Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ha Elon Muskon múlik, búcsút inthetünk a csillagoknak karácsonykor (és az év többi részében)

Szeretem a csillagos eget. Merem állítani, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Városi gyerekként talán tinédzserkoromban csodálkoztam rá erre először egy Művészetek Völgye fesztivál alkalmával, mikor életemben talán első alkalommal dőltem hátra egy mezőn a pillepalackos borral a nyáréjszaka tiszta ege alatt, és konstatáltam, milyen rengeteg csillag pettyezi az eget. Valami olyasmit éreztem, hogy kicsik vagyunk, a világ pedig végtelen és elérhetetlen, meg a többi közhelyet, melyek oly banálisak, mégis órákig lehet róluk megigézve beszélgetni, és akkor is csak azért kell abbahagyni, mert elkezdett pirkadni (meg a bor is elfogyott).

A csillagos ég túlzás nélkül valamennyi emberi kultúra, civilizáció meghatározó része volt az elmúlt néhány tízezer évben. Társadalmak kultúráját meghatározó mítoszokat fontak az éjszakai eget benépesítő milliárdnyi apró, fényes pötty közé, neveket adtak nekik őseink és belelátták hőseiket az együttállásokba.

A művészeket megszámlálhatatlan módon inspirálta, hogy megírják, lerajzolják vagy megkomponálják, amit el akarnak mondani, és évezredeken keresztül elképzelhetetlen lett volna nélküle a tájékozódás, mert a műholdak előtt nem volt módszer, amivel ily pontossággal állapíthatta volna meg egy hajós vagy utazó, merre is jár.

De épp ilyen fontos a mai napig emberek milliárdjainak, akik – akárcsak én, a mai napig mikor megtehetem és nem vakítanak el a civilizáció fényei – egyszerűen felnéznének a csillagos égre, hogy gyönyörködjenek a látványban.

És ugyanígy inspirálta és bátorította a felfedezésre a tudósokat, kutatókat, álmodozókat, hogy megértsék, hogyan működik a világmindenség, és még ha a szuperhatalmak közötti fegyverkezési verseny lökte is előre a csillagászatot a huszadik században, olyan tudásokhoz jutottunk, melyek egyszer az egész emberiség érdekét szolgálhatják.

Erre jön egy magát feltalálónak hívató befektető és vállalkozó, hogy szétbassza az egészet, mert épp ez az üzleti érdeke.

Elon Musk, aki leginkább a forradalminak kikiáltott villamos autókat gyártó Tesla, az űripar piaci liberalizációjában úttörő tevékenységet végző Spacex, valamint az alagutakat fúrkáló Boring company vezetőjeként és résztulajdonosaként lehet ismerős.

Nos, ez a dél-afrikai (fehér) származású ember egyik „világmegváltó” terve keretében belekezdett abba – az egyébként Spacex alatt futó – Starlink nevű, grandiózus projektbe, melynek keretében több, mint másfélezer műholdat kíván felbocsátani a világűrbe jövő év, vagyis  2020 végéig. Összesen pedig nagyjából 42.000 darabot, ami a jelenlegi, nagyjából kétezer műholdhoz képest jelentős számbéli ugrást jelent – és ráadásul nem is a Spacex az egyetlen cég, mely ilyesmiben gondolkodik, épp csak az első fecske.

Ez pedig radikálisan fogja átformálni az éjszakai égboltot, amennyiben valahogy nem sikerül leállítani a techno-pénzembert és kompániáját.

A Starlink elsőre akár hangozhat nagyszabású filantróp projektnek is – ahogy egyébként nem egyszer hivatkoznak is rá. A rendszert alkotó műholdak ugyanis arra hivatottak, hogy az égboltot behálózva emberek milliárdjainak nyújtsanak internet-hozzáférést, akár olyan helyeken, ahol korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy vezetékes hálózatot bekössenek, a mobillefedettségről pedig még hírből sem hallottak.

Azonban a projekt komoly hátulütője, hogy a műholdak nagyok, elég jól verik vissza a fényt és a rádió-jelekkel is interferálnak, ami nem jelenti azt, hogy kivilágosodna az égbolt éjszakára. Ugyanakkor amellett, hogy a hozzám (és gyanítom, legtöbb olvasomhoz) hasonló naív csillagbámulók élményét nagyjából annyira rontaná, mintha HD felvételről hangyafocis földi adásra kapcsolnánk, a földi csillagászatot nagyjából gajra vágná.

Ugyanis míg szabad szemmel nagyjából 6.000 csillagot láthatunk, a Kuiper System és a OneWeb tervezett műholdjaival, és a Starlink már elkezdett kiépítésével – mely rendszerek együttesen 42.000 Starlink és néhány ezer egyéb műholdat jelentenének – elképzelhető, hogy az évtized végén szabad szemmel is több műholdat láthatunk majd az éjszakai égbolton, mint csillagot.

Persze szabad szemmel ez csak igen sötét égbolt mellett lenne szignifikáns. Azonban csillagászati szempontból már most katasztrofális a feljuttatott Starlink műholdak hatása: annak ellenére, hogy Musk beígérte, hogy alacsony lesz az eszközök fényvisszaverése, valamint a műholdak pályájának módosításával majd együttműködnek a csillagászokkal, ezek egyike sem történt meg.

Éjszakai égbolt Budapest felett, erős fényszennyezés mellett. A képen látható csíkok a kép készítése során a terület felett elhaladó nyolc Starlink műhold pályáját mutatják. Készítette: Fidrich Róbert, MTVSZ. Pesterzsébet, 2019. XII. 1. Zeiss Sonnar 180mm f/2,8-as teleobjektív + Canon EOD 1000D, 8x30s

Sőt, mi több, előfordult olyan eset is, hogy az Európai Űrügynökség egyik tudományos műholdjának kellett vészmanővert végrehajtania, hogy ne ütközzön össze Musk egyik kereskedelmi műholdjával, holott ez az utóbbi felelőssége lett volna.

A csillagászati tudományos közösség több javaslatot is megfogalmazott a rendszer kiépítői számára:

  • hozzák le a földkörüli pályáról a jelenlegi műholdakat, és ne indítsanak újakat, míg nem módosították őket megfelelő módon,
  • tervezzék újra vagy burkolják a műholdakat, hogy kevésbé verjék vissza a fényt,
  • a cég adjon valós idejű tájékoztatást a műholdak pályájáról az obszervatóriumoknak világszerte,
  • segítsenek a csillagászoknak alkalmazkodni az elkerülhetetlen vizuális szennyezéshez.

Ezeket azonban a cég teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, sőt, letagadta, hogy a csillagászok figyelmeztették volna a Spacex-et arra, hogy gazdasági tevékenységük jelentős károkozással fog járni. Valamint bejelentették újabb műholdak pályára állítását.

Ami, tekintve hogy a vállalat alapvetően profitjának növelésében érdekelt, nem kifejezetten meglepő fordulat, pláne annak figyelembe vételével, hogy jelenleg nem létezik olyan nemzetközi szabályozás, mely biztosítaná, hogy piaci érdekek alapján ne lehessen tönkre tenni az éjszakai égboltat akár a laikusok, akár a profi csillagmegfigyelők számára.

Mikor a Spacex tisztviselője arra hivatkozott, hogy nem tudtak az esetleges negatív hatásokról, Nicholas Suntzeff, az Amerikai Csillagászati Társaság volt alelnöke úgy reagált,

„annyit mondanék a Spacex vezérigazgatójának – próbálja meg használni a Google-t, vagy hívja fel bármelyik rádió- vagy optikai obszervatórium vezetőjét, és kérdezősködjön a csillagászatot érintő lehetséges kedvezőtlen hatásokról, és hogy hogyan tudjuk azokat leginkább csökkenteni.”

Szeretem a csillagos eget nézegetni. Lehet, hogy másnak nem adatott meg, hogy olyan osztályhelyzetben éljen, melyben ezt hasonlóan önmagáért valóan megteheti, és lehet, hogy van, aki soha nem hagyta el a város fényszennyezési zónáját annyira, hogy észrevegye az éjszakai égbolt gyönyörűségét és a gondolatokat magával ragadó látványát.

Azonban abban teljesen biztos vagyok, hogy elnézve, napjainkban hogyan gyarmatosítják a nagy internetes cégek szinte a hálózaton töltött minden időnket, a Starlink rendszer, vagy konkurensei kiépülésével azok, akiknek jelenleg a csillagok jutnak, sokkal inkább ki lesznek zsákmányolva ezen cégek által, miközben az egész emberiség fog elveszíteni valami pótolhatatlant.

Amíg ugyanis nem állítjuk az internetet a tőke helyett a társadalom szolgálatába, a szubszaharai kontinens internettel legendásan gyéren ellátott lakosságának például nem lesz különösebben jobb az élete attól, hogy Zuckerberg és társai eladják az egyébként valószínűleg nem túl sokat érő adataikat valamely hirdetőnek. Viszont a csillagos ég helyett nézhetik majd a kozmikus hangyafocit.

A cikk nagyban támaszkodik a Forbes magazin portálján december elején megjelent írásra.

Címlapkép: Fidrich Róbert, MTVSZ
Olvass tovább!