Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Soron kívüli béremelést kér a kormánytól a mentős szakszervezet az egészségügyi dolgozóknak

Dr. Kupser Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) elnöke levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, kérve a kormány sürgős intézkedését az egészségügyi dolgozók bérhelyzetének javítása érdekében.

Mint azt írja, a koronavírus megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet az egészségügyi dolgozóktól, különösen a mentődolgozóktól rendkívüli erőfeszítést igényel.

„Köszönettel tartozunk önfeláldozó munkájukért, amit a koronavírus terjedésének megakadályozásáért tesznek, és ahhoz, hogy ők, mint a legfontosabb szereplői ennek a küzdelemnek, munkájukat maradéktalanul végezhessék, szükség van a megfelelő ellátási körülmény biztosítására, a biztonságukról való gondoskodásra, a kölcsönös tiszteletre és nem utolsó sorban a megbecsülésre.”

– írja, hozzátéve:

most a kormányon a sor, hogy soron kívül gondoskodjon a nagy kockázatot vállaló mentődolgozókról, orvosokról, ápolókról, valamint azokról a műszaki területen dolgozókról, akik a háttérben biztosítják munkájuk zökkenőmentes ellátását.

A szakszervezet azt kéri, biztosítsa a kormány az egészségügyi dolgozók biztonságát és illetményük soron kívüli jelentős mértékű megemelését.

Az egészségügyi dolgozók bére idén a januári 14 százalék után november 20, majd 2022-ben újabb 30 százalékkal fog emelkedni. Az összesen 72 százalékos béremelés 2016-ban indult, a Független Egészségügyi Szakszervezet szerint azonban ezidáig csak annyit sikerült elérni vele, hogy az alacsonyabb bérkategóriákban az illetménytábla alja végre elérte a minimálbért.

Korábban ugyanis ki kellett egészíteni a béreket ahhoz, hogy egyáltalán megfeleljenek a törvényi minimumnak. De a mentődolgozóknál például a mai napig ez a helyzet: az Országos Mentőszolgálatnál a bértábla szerinti alapilletmény még most is kevesebb, mint a bérminimum, holott érettségihez, illetve szakképzettséghez kötött munkakörről van szó, ahol kötelező megadni a azt.

Ezért „munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítéssel” feltornázzák az alapot a bérminimumra, de amikor béremelés történik (pl. a januári 14 százalékos), az csak az alapilletményre értendő, a kiegészítésre nem. Ráadásul ha az emelés révén eléri a dolgozó fizetése a bérminimumot, akkor már nem kötelező neki kiegészítést adni, így a keresete nem a beharangozott értékkel emelkedik.

A mentősök zömének még a januári emeléssel sem éri el az alapilletménye a bérminimumot, így összességében (alapilletmény+kiegészítés a bérminimumig) csak a bérminimum 8 százalékos emelése érvényesült. A béremelés ráadásul nem vonatkozik mindenkire: kimaradnak belőle a műszaki-gazdasági területek és az alapellátás (például a háziorvosok, fogászok mellett dolgozók), így az ő helyzetük egyre súlyosbodik. Mindeközben a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb a dolgozókra nehezedő teher, a felelősség és persze a hibázási lehetőség is.

Mivel a koronavírus elleni harcban nem vehetnek részt a veszélyeztetett korcsoportba számító 65 év feletti orvosok, a kormány frissen végzett, illetve még egészségügyi tanulmányaikat folytató önkéntesek toborzásával igyekszik csillapítani a szakemberhiányt. Eddig kilencszázan jelentkeztek.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán