1970 óta, vagyis épp ötvenedik alkalommal ünnepeljük ma a Föld napját, a tavalyi óta pedig rengeteg minden történt a bolygónkkal, amely mindannyiunknak életet ad, és amellyel mi nem föltétlenül bánunk a legjobban. Az elmúlt évünkre három nagyon természeti katasztrófa nyomta rá bélyegét: előbb az amazonasi erdőtüzek, majd az ausztrál bozóttüzek, utána pedig a koronavírus-járvány.

Mindhárom a természetben előforduló jelenség, ám erejüket, kifejlődésüket és hatásukat jelentősen befolyásolta az az emberi világ, amelyet felépítettünk.

Ideje hát számba venni, 2019. április 22-hez képest mi is tudtunk meg a Földről. (Az amerikai Vox állított össze egy listát ebből az alkalomból, ez adta az inspirációt, de abból a felsorolásból párat kihagytunk és másokkal helyettesítettük.)

1. Ha akarnánk, tudnánk csökkenteni a légszennyezettséget

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a koronavírus miatti leállások igen látványos módon csökkentették a légszennyezettséget a világ leginkább szennyezett városi központjaiban. Kínában például a márciusban 40 százalékkal kevesebb nitrogén-dioxid volt a levegőben, mint tavaly ilyenkor.

A légszennyezettség hozzájárul a klímaváltozáshoz, de rövidebb távú hatásai is vannak: évről évre milliók halnak meg következtében, sőt úgy tűnik, a koronavírus-fertőzés kockázatai is nagyobbak ott, ahol szennyezettebb a levegő.

Persze a mostani leállás komoly emberi károkat is okoz, elveszített megélhetések és fertőzések formájában, szóval azt senki nem szeretné, ha ilyen áron csökkentenénk a légszennyezettséget. (Még akkor sem, ha egyébként egy kutató becslése szerint a tisztább levegő Kínában hússzor több ember életét mentette meg, mint ahányét elvette a vírus.)

Az viszont bebizonyosodott, a légszennyezettség viszonylag rövid idő alatt is látványosan javítható. Ezt kell észben tartanunk, és dolgoznunk, azért, hogy amikor újraindítjuk a gazdaságunkat, akkor ne pörgessük tovább, ami eddig volt, hanem egyszer s mindenkorra számoljunk le a fosszolis energiahordozókkal.

2. Minél inkább kizsákmányoljuk a bolygót, annál több járvány lesz

Azt még pontosan nem tudjuk, hogy hogyan és mikor vándorolt át a COVID-19 az állatról az emberre, abban konszenzus látszik kialakulni, hogy a kórokozó a denevérekből származik. Ebben nincs is túl sok meglepetés, a világtörténelem során sok pusztító vírus származott állatoktól, a pestistől kezdve az ebolán át a HIV-ig.

Az, hogy a vírusok képesek mutálódni, és egy-egy variáns át tud ugrani egyik fajról a másikra, még nem jelenti azt, hogy szükségszerűen meg is kell fertőződnünk általuk: ezt már az befolyásolja, hogyan is szervezzük meg életünket, társadalmainkat.

Márpedig tudósok jó ideje figyelmeztetnek: a természetes életterek visszaszorulásával, az ipari mezőgazdaság bővülésével egyre nagyobb esélyt adunk a vírusok állatról emberre terjedésének. Ahogy arra nemzetközi környezetvédelmi szervezetek rámutattak, ennek a jelenségnek köszönhető, hogy az elmúlt 50 évben megnégyszereződött az állati eredetű fertőzések száma.

Hogy ez a folyamat hogyan is történik pontosan, arról ebben a cikkben olvashattok bővebben.

3. A műholdak miatt csillagos ég nélkül maradhatunk

Tavaly karácsonykor írtunk arról, hogy Elon Musk nagyvállalkozó 42 ezer műholdat szeretne Föld körüli pályára állítani a következő években – ezek közül 12 ezerre már meg is kapta az engedélyt. Ez az eset hívta fel nemcsak a mi, de sokak figyelmét is arra, amire a csillagászok már egy ideje figyelmeztetnek:

lehet, hogy a távközlés szempontjából hatalmas előrelépést jelentenek ezek a műholdak, és a bolygónk legeldugottabb szegletébe is internetkapcsolatot vihetnek, de ha így szaporodnak, nemsokára mind a világűr tudományos megfigyelését, mind pedig a csillagos ég esztétikai élvezetét ellehetetlenítik.

4. A „Föld tüdeje” kisebb, mint hittük

Az amazonasi esőerdő égése újra eszünkbe juttatták, milyen fontosak a fák a földi élet szempontjából – többek közt ugyanis megkötik a szén-dioxidot, a klímaváltozás egyik fő okozóját. Az amazóniai dzsungel a legnagyobb ilyen üvegház-hatás gázelnyelő, ezért nem ritkán a „Föld tüdejének” is szokták nevezni.

Egy 2019 augusztusában publikált friss kutatás szerint azonban az erdőnek elképzelhető, hogy kevesebb a szén-dioxid elnyelő képessége a korábban számítottnál. Ez abból a szempontból is problémás, mert amikor a tudósok azt számolják, meddig kell visszafordítanunk a klímaváltozást, akkor az őserdők képességeit is alapul veszi. Ám ahogy Katrin Fleischer, a Müncheni Egyetem kutatója fogalmazott:

„amennyiben [az elmélet] igaz valamennyi trópusi övezetre, akkor a klímaváltozás a jelenlegi modellek jóslataihoz képest jóval gyorsabban fog végbemenni”.

Ami csak sürgősebbé teszi, hogy megállítsuk a brutális erdővágásokat, amelyek a legtöbb erdőtüzet is okozzák. És nem meglepő módon, ez a folyamat teljesen az emberi társadalmunk berendezkedésének, kapitalista gazdaságunk függvénye.

Ahogy a kétezres évek közepe óta regnáló brazil kormányzatok bizonyították, igen hatékonyan fel lehet lépni az erdőirtások ellen. Csak épp akarni kell, ez pedig a jelenlegi, jobboldali brazil vezetésből hiányzik.

5. Egyre durvábbak a sáskajárások

A bibliai tíz csapás nyolcadik eleme, a sáskajárás nemcsak a mitológiai időkben, de napjainkban is jellemző a Közel-Keleten. Szakértők szerint azonban a klímaváltozás nyomán, egyre durvább és hosszabb sáskajárásokra kell számítani. A védekezést pedig most is – mint a legtöbb esetben – valamilyen emberi tényező hátráltatja: a globális hadipar által fűtött egyik maga nemében is különösen kegyetlen és értelmetlen háború, a jemeni polgárháború.