A „közélet tisztasága” érdekében hirdettek összefogást különböző kormányzati szervek, amelyek során ígéretet tettek a „korrupció elleni hathatós fellépésre” és arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) összes ajánlását betartják.
Pintér Sándor belügyminiszter az eseményen bejelentette, szaktárcája elkészült a „következő évekre vonatkozó Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia” alapelveivel is.
A konferencián ugyancsak részt vevő Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke pedig azt hangsúlyozta,
„az ÁSZ ellenőrzéseivel és tanácsadó tevékenységével 2019-ben is hozzájárult a korrupcióellenes stratégia célkitűzéseihez.
Budapest, 2019. december 4. Domokos László, az Állami Számvevõszék elnöke az Állami Számvevõszék, a Belügyminisztérium, a Közbeszerzési Hatóság, a Kúria, a Legfõbb Ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Bírósági Hivatal korrupcióellenes tevékenységének közös értékelésén a Kúria dísztermében 2019. december 4-én. MTI/Balogh Zoltán
A sajtótájékoztatón a kormány hangsúlyozta, szándékukban áll az „üzleti élet” tisztaságának elősegítése is. A Központi Nyomozó Főügyészség pedig azt hangsúlyozta, hogy míg 2015-ben 10 ajnálást küldött meg részükre az OLAF, addig 2018-ban már csak 4, míg 2019-ben „egy sem érkezett.”
Míg a kormány most arról beszélt, a korrupcióellenes küzdelemben igazából élen járnak, addig Ara-Kovács Attila, a DK EP-képviselője éppen szerda délelőtt közölte azt a sajtóval, hogy az EU a kohéziós alap mezőgazdasági pályázati pénzeinek ügyében újabb 6.5 millió eurós (2.1 milliárd forint) büntetést helyezett kilátásba a pénzek magyar állam által átláthatatlan felhasználása.
Ismert az, hogy korábban Magyarország a 2014-2020-as finanszírozási időszakban szabálytalanul felhasznált uniós pénzek ügyében inkább felvállalt egy nagyjából 5-600 milliárdos büntetést, mint azt, hogy a pénzek felhasználását újabb részletes, uniós vizsgálatoknak vesse alá.
A tényleges büntetési tétel még akár növekedhet is. Ahogyan a büntetés nyilvánosságra hozatalakor Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője fogalmazott:
„nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos általánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki. Csakhogy a válaszok alapján ehhez hozzájön még néhány különösen korrupt operatív program külön büntetése. A Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetést jelent. Végezetül hozzá kell számolni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos általánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összegét is. Így összességében 700 milliárdnyi büntetés áll össze, amiből még ha le is vonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna biztosítani, a tényleges büntetés akkor is 5-600 milliárd között lehet.„
Az Állami Számvevőszék pedig 2018-19-es vizsgálatai során sorrabüntette saját kasszájukhoz mérten brutális összegekre az ellenzéki pártokat, sem a Fideszt, sem pedig a KDNP pénzügyi működését nem tartotta ugyanakkor szabálytalannak.
