Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Maróth Miklós: az Egri csillagokból értik meg a gyerekek, miért beszél Orbán a keresztény identitás védelméről

Interjút adott a Pesti Srácoknak Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémiáról leválasztott kutatóhálózat, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője. Az interjúban leginkább az iszlám által fenyegetett keresztény Európáról, illetve a hazafias nevelésről esett szó, de – nem utolsó sorban – sikerült szembeállítani egymással a tudományt és a színházakat is.

Maróth szerint a fiatalok hiszékenyek, álomvilágban élnek és nincsenek történelmi tapasztalataik, amin az iskolai hazafias nevelés önmagában nem segít.

„A hazafias érzésre nem lehet nevelni, ha nem tud a magyar kultúrából semmit. Mi gyerekkorunkban a hetvenhét magyar népmesét olvastuk, ami erkölcsi kiállást sugall. De a Harry Potterből mit tanul? Vagy gyerekkorunkban, amikor a nagyapánk katonadalokat énekelt, mert harcolt az első világháborúban, akkor az belénk ivódott a honvédelem gondolata, nem is volt szükség arra, hogy „hazafias nevelést” kapjunk az iskolában. Tudtuk, hogy a nagypapa a hazát védte a fronton és a hazájáért megsebesült”

– mondta, hozzátéve: a kisgyerek magába szívja az Egri Csillagokból a haza védelmének példáját a törökökkel szemben, a kereszténység védelmét az iszlámmal szemben, a Pókemberből viszont nem fogja ezt megtanulni.

„Ha elolvassa az Egri csillagokat, akkor nem kell magyarázni, miért beszél Orbán Viktor arról, hogy meg kell őriznünk a keresztény identitásunkat, országunkat”

– fogalmazott. (Hogy a kettő miért ne működhetne együtt és hogy miért kell egy kisgyereknek Orbán Viktor szavait értelmeznie, arról sajnos nem esik szó).

Szerinte a kulcs az oktatásban van – legyen szó az otthon mutatott példáról vagy az iskolai tanulmányokról.

Maróth arról is beszélt, a kereszténység a hittérítést egykor a csodák felemlegetésével végezte, míg az iszlám ugyanezt karddal tette.

„Az nem verseny, ha egy állig felfegyverzett embert beengedünk a ketrecharcba egy védtelennel szemben küzdeni”

– mondta, majd a vallási-kulturális különbségeket Európára kivetítve megállapította, hogy a jövőben a gyárakban való pontos munkavégzés is kétségessé válik majd, mert a muszlim munkaerő jó, ha napi 20 percet dolgozik, inkább teázik, kávézik, beszélget.

„A lakosság cseréjével” ráadásul a politikai ideológia is biztosan változni fog, szerinte

„az iszonyatos tolerancia bizonyos dolgokkal szemben, így például az LMBT-ideológia egészen biztosan első helyen repülni fog. De ez már csak azért sem baj, mert a tolerancia mai bajnokai egymással versengve olyan muszlimokká fognak válni, hogy öröm lesz nézni.”

– mondta.

Az egyik kérdés a színházaknak és a kutatásokra adott állami támogatások közötti különbségeket firtatja, amire Maróth így reagált:

„Ezt meg kellene gondolnia a politikai döntéshozóknak, hiszen itt el kellene gondolkodni, hogy amely szervezet az emberiség előrehaladásáért is dolgozik, amely a találmányaival a gazdasági fellendülést hozhatja, annak miért csak a szórakozást jelentő színházak támogatásának a tizede jut a költségvetésből.”

Maróth Miklós még 2014-ben pályázott az MTA elnöki posztjára, akkor azonban Lovász László vehette kezébe az Akadémia irányítását. Részt vett az MTA átalakításáról folyó vitákon, az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében volt az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság társelnöke. A sajtóban korábban Orbán Viktor barátjaként is említették, 2015-ben Áder János köztársasági elnök lehetséges utódjaként is felmerült a neve. 2019 augusztus elsején nevezték ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetőjévé.