megfogalmazva, emiatt rosszul kezdte alkalmazni a rendőrség. Ebből az következik, hogy senki nem tudja pontosan, milyen közlések után számíthat arra, hogy megjelennek nála a rendőrök.

„Ám a szegi nyugdíjas és a gyulai aktivista előállításának az is következménye lett, hogy a véleményük sokkal több emberhez eljutott és – amint azt a hozzánk nagy számban érkező hazai és külföldi sajtómegkeresések, vagy épp a mai EP-vita is mutatja – még többek figyelmét hívta fel arra, hogy milyen intézkedéseket visz véghez a kormány a járványveszély leple alatt” -írják.

A szervezet megjegyzi, szerencsére még nem kell erőszakos fellépéssel szembenézniük a véleményüket vállalóknak, de épp elég fenyegető, ha egy házkutatással kell számolniuk. Ezért felajánlják jogsegély-szolgálatukat mindazoknak, akiket ilyen retorzió ér.

Mindezekkel együtt a TASZ bízik abban, hogy a két botrányos eset után a rendőrség változtat a rémhírterjesztéssel kapcsolatos gyakorlatán és békén hagyja az alapvető jogaikat gyakorló állampolgárokat.