Majdnem egy éven át tartó jogi huzavona után csütörtökön exhumálták Francisco Franco spanyol diktátor földi maradványait Madridban.
A spanyol polgárháborúban győztes nacionalista erők egyik vezetője, majd a neve által fémjelzett tekintélyuralmi rendszer első embere 1975-ben bekövetkezett halála óta nyugodott az Elesettek Völgye (Valle de los Caídos) nevű katonai temetőben emelt bazilikában, mígnem a baloldali Pedro Sánchez miniszterelnök 2018-ban kezdeményezte a szélsőjobboldal ikonikus alakja holttestének áthelyezését a Madrid egyik külterületén fekvő Mingorrubio-El Pardo temetőbe.
A hatóságok már két héttel ezelőtt lezárták az Elesettek Völgyét a látogatók elől, hogy előkészítsék a munkálatokat. A bazilika padlójába süllyesztett kriptát 44 év után nyitják fel újra. Ehhez el kell mozdítani a több mint 1500 kilogramm súlyú gránit fedőlapot.
A bazilikából a halottaskocsihoz hozzátartozók viszik majd vállukon a koporsót.
A diktátor földi maradványait az esetleges tiltakozó útlezárásoknak elébe menvén a spanyol légierő helikopterével szállítják el a Mingorrubio temetőbe, ahol zártkörű misét tartanak, mielőtt a családi panteonban felesége mellé temetik Francót.
Íme a Reuters videós összeállítása az exhumálás megkezdéséről és a katonai helikopter érkezéséről:
44 years after his death, Spain removes Franco’s remains from state mausoleum https://t.co/D5OBdlclma pic.twitter.com/r6q5jJOEAY
— Reuters (@Reuters) 2019. október 24.
A spanyol kormány csütörtök délelőtt fél tizenegykor tájékoztatta a sajtót arról, hogy elkezdődtek az exhumálás munkálatai, majd délután négy órára sikeresen meg is történt az átszállítás.
Ezen túlmenően azonban a holttest kiemelése és átszállítása a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott: egy sátrat húztak a sír fölé, jelenlévőktől – beleértve a szakembereket és Franco huszonkét családtagját, valamint a spanyol államot képviselő Dolores Delgado igazságügyi minisztert – pedig mindenfajta kép- és hangfelvétel készítésére alkalmas eszközt elvettek, illetve külön őrség állt fel a sajtó és a civilek távol tartására. A rendőrség a temető körül jelölt ki biztonsági zónát az eseményekről tudósító újságírók számára.
Helyszíni sajtóbeszámolók szerint az exhumálást ellenző tiltakozók jelentek meg a temető és az Elesettek Völgyének közelében, egyebek mellett „Franco él” feliratú transzparenssel és francóista zászlókkal.
Pedro Sánchez miniszterelnök közleményt olvasott fel az exhumálás alkalmából, amelyben kifejtette, hogy a diktátor holttestének elszállítása egy lépés a spanyolok megbékélése felé. Szerinte az exhumálás pontot tett olyan morálisan elfogadhatatlan gesztusok végére, mint egy diktátor nyilvános méltatása.
🗣 @sanchezcastejon: Cuando el Valle vuelva a abrir sus puertas simbolizará algo distinto: el recuerdo de un dolor que no debe volver a repetirse jamás y un homenaje a todas las víctimas del odio.#PