Még igen közelinek tűnik a tavaly év végi, magyar viszonyok között kifejezetten harsány Borkai-ügy, és sokáig úgy is látszott, még az újraválasztási kampányra is rá fogja nyomni a bélyegét. Erre utaltak először a november végi alakuló közgyűlést kísérő drámai jelenetek is, amelyek során a még Borkai polgármesteri elnökletével összeülő testület elvileg nyilvános tanácskozásásáról Mikszáth-regénybe illő jelenetek közepette zárták ki a hallgatóságot, akik azután még az ajtókon is dörömbölni kezdtek.

Noha már maga Orbán Viktor is figyelmeztetett arra, hogy ezúttal még a Fidesznek sem „babra megy a játék” Győrben, a helyi választási kampány eddig nem kavart különösebb port az országos politikában, és ez mégiscsak probléma. Két példa ugorhat be a magyar politikai híreket rendszeresen követők számára a közelmúltból: a Márki-Zay Péter által 2018 eleje óta a politikai nyelv szintjén a „jó és rossz” küzdelmévé formált hódmezővásárhelyi hősköltemény, és a jóval rövidebb égésű, de nem kevésbé fontos Jászberény története: itt az exjobbikos Budai Lóránt vált a megye „legkisebb fiújává”, aki felvette a versenyt a hatalmasságokkal.

Noha a győri eredményt minden bizonnyal ugyanilyen – ha nem nagyobb – jelentőségűnek fogja tartani a sajtó, a történet maga nem ugyanaz, és nem is lehet az.

Hogy miért? Elmagyarázzuk.

A verseny tétje

Miután Borkai lemondott, a legtöbben kemény, kegyetlen és intenzív kampányra tippeltek volna a városban. Amikor azonban végül most vasárnapra a választást kiírták, szinte azon nyomban kiderült: nemhogy előválasztásra nem látott végül időt az ellenzék, de az előző jelölt, a DK-s Glázer Tímea sem indul újra. 

Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum budapesti főpolgármester-helyettese ezen a ponton ismét bedobta az ellenzéki csodafegyvert, szerinte a fővárosi és a 9. kerületi versenyhez hasonlóan itt is lehetett volna egy előválasztás az ellenzéki jelölti címért. Erre azonban végül idő hiányában nem került sor, pedig  Glázer korábban még azt nyilatkozta a Mércének, szívesen elindulna ilyen versenyen is. Annyi előnye mindenképpen lett volna, hogy a győri ellenzéki szavazók mozgósítását még gyors szervezés esetén is megdobta volna az előválasztás az eddigi tapasztalatok szerint.

Ehelyett viszont azonnal megszületett a teljes ellenzéki együttműködés az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, Pollreisz Balázs mögött, majd a Fidesz is megnevezte – mint azóta kiderült, papagáj- és Porsche-rajongó – jelöltjét, az amúgy is önkormányzati képviselőként és főorvosként is dolgozó Dézsi Csaba Andrást.

A kampány ezek után igazán az ünnepek után lendült volna be, ám nem tette. Persze az ellenzék szinte azonnal programot hirdetett, láttunk teljesen jól konstruált sajtótájékoztatókat, bejelentéseket, például arról, hogy Pollreisz megválasztása esetén Győr fejlesztésére is megérkeznének a közvetlen EU-s pénzek. 

Már előtte bemutatta Pollreisz, mi mindent kínálna ő az ellenzéki polgármesteri programjában a városnak. Nehezíti persze a dolgát az, hogy az időközi polgármester-választás nem jelenti azt, hogy az ellenzék által október 13-án éppen a Jobbik dezertőr jelöltjein elbukott közgyűlést is vissza tudnák hódítani, így olyan patthelyzet alakulna ki, mint amilyen 2018 és 2019 között Hódmezővásárhelyen is.

Mindezek ellenére azért voltak olyan intézkedések, amelyeket Pollreisz felajánlhatott: egészen egyszerűek is akadnak közöttük, mint például az a fontos, ellenzéki városok túlnyomó többsége által már elfogadott átláthatósági minimum-csomag, amelyet az őszön e célból még a Transparency International dolgozott ki a városvezetések számára.

Sokat beszélt még akkor a szocialista jelölt az ellenzéki kampányok másik zászlóshajójáról, a klímavédelem helyi szintű képviseletéről is. Hangsúlyozta, az energiahatékonyság javítására, és az energiapazarlás mérséklésére igenis fontos lépéseket lehet helyben is tenni- már amennyiben ebben a már adott összetételű közgyűlés megfelelő módon konstruktív lenne.

