Miközben az európai országokban egyre-másra jelentik be a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság miatt rohamosan emelkedő munkanélküliség hatásait ellensúlyozandó segélycsomagokat, vészterveket, Magyarország egyelőre a cégek megmentésével van elfoglalva. Ezzel szemben a munkanélküliek tömegeit a gazdaságilag fejlett világ, vagyis a centrum- és félperiféria-országok egyik legfukarabb ellátása várja, nem sok jót ígérve a sebezhetőbb társadalmi csoportoknak – írja a G7.
Miközben a cégek egyre-másra küldik el a munkásokat, a kisebbek a túlélésért küzdenek és rengeteg kényszervállalkozó esett el a bevételeitől, a kormány gazdaságvédelmi intézkedései a szegények terheit alig enyhítik.
Gulyás Gergely szavaiból kiderült, hogy nemcsak a pénzügyi és munkaügyi szakértők, de a kormány is több százezer munkanélkülivel számol a válság hatásaként, ahogy az ipari termelés globális visszaesésének jelei már Magyarországon is egyértelműen látszanak.
A magyarországi cégek egyre-másra küldik el az embereket, vagy legalábbis jelenleg erősen bizonytalan a leállított gyárak munkásainak a jövője, és a cégek nem akarnak, vagy nem tudnak fizetni a munkásaiknak az állásidő alatt. A szolgáltató szektor egyes ágazataiban még ennél is drámaibb a helyzet, a turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés, és az ezekhez kapcsolódó területeken működő cégek számára katasztrófát jelent a járvány elleni globális bezárkózás, ezen szektor kis- és középvállalkozásai között a válság már mostanra is irdatlan mészárlást végzett, így a munkások helyzete több, mint elkeserítő.
A kormány mentőcsomagjának a munka területét érintő legfontosabb intézkedése egyelőre egyes KATA-s dolgozók járulékainak elengedése, ami azt jelenti, hogy bizonyos szakmákban (például taxis, fodrász, edző) a dolgozóknak egy ideig nem kell havonta fizetniük az államkasszába.
Ez azonban nem teljes körű, több szakma is kimaradt a kedvezményezettek közül (például az újságírók), ami viszont még fontosabb, hogy
ezeknek az embereknek a jelentős része egyáltalán nem fog bevételekhez jutni, mivel az emberek a karantén ideje alatt nem járnak edzőterembe, fodrászhoz, ésatöbbi, így egy csomó szolgáltatásért nem is fizetnek az egyéni vállalkozóknak.
Így pedig sovány vigasz, hogy nem kell járulékokat fizetniük nem létező bevételeik mellett, mivel megélhetésük továbbra is csak tartalékaik erejéig van biztosítva, ami a háztartások szerény megtakarításai miatt nem ad okot bizakodásra.
Vagyis a statisztikákban látható munkanélküliek mellett rengeteg kényszervállalkozó is lemondhat jövedelméről, és az állami ellátórendszerek egyáltalán nincsenek felkészülve arra, hogy a rendszeres, piaci forrású bevételek nélkül maradt tömegek megélhetését valahogy biztosítsák.
Miközben gazdag nyugati államok mellett Csehországban, Romániában és Szlovéniában is széles körű lakossági támogatásokkal igyekeznek kisegíteni a népet, és számos szakértő, valamint közgazdász követel a vészhelyzetre tekintettel alapjövedelmet, Magyarországon a munkanélküliek támogatása az egyik legszűkmarkúbb a világon.
A magyar rendszerben az álláskeresési járadék a korábbi bér hatvan százaléka, de legfeljebb minimálbér (161 ezer forint), és legfeljebb három hónapig jár.
Ez a G7 szerint példátlanul rövid idő, még az Amerikai Egyesült Államokban is fél évig jár a segély, de Csehországban, ahol szintén kevesebb, mint fél évig, öt hónapig megkapják az álláskeresők – ráadásul az idősebbek hosszabb időre is igényelhetik.
Liberális kapitalista közgazdászok és think-tankek is elismerik, hogy a munkanélküliek anyagi támogatására szükség van a tőkés rendszerben a fogyasztás fenntartása miatt (különben a bezuhanó fogyasztás miatt visszaesik a termelés, még több lesz a munkanélküli, és í.t.), de a Munkaügyi Világszervezet (ILO) 1988-as egyezménye szerint is legalább fél évig, legalább korábbi fizetésük felét kell, hogy megkapják a munkanélküliek (ezt Magyarország soha nem írta alá).
Magyarország GDP-arányosan is nagyon keveset költ a munkanélküliekre, csak Romániát és Macedóniát előzi meg, ráadásul az OECD adatbázisából kiderül, hogy míg a Fidesz 2011-es szigorítása előtt minden harmadik, jelenleg minden kilencedik álláskereső részesül juttatásban.
A három hónapos álláskeresési időszak után a rendszer a rendkívül rosszul fizetett közmunkaprogramot kínálja fel a munkanélkülieknek, amennyiben pedig a kedvezményezett elfogadná a programban való részvételt, de arra sincs lehetőség, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, havi 22 800 forintot. Az elmúlt évek gazdasági fellendülésének köszönhetően jelentősen csökkent Magyarországon a közmunkások száma, a mostani válsággal azonban ismét az egekbe szökhet. A társadalmi katasztrófa ha nem is elkerüléséhez, de legalább enyhítéséhez komoly, az embereket célzó támogatásokra lesz szükség, azonban a kormányzat részéről egyelőre nem látszik ilyen szándék.
