Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Ha a progresszív demokraták nem lógnak egymással, a nagyvállalati demokraták fogják őket fellógatni” Élesbe fordult a demokrata előválasztás az USA-ban

Kevesebb mint egy hónappal a demokrata előválasztás első fordulója, a február 3-ra időzített iowai jelölőgyűlések előtt megtörtént, amitől az amerikai baloldal – a Demokrata Párt progresszív szárnya és a hozzájuk kapcsolódó számtalan mozgalom, szakszervezet és civil szervezet – tartott: egymás ellen fordult két elnökjelöltjük, Elizabeth Warren és Bernie Sanders.

A lassan már egy éve húzódó előválasztási kampányban a két politikus és támogatóik nagyrészt elkerülték, hogy nyílt konfliktus alakuljon ki közöttük, ami mind ideológiai szempontból, mint pragmatikus választásmatematikai megfontolásokból bölcs döntés volt, és maradt is.

A tények szempontjából nem teljesen pontos megfogalmazás, hogy Warren és Sanders fordult egymás ellen, ugyanis utóbbi a hétvégén kirobbant sajtóbotrányok alatt és után sem volt hajlandó kritizálni Warrent, aki viszont megengedett magának pár olyan kijelentést, amit Bernie támogatói igazságtalan támadásként értékeltek.

Az egész történet valójában a mainstream amerikai sajtó konfliktuséhségét és a demokraták balszárnya iránt táplált ellenszenvét leplezi le elsősorban. A dolog onnan indult, hogy a Politico szombaton közzétett egy cikket, amelyben azt állította, Bernie kilövési engedélyt adott ki Warrenre, és arra utasította kampánystábját, hogy utóbbit a magasabb iskolázottságú, befolyásosabb választók jelöltjeként állítsa be a kopogtatások során.

Bernie tagadta, hogy az ő utasítására fogalmazódott volna meg az üzenet, sőt a kampány egyik résztvevője Twitteren arról írt, egy addig ismeretlen aktivista posztolta be az egészet a Slacken futó koordinációs csatornára, a moderátorok pedig gyorsan el is távolították. Bárhogy is legyen, a kutatások alátámasztják az állítást, hogy Warren szavazóbázisa képzettebb és gazdagabb, és mivel egy előválasztás során a jelöltek célja, hogy megmutassák különbségeiket a többi jelölttől, a Bernie-stáb semmi övön alulit nem követett el.

Warren mindenesetre kiábrándítónak nevezte, hogy Sanders őt „mocskolja”. Erre jött rá hétfőn a mainstream amerikai sajtó másik zászlóshajójának, a CNN-nek a beszámolója, amely szerint több Warren stábtag is állította: egy 2018 decemberi megbeszélésen Bernie azt mondta Warrennek, egy nő nem nyerheti meg az előválasztást. Bár Sanders ezt is cáfolta, sőt a négyszemközti beszélgetésen az idézett stábtagok jelen sem lehettek, a hírtelevízió megdönthetetlen tényként közölte az információkat.

Warren maga is megpróbálta csökkenteni az állítás jelentőségét, és miután a progresszív mozgalmak mindegyike a konfliktus gyors lekeverését szorgalmazta, a Warren-stáb kedden már a konfliktus lecsillapítását adta utasításba támogatóinak, és hangsúlyozta, nem tartja szexistának a vermonti szenátort.

Ilyen körülmények között érkeztek meg az iowai jelölőgyűlések előtti utolsó tévévitához, a megfigyelők nagy része a konfliktus továbbvitelére számított, ám ez elmaradt, inkább csak a CNN műsorvezetői ragaszkodtak saját álláspontjukhoz, nem leplezve Sanders iránti nyílt ellenszenvüket. Bernie hangsúlyozta, a 2016-os elnökválasztás előtt személyesen buzdította a massachusettsi szenátort az indulásra, és maga csak azután szállt be a versenybe, miután Warren ezt visszautasította. Emellett rámutatott, hogy már a 80-as évekből vannak videófelvételek, melyekben a női elnökség fontosságáról beszél.

Warren azonban elszalasztotta annak lehetőségét, hogy lecsillapítsa a kedélyeket, helyette inkább megpróbálta másfelé terelni a beszélgetést, sőt a vita végén készült felvétel tanúsága szerint kezet sem akart fogni Sanders-szel, akit a vita során egyébként továbbra is barátjának nevezett.

A vita első órájában egyébként Sanders adománygyűjtő rekordot döntött, összesen 15 ezer, percenként 250 támogatást kapott.

Összefogást!

Kellemetlen közjáték ide vagy oda, a demokrata előválasztási mezőny két progresszív jelöltjének szüksége van egymásra. És ezzel az őket támogató, illetve velük szimpatizáló szavazók és mozgalmak is szinte kivétel nélkül tisztában vannak.

Csütörtökön 18 progresszív szervezet tett közzé egységnyilatkozatot, amelyben hangsúlyozzák a Warren és Sanders közötti konfliktus veszélyességét, és fogadalmat tesznek arra, hogy kimaradnak belőle, helyette továbbra is a párt centrista jelöltjeire céloznak.

Ahogy a Clinton-éra munkaügyi minisztere és az amerikai baloldal egyik veteránja, Robert Reich fogalmazott, „ha a progresszív demokraták nem lógnak egymással, a nagyvállalati demokraták külön-külön fogják őket fellógatni.”

A lassan már egy éve zajló demokrata előválasztási kampány, amelynek során a párt kiválaszthatja, kit is indít novemberben Donald Trump leváltására, eddig sem volt teljesen felhőtlen a két jelölt viszonya szempontjából. Ám a mostanihoz hasonló egymásnak feszülést eddig sikerült elkerülni. Hosszú ideig Elizabeth Warren teljesített jobban az országos felmérésekben, tavaly októberben egy rövid időre még a stabil éllovast, Joe Biden egykori alelnököt is előzte, ám novemberben zuhanásnak indult és azóta a harmadik helyen áll a regisztrált demokrata szavazók preferenciáiban.

Sanders hosszú idősoros támogatottsága hasonló zuhanásokat nem produkált, sőt az elmúlt hetekben számottevő növekedésnek indult. A RealClearPolitics közvélemény-kutatásokat összesítő átlaga jelenleg országosan 20 százalék körüli támogatottságot mér neki, megelőzve a 15-16 százalékos tartományban mozgó Warrent, ám lemaradva a stabil 27 százalékra beállt Bidentől.

Az egyértelműnek látszik, hogy a mostani egymásnak feszülést Warren stábja szította, onnan érkeztek a Bernie-t érintő kiszivárogtatások is, amit feltehetően az utóbbi időben tapasztalt népszerűségvesztés magyarázhat.

A mostanit megelőzően a két tábor közötti feszültség szeptemberben volt a legtapinthatóbb, amikor az amerikai baloldali szcéna egyik kiemelten fontos szereplője, a Dolgozó Családok Pártja (Working Families Party, WFP) hivatalosan is Warren mögé állt be. Négy éve a WFP Sanderst támogatta Hillary Clintonnal szemben, a mostani döntés meghozatalának módja pedig sok bernistában tüskét hagyott.

A WFP vezetősége egyébként továbbra is hangsúlyozza, hogy mindkét jelölt nagyon is elfogadható számukra, és örülnek, hogy két erős baloldali jelölt is van a mezőnyben. Elmondásuk szerint annak reményében álltak ki ilyen korán Warren mellett, hogy a többi progresszív társadalmi szervezet is követni fogja a példájukat és nyíltan leteszi garast valamelyik jelölt mellett.

Ez azonban nem történt így, a legtöbb mozgalom még kivárja az előválasztások első hullámát, hogy eldöntse, ki mellé is áll.

Persze kivételek akadnak, múlt héten például a Sunrise Movement zöldmozgalom biztosította támogatásáról Sanderst.

A legtöbb nagyobb balos szervezet azonban inkább kivár és időközben a két kampány aktivistáit próbálják az egység gondolatára tréningezni. Így jár el az egyik legbefolyásosabb szervezet, a MoveOn, a 2004-ben a progresszív jelölt, Howard Dean által alapított Democracy for America, illetve a Sanders 2016-os kampányából kinőtt Justice Democrats is.

Ahogy Charles Chamberlain, a Democracy for America ügyvezető igazgatója nemrégiben elmondta, fennáll az esélye, hogy mindkét jelölt eljut a július 13. és 16. között tartandó országos demokrata jelölőkongresszusra, és ha első körben egyik jelölt sem szerzi meg a küldöttek többségét, úgy a szavazás második fordulójától kezdve szükség lesz arra, hogy a két balos jelölt közül a gyengébbik küldöttei átszavazzanak a másikra. A fent említett szervezetek ezen dolgoznak.

Egymást teszik erősebbé

Persze az is simán előfordulhat, hogy valamelyik jelöltnek a hosszú előválasztási hónapok alatt kifullad a kampánya, kiürül a kasszája és visszalépni kényszerül. Bár első ránézésre úgy tűnhet, a baloldal számára az lenne a legjobb, ha minél előbb csak egy jelöltjük maradna versenyben, de ez távolról sincs így.

A február és június között lezajló előválasztások és jelölőgyűlések (a pontos naptár államonkénti bontásban itt található) során a küldötteket arányosan osztják el azon jelöltek között, akik legalább 15 százaléknyi támogatást maguk mögött tudnak. Összesen 3979 ilyen kötött mandátumú küldött sorsa dől el, ők majd július közepén Milwaukee városában gyűlnek össze kongresszusra, ahol az első körben mindenkinek a kötött mandátuma szerint kell szavaznia. Ahhoz, hogy valamelyik jelölt már az első fordulóban megszerezze a Demokrata Párt hivatalos elnökjelöltségét, 1990 kötött mandátumú küldött voksát kell megszereznie.

Ha viszont ez nem jön össze, a kötött mandátum megszűnik, és a második fordulóban már minden küldött szabadon választhat a még versenyben maradt aspiránsok közül. Párszáz küldött átirányítása Bernie-től Warrenhez vagy fordítva sokkal egyszerűbben megvalósítható itt már – főleg, ha közben a mozgalmak rákészítik őket erre –, mintha az előválasztások közepén kéne szavazók százezreit rávenni átszavazásra.

Innen nézve tehát az a legkifizetődőbb, ha mindkét balos jelölt a legvégéig, vagy minél tovább versenyben tudna maradni, és maga köré konszolidálni olyan táborokat, amelyek később a küldöttek többségének megszerzését teszik lehetővé.

A másik szempont, hogy minél jobban megoszlanak a voksok viszonylag azonos erejű jelöltek között, annál kisebb az esélye, hogy a párt mérsékelt szárnyának fő jelöltje, Joe Biden el tud rugaszkodni a mezőnytől és egyedüli esélyesként tudja pozícionálni magát.

És van még egy harmadik szempont is. Bár sokan azt gondolják, hogy Warren és Sanders ugyanarra a választói szegmensre mennek rá, és ha az egyik támogatottsága növekszik, akkor a másiké automatikusan csökken. Csakhogy a helyzet nem így áll: minden felmérés azt mutatja, Bernie támogatói között nagyobb arányban vannak szegényebb emberek és dolgozók, illetve nagyvárosi feketék és latinók, mint Warrenében, ahol a magasabb iskolai végzettségű, jobb anyagi helyzetben lévő fehérek felülreprezentáltak.

Ráadásul a két jelölt támogatóinak másodlagos preferenciái is változatos képet mutatnak, ami jelzi, hogy egyikük kiesése esetén a választói nem mennének át mind a másikhoz. A bernisták 31 százalékának másodlagos preferenciája Warren, de 29 százalékának Biden. Warren szavazóinak 32 százaléka Sanderst választaná másodikként, de 22 százalékuk Bident és 11 százalékuk pedig a szintén a centrista térfélen nyomuló, negyedik legerősebb jelöltet, Pete Buttigieg-et.

Vagyis bármelyikük is lép vissza időnap előtt, az nem jelenti azt, hogy a másik támogatottsága látványosan megugrana, hiszen támogatói a többi jelölt között oszlanának el.

Nevető ötödik

Márpedig ahogy egyre előrébb haladunk az előválasztási folyamatban, úgy szokott a mező beszűkülni. A februári négy (iowai, New Hampshire-i, nevadai és dél-karolinai) forduló után március 3-án érkezik az első nagy kihívás, az ún. szuperkedd. Ekkor egyszerre 14 államban szavaznak, összesen 1345 küldött sorsa dől el.

A szokásos menetrend szerint a szuperkedd végére már maximum két-három jelöltre szűkül a mező, ilyenkorra már a kisebb jelöltek kampánykasszája kiürül. Ez a veszély egyébként Warrent is fenyegeti, Bident és a 2019-es évben a legtöbb kampánytámogatást begyűjtő, aktív kisadományozói bázissal rendelkező Bernie-t viszont nem. Ha a februári négy megmérettetésen nem okoz meglepetést, akkor a december eleje óta leszállóágban lévő Buttigieg is visszalépésre kényszerülhet.

Az idei előválasztás azonban nemcsak attól lehet különleges, hogy rekordszámú jelölt szállt be a ringbe, de amiatt is, hogy szuperkedd után is számíthatunk egy jelentősebb belépőre.

Michael Bloomberg milliárdos, New York korábbi polgármestere ugyanis csak a szuperkedd után kerül fel a szavazólapokra, épp akkor, amikor a legtöbb jelölt épp picit kifárad.

A centrista Bloomberg kimondottan a párt balszárnyával szemben határozza meg magát, és az elmúlt hetekben saját zsebéből kezdett el irdatlan összegeket költeni szuperkedd után voksoló államokban. Bár minden jel szerint az amerikai demokrata bázisnak esze ágában nincs egy milliárdos mögé beállni, Bloomberg még okozhat meglepetéseket mind Biden, mind pedig a baloldali jelöltek számára.

Hosszú és izgalmas demokrata előválasztásra készülhetünk.

Olvass tovább!