Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kásler Miklósnak szeretettel: egyházi iskolák több száz tanára tiltakozik a NAT ellen

A múlt héten Kásler Mikós, az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádióban beszélt arról, hogy szerinte

mintegy 3 ezer középiskola van az országban, és összesen csak 7 iskolából tiltakoztak a NAT bevezetése ellen, illetve mindössze néhány egyetemi oktató csatlakozott hozzájuk, szerinte pedig ez „csekély, 1 százalék alatti”.

Akkor mi is összegyűjtöttük, mennyire nincs igaza a miniszternek, hiszen bőven nem csupán 7 iskola és néhány egyetemi oktató tiltakozott – számuk pedig azóta is folyamatosan nő.

A Civil Közoktatási Platform ráadásul abban is segített a miniszternek, hogy képbe kerüljön az oktatás jelenlegi helyzetét tekintve: például abban, hogy ma Magyarországon nem 3000, hanem mindössze 800 középiskola működik (nem csekély apróság), a tiltakozó intézmények száma 40 felett jár, a szakmai szervezetek közül több mint két tucat fejezte ki elégedetlenségét, a NAT bevezetése elleni petíciót pedig bőven több mint 20 ezren írták alá.

Arra pedig ma reggel az Index hívta fel a figyelmet, hogy immár nem csak az állami fenntartású, de az egyházi iskolák is kiadtak egy állásfoglalást, ráadásul nem pusztán a NAT miatt, bár annak ürügyén az oktatás mai helyzetéről. Mint fogalmaznak:

„Mi, egyházi iskolákban dolgozó alulírott pedagógusok a társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékeljük a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát. Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetése és a kerettantervek megjelenése sokéves-évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre. A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti. A jövő nemzedékek iránti felelősségünkből fakadóan kötelességünknek érezzük a megszólalást, a tanterv kérdésein túl az oktatás egészével kapcsolatban is.”

Az állásfoglalásban többek közt kiállnak amellett, hogy a NAT kapcsán szükséges lenne egy átfogó kritika:

„Sürgősen meg kellene teremteni azt a fórumot, ahol a tanterv szakmai vita tárgyát képezheti, nem pedig politikai érdekek eszközeként szolgál.”

Emellett felhívják a figyelmet a pedagógusok reményvesztettségére, túlterheltségére, a „megalázóan alacsony” pedagógusbérekre, a tanárhiányra (amit ugyebár az oktatási kormányzat rendre szeret eltusolni), és arra is, hogy a „21. század iskolája olyan kihívásokkal szembesül, amelyek jelentős részére a pedagógusok nincsenek felkészítve”, ezért jelentős szemléletváltásra lenne szükség, amihez a pedagógusoknak megfelelő támogatást kellene kapniuk.

Végül így zárják levelüket:

„Állásfoglalásunkat egyházi iskolában tanító tanárként fogalmaztuk meg, de benne a magyar oktatás egészének helyzetére kívánunk reflektálni. Mindnyájan mélyen hiszünk abban, hogy az oktatás felemelése csak széles körű konszenzussal, az egész tanártársadalom együttműködésével lehetséges.”

Nem csupán azért nagy szó ez, mert a Tízparancsolatra előszeretettel hivatkozó emberi erőforrások minisztere talán jobban megérti a problémát, hanem azért is, mert a jelenlegi oktatási kormányzat által többszörösen privilegizált helyzetbe kerülő egyházi iskolák, és pedagógusaik az elmúlt években nem igazán álltak bele az oktatási rendszer szétverése elleni tiltakozásokba (mint lejjebb látjuk majd, talán nem véletlenül).

Jól mutatja a helyzet fonákságát, hogy a most kiadott állásfoglalást is megannyi pedagógus írta alá „csak” saját nevével, de intézményük megnevezése nélkül.

Az Origo egyébként már tegnap foglalkozott az állásfoglalással, méghozzá nem is akárhogy. Megtévesztő állásfoglalást köröztetnek egyházi iskolákban címmel kelt „leleplező” cikkükben felhívják a figyelmet arra, hogy az állásfoglalást a budapesti Piarista Gimnázium nevelőtestületének „néhány tagja” fogalmazta meg, és

„ezen oktatási intézmény egyik tanára küldte el az egyházi iskolákban tanító kollégáinak az állásfoglalást, amelynek az aláírására buzdított többedmagával együtt.”

Megszólaltatták az ügyben Szilvásy Lászlót, a magyar piaristák tartományfőnökét is, aki sietve közölte is:

„A terjesztett levél tanárok egy csoportjának a véleményét tükrözi, semmiképpen nem tekinthető semmilyen módon hivatalos állásfoglalásnak egyik egyházi intézményfenntartó részéről sem. Így természetesen nem a Piarista Rend Magyar Tartományának hivatalos állásfoglalása. A levelet egy véleménynek tekintem, semmi többnek.”

És ugyanígy kikérték a véleményét dr. Tóth Tamásnak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkárának is, aki szintén jelezte, hogy az állásfoglalás „nem képviseli a katolikus, illetve az egyházi iskolák egészét, hanem egy magánkezdeményezésnek tekintendő„, mint ahogy Dr. Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinati Oktatási Irodájának a vezetője is közölte, az „MRE Zsinati Oktatási Iroda e levél szándékától és tartalmától egyaránt elhatárolódik”.

Az Origo cikke egyébként szép példája annak, hogyan is működik a dezinformálás: az állásfoglalásban ugyanis szó sem volt arról, hogy AZ egyházi iskolák fogalmaznak meg kritikát a NAT-tal és az oktatási rendszer egészével kapcsolatban, hiszen magát a levelet is „egyházi iskolákban dolgozó alulírott pedagógusok” szignálták. Ettől függetlenül a kialakult, mérgező légkört ékesen bizonyítja, hogy maguk az iskolákat fenntartó egyházak érintett vezetői és titkárai sietve határolódnak el a kezdeményezéstől.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ezen egyházi fenntartású intézményekben dolgozó pedagógusok, akár több tucatnyi intézményből, több százan ne lehetnének elégedetlenek – és erről ne fogalmazhatnának meg egy állásfoglalást.

Ma délután egyébként a Diákparlament szervez akciót a budapesti Hősök terén a NAT ellen.