Pedig ezen a vonalon két konkrét, kifejezetten megvalósítható nagy programot is felvetett Pollreisz: az egyik egy győri villamos terve, a kötöttpályás tömegközlekedés ugyanis kifejezetten nagy segítség lenne a 132 000 lelkes város szennyezésének csökkentésében – ráadásul egy másik súlyos, hosszú ideje húzódó kiemelt kampánytémához, a Győr buszközlekedését átvevő Volánbusz kritikán aluli, összeomlás szélén álló szolgáltatásához is szorosan kapcsolódik.

Szegedi mintára felvetette még Pollreisz, hogy ahogyan a dél-alföldi városban közvetlen EU-s finanszírozásból elkezdték kiépíteni a központi fűtés geotermikus alternatív rendszerét (jelenleg a kutak ásásánál tart Botka László kiemelt projektje), úgy minderre földrajzi és vízrajzi adottságai révén Győr is képes lehetne.

Ez eddig szép és jó. A sokáig viszonylag szürkének, ugyanakkor botránymentesnek is tartott Dézsi Csaba András, a konszolidált főorvos, mint az immár botrányos figuraként elhíresült, de valamikor ugyancsak köztiszteletben álló olimpikon, Borkai Zsolt beugró utódja emlékeztethet Grezsa István orvos sikertelen, hódmezővásárhelyi próbálkozására. De talán csak elsőre. Márki Zay Péter ugyanis már másfél éve, és igen aktívan építette saját karakterét, mire végül több sikertelen jelölt után Grezsát is maga mögé utasította. Pollreisz azonban a nagyon régen fideszes Győrben a vesztes Glázer Tímea után már második a sorban, így Dézsinek jóval több esélye lehet ellene.

Ha pedig eddig a Facebook-oldalon folytatott kampányát vizsgáljuk, kiderül az is, hogy ugyanazt a békés, egyezkedő, a konfliktust nem kereső stratégiát próbálja meg felhasználni, amit a Fidesz-KDNP 2019 októberében mérsékelt sikerrel alkalmazott országszerte: egy erős jelmondat „Győr a szívügyünk!”, a jelölt képe, profin megrendezett videók lakossági fórumokról, amelyeken helyi ügyekről (például éppen a buszközlekedés megjavításáról) beszél.

A 2019 végi Fidesz kampánystratégia megismétlése Győrben első látásra nem tűnik túl okos ötletnek, ugyanakkor a magyarázata egészen prózai is lehet. A Népszava számolt be ugyanis arról legutóbb, hogy egészen a hónap végéig tartott az új évben a Fidesz újratervezése, amely során az összes választókerületi elnököt személyes rapportra hívta Orbán Viktor, és környezete – közülük számos embernek feltehetőleg távoznia is kell majd. Eközben készülnek a Budapest és több megyei jogú város elvesztésének okait elemző kormányzati háttértanulmányok is. Új kampánystratégia tehát feltehetőleg még nincsen, Dézsinek abból kell főznie, ami már készen van – legyen az akármilyen hatékonyságú is.

Hivatalosan kevésbé felvállaltan, de létezik Dézsinek negatív kampánya is, ebben pedig nemcsak a kormánymédia és a megyei sajtó teljes egésze, de még az MTI is a segítségére sietett. Január 11-én például kiszivárgott egy videó, amelyről a hírügynökség is beszámolt, Ez alapján Fekete Dávid, Győr alpolgármestere elmondta, szerinte az ellenzék tavaly novemberben „rá akart beszélni” szavazókat arra, mondják azt, a Fidesz megpróbálta megvásárolni támogatásukat.

Mint utóbb kiderült azonban, ez védekező lépés volt. A Fullánk nevű oldalról átvett videóval január 15-én ugyanis reaktiválódott a Borkait ismert módon már elintéző Az Ördög Ügyvédje blog, ahol valóban megjelent egy videó, amelyben a győri roma önkormányzatot vádolják meg a kormánypártok részére történő szavazatszerzéssel kitakart arcú tanúk. Pollreisz az újabb botrányba mérsékelten, de beleállt, a hírhedt blog azonban közel sem tudta ugyanazt a hatást produkálni – még az ugyancsak 2018-elejérő, és Hódmezővásárhelyről ismert szavazatvásárlási pánik elindítási kísérletével sem – mint októberben.

A számok azonban mindenféle kampányfogás ellenére sem kedveznek Pollreisznek:

nemcsak az a probléma, hogy az azóta a Jobbikból a Mi Hazánkba átkerekező Fülöp Erikék immár saját jelölttel – egy helyi népművelővel – jelentkeztek, de éppen néhány napja került ki Dézsi Csaba oldalára az a hír is, hogy az október 13-án önállóan induló, és szép, a polgármester-választáson közel 9%-os eredményt besöprő Civilek Győrért is mellé álltak be ezúttal. Hab a tortán, hogy a mindeddig egészen egységesnek mutatkozó győri MSZP volt alelnöke, Németh Árpád egy abszurd fordulattal csütörtökön kibökte, bizony a város érdekében most ő is a Fideszre és nem párttársára szavazna.

Persze mindettől még nem válik a győri időközi előre lefutott meccsé: Borkai ellen Glázer Tímea októberben 42%-ot szerzett, míg maga a botrányba keveredett polgármester 44%-os részvétel mellett 44%-ot szerzett meg.

Az ellenzék kezében a kulcs tehát a mozgósítás, a részvétel lényegi növelése lehet.

Gyülekező felhők

Ehhez pedig az is kell, hogy az ellenzék végig a városiakat, és a nem szavazókat is leginkább megszólító ügyekre fókuszáljon: ami Győrben ma nem lehet más, mint az egyre több gonddal küszködő ipar.

Érdemes figyelembe venni azt, hogy az északnyugati nagyvárosban ma és gyakorlatilag száz éve is a gazdaság pillére az ipari termelés volt: a rendszerváltás előtt a KGST kedvenc teherautói és munkagépei készültek itt a Rábában, azután pedig az Audi-gyár települt meg itt. Ahogyan az a Borkai-videók kapcsán ki is derült: a német Volkswagen csoporthoz tartozó jármű- és motorgyár terjeszkedése a helyi fideszes korrupció melegágyává vált. Borkai és immár ugyancsak országos hírűvé vált ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán például, mint az ősszel nyilvánvalóvá vált, rengeteg pénzt kerestek a gyár által megszerzendő telkek kisajátítása körüli spekulációból. Ezzel pedig kétségtelenül a város kasszájának is károkat okoztak.

Az Audi és így a nyugati tőke tehát látványos módon van hatással a helyi politikai viszonyokra, anyagilag nemcsak mintegy 12 ezer náluk dolgozó környékbeli függ a termelési lánctól, de tágabb értelemben Győr jelentős részét is eltartják.

Azonban a Volkswagen Csoport utóbbi években kialakult nehéz helyzete, és a zöld kapitalista buborék megjelenése mindezt most veszélyezteti: a Mérce is részletesen beszámolt arról, hogy nemrégiben például 5000 ember lépcsőzetes „átképzését” és áthelyezését határozta el az Audi Hungária a győri motorgyárból, ugyanis folyamatosan a kevesebb munkaigényű, és nagyon is automatizált elektromos autómotorok gyártására állnak át.

Pollreisz Balázs ugyan maga is zöldítő, klímaváltozás elleni cselekvésre alapozó programmal jelentkezett, de mind neki, mind például a klasszikusan fejlesztésekkel, és például Palkovics László innovációs- és technológiai miniszterrel kampányoló Dézsinek is hosszú távon lényeges választ kell adnia ezekre a kihívásokra.

Különösen igaz ez akkor, ha a tavaly januári, átütő sikerű Audi-sztrájkok idején az ellenzék legtöbb országos tényezője, még a rabszolgatörvény elleni tüntetés-sorozat hangulatában teljes mellszélességgel kiállt a helyi, független szakszervezet és a dolgozók érdekei mellett.

Az Azonnali.hu által szervezett és moderált győri polgármesterjelölti vitán nem is volt véletlen, hogy minden résztvevő jelölt – az azt bojkottáló fideszes Dézsin kívül – részletesen érintette is az audis munkahelyeket fenyegető veszélyt. A független Balla Jenő és a Mi Hazánk-os Géber József is a „bedőlésre” való felkészülést sürgette, Pollreisz a problémára részletes, és átfogó válasszal próbált szolgálni és a helyi egyetemmel közös hatástanulmányt is emlegetett. Félő azonban, hogy maga a technokrata felütés kemény jelszavak nélkül keveset ér, még ha a szakszervezetekkel közös, városi érdekegyeztető tanácsra nyilván óriási szükség is lenne.

A Márki-Zayhoz, Karácsony Gergelyhez vagy Budai Lóránthoz hasonló Orbán-ellenes karaktert kiépíteni rövid idő alatt nem tudó MSZP-s jelöltnek ezzel fel is van adva a legnagyobb lecke vasárnapra.