Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Oroszországi kapcsolatokat találtak Boris Johnson tanácsadójánál

A brit Munkáspárt árnyék-külügyminisztere, Emily Thornberry hivatalos levélben tett fel kérdéseket vasárnap a szigetország kormányának Boris Johnson egyik főtanácsadójának, Dominic Cummings-nak orosz kötődéseivel kapcsolatban.

 A kérdések egy hivatalos jelzés után merültek fel, ami arról szólt, hogy a főtanácsadó nemzetbiztonsági szintű kockázatot jelenthet magas pozíciójából fakadóan. Cummings 1994 és 1997 között Oroszországban tartózkodott, miután Oxfordban megszerezte történészi diplomáját.

A munkáspárti Thornberry azt írta Raab külügyminiszternek címzett levelében:

„Feltételezem, hogy – mivel magas rangú tisztviselőről van szó (…) – valószínűleg [Cummings] a legamagasabb szintű betekintéssel rendelkezik, ezért belenézhet ‘szigorúan titkos’ minősítésű hírszerzési dokumentumokba (…)”

Thornberry ebből kiindulva több kérdést is felvetett Raab külügyminiszternek, annak ellenére, hogy a kormány hivatalosan arról tájékoztatta, hogy „nem kívánnak személyek biztonsági átvilágításáról információkat közölni.” Ezek a kérdések a következők:

Milyen volt Cummings kapcsolata az Oxfordi Egyetem akadémikusaival, és megbeszélték-e a posztkommunista Oroszország támogatásának lehetőségeit?

Átvilágították-e Cummings-t 1994-1997-es posztkommunista oroszországi munkájával kapcsolatban, beleértve az ottani politikai élet, hírszerzés és biztonsági szolgálatok tagjaival fenntartott kapcsolatát?

Átvilágították-e Cummings-t az Oroszország Konzervatív Barátai nevű csoport tagjaival fenntartott kapcsolatai miatt?

A brit parlament Hírszerzési és Biztonsági Bizottságának elnöke, Dominic Grieve a héten azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy „ráült” egy bizottsági jelentésre, ami a brit belpolitika oroszok általi befolyásolásáról szól, a 2016-os Brexit-népszavazás ügyét is beleértve. A bizottság vezetője attól tart, hogy az 50 oldalas jelentés nyilvánosságra hozatalát Johnson a választások utánig halogatná.

Sajtóértesülések szerint a dokumentum azokat a vádakat vizsgálja, amelyek a brit politikába, és azon belül is a Konzervatív Párthoz befolyó orosz pénzekről szólnak. Ugyanígy vizsgálat tárgya egy nagyszabású orosz művelet, ami a Brexit elősegítését irányozhatta elő.

Miután a parlament hétfőn nem támogatta Boris Johnson előterjesztését, amely előrehozott választások kiírását javasolta december 12-i dátummal, a miniszterelnök taktikát váltott: a kétharmados támogatottságot igénylő előterjesztés ismételgetése helyett ún. „egysoros törvénnyel” vitte át a parlamenten a választásokról meghozott döntést, így mégis választások lesznek a szigetországban aznap.

Az előrehozott választás kitűzött időpontja több fronton is vitákat és ellenkezést generált, mivel például a Liberális Demokraták (LibDem) és a Skót Nemzeti Párt (SNP) azt szerette volna, hogy december 9-re legyen kiírva azért, hogy az EU és az Egyesült Királyság által elfogadott január 31-i  új Brexit-határidőig több idő maradjon, míg a Munkáspárt jelentős része alapvetően ellenezte az előrehozott választásokat – akik viszont támogatták, azok szintén a 9-i dátumot preferálták.

(The Guardian)
Olvass tovább!