Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Trump és az impeachment: mi jön most?

Ez a cikk több mint 4 éves.

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump elleni alkotmányos vádeljárást, vagyis az impeachment-et előkészítő jelentés szerint Trump saját személyes érdekében, politikai haszonszerzés céljára használta fel pozíciójával járó befolyását

– így foglalta össze a BBC annak a jelentésnek a lényegét, amelyet az amerikai Képviselőház hírszerzési bizottsága küldött meg az igazságügyi bizottságnak kedd este.

Az immár megszavazott jelentés főbb megállapításai a következők:

  • Az elnök az Ukrajna számára felajánlott katonai segítségnyújtást kötötte ellenfele, Joe Biden fiának ügyében történő kijevi vádemeléshez,
  • Donald Trump „elrendelt avagy végrehajtatott” egy kampányt annak érdekében, hogy mindezeket a Kongresszus elől eltitkolja,
  • A jelentés alapján elvi szinten teljesen világos út vezethet Trump elnök elmozdításához hivatalából,
  • Bizonyítékok kerültek elő arról is, hogy az eljárásban Trumpot képviselő ügyvédje, Rudy Giuliani telefonbeszélgetéseket folytatott a Képviselőház Hírszerzési Bizottsága előtt tanúskodó diplomaták médiában való lejáratására.

Ez eddig elég erős és elég rossz híreket jelent az elnöknek.

Na de mit jelent ez az egész? Ki szavazott meg most mit, és mi történik majd ezek után?

Ugyan az Egyesült Államokban a sajtó valóban bombasztikus hírként kezelte a tegnapi eseményeket, főleg azért mert az Ukrajna-ügy, úgy tűnik tényleg elvezethet egy formális vádeljáráshoz az elnök ellen, egyelőre azonban annyi történt csupán, hogy az Adam Schiff kaliforniai demokrata képviselő elnöklete alatt működő alsóházi hírszerzési bizottság amelynek 17 demokrata és 9 republikánus tagja van, megszavazta azt, hogy a Schiff által készített jelentés-vázlatot véglegesítve átküldjék az ugyancsak alsóházi igazságügyi bizottságnak, amely a jelentés alapján elkezdheti a Donald Trump elnök alkotmányos vádeljárásának formális megindítására szolgáló törvénycikkek megszövegezését.

Ennek a bizottságnak ugyancsak demokrata párti a túlnyomó többsége, (24-17), így a jelentést alapul vevő, erről szóló törvénytervezetet elkészítése és publikálása után Jerry Nadler, a bizottság elnöke fogja beterjeszteni a Képviselőház ellenzéki plénuma elé, hogy annak Szenátusba küldéséről szavazzanak.

Bár a procedúra ezen a ponton még kiszámíthatóan pörög tovább, néhány demokrata már jelezte, hogy ők például nem hisznek Trump ilyen módon való bevádolását. Ezzel együtt az azért az kicsit sem valószínű, hogy az alsóház nem szavazza meg az eljárás Szenátus elé küldését.

Amennyiben az eljárást lefolytatják, és az elnököt bűnösnek találják, az pozíciójából való elmozdítását is jelentheti.

De mindenről a Szenátus dönt

Az impeachment-eljárását eredetileg nemcsak elnökök de bármilyen szövetségi tisztségviselő, szövetségi bíró ellen az alapító atyák éppen azért tervezték meg így, hogy noha az alkalmatlanságot bizonyító eljárás nagyrészt a „nép termeiben”, tehát az amerikai Képviselőházban kell hogy megtörténjen, a végső szót minden ilyen ügyben a felsőháznak, ahová az egyes államok népességtől függetlenül 2-2 szenátort küldenek, kell kimondania.

Alexander Hamilton, aki az eljárást lényegében kitalálta, egyes ezt indokló írásaiban (65. föderalista cikk) a 18. század végén úgy fogalmazott, erre a Szenátus azért alkalmas, mert ott nem a pártpolitika, hanem a napi politikai ügyeken való felülemelkedés, a magasabb szempontok (és az amerikai uralkodó osztály küldöttei), dominálnak.

Az első két pontban azonban az alapító atyák nem láthatták előre, hogyan fog kinézni ez a testület a 2010-es években. Obama 2010-es nagy, félidős választási visszaesése óta ugyanis a Szentáust a republikánusok uralják, 2016-ban pedig véglegesen többségbe kerültek a testületben, 53-45-2 (független, de demokratákhoz közel álló szenátorok) arányban,  a pártpolitika és a demokraták akadályozása pedig azóta a testületben minden más szempontot felülír.

Ez lényegében azt jelenti, hogy az impeachment végső sorsát a Donald Trumphoz feltétlenül hű republikánus szenátusi többség, és a szenátusi jobboldali többség vezetője, Mitch McConnell, Kentucky szenátora fogja eldönteni.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy ott a republikánus többség szavaz róla. De ezenkívül a szenátusi többség dönt arról is, hogy egy impeachment-eljárás ott pontsan milyen napirend, milyen meghallgatások és milyen teendők szerint zajlik le.

A demokraták tehát, azzal, hogy a Képviselőház az elkövetkezendő hetekben majd esetleg szavazna az ügy felsőházba küldéséről, egyben a folyamat feletti ellenőrzését is elveszíti, onnantól pedig mindent, ami ez ügyben történik, a republikánusok irányítanak.

Mit mond McConnell?

Mitch McConnell korábban többször úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy amennyiben a Képviselőház alkotmányos vádeljárási törvénycikkeket terjeszt a Szenátus elé, úgy neki nem lesz más választása, mint az eljárást megindítani.

Ugyanakkor a tegnapi nap folyamán, a jelentés publikálása után McConnell jelezte, igényt tartana egy megbeszélésre az ellenzéki, demokrata szenátorok vezetőjével, Chuck Schumerrel, ahol a kétpárti felső kamara legfontosabb tisztségviselői megtárgyalhatják, mi legyen ennek az eljárásnak a pontos menete,

de McConnell erről már kedden az állította, sajnos nem tudott semmiben megegyezni Schumerrel, ezért „kénytelen saját maga meghatározni” az eljárás jövőbeni menetét.

Ilyesmire egyébként az amerikai törvényhozás történetében még nem volt példa, és eddig, a szokásjog szerint, minden hiteles impeachment-eljárás elindításához az kellett, hogy mind a 100 szenátor egyöntetűen támogassa az eljárásrendet. Emlékezetes például, hogy a Bill Clinton elleni eljárás 1998-ban addig nem indult el, míg mind a száz szenátor meg nem szavazta annak menetét.

De ez csak ennyi, szokásjog.

A szép szavak ellenére lényegében majdnem biztos, hogy a Szenátus fő tisztségviselője, McConnell, és az azt formálisan irányító alelnök, Mike Pence egy másodpercre sem fogják engedni, hogy a szenátusi folyamatba az ellenzék beavatkozzon. Az sem biztos tehát, hogy minden olyan kormányzati szereplőt meghívnak tanúskodni, akiket a Képviselőház már meghallgatott, és esetleg súlyosan terhelő vallomást tettek az elnökre.

Pedig, ahogyan arról mi is beszámoltunk, ilyen tanúvallomások már a vádeljárást előkészítő bizottsági szakasz elején is akadtak.

Akkor most mennyi az esélye annak, hogy ebből lesz valami?

Amerikai sajtókommentárok szerint, ha Mitch McConnellből, vagy a szenátusi többségből indulunk ki, semmi. A papírforma szerint ugyanis a szenátorok bizottságai előtt minden tanúnak újra meg kellene ismételnie minden állítást az elnökkel szemben, amely az impeachmentet jogilag indokolná.

Erre jelen helyzetben még akkor is kevés az esély, ha nyilván a kisebbségben lévő demokraták továbbra is óriási sajtófigyelem mellett fogják ezeket a bizottsági üléseket a jövőben követni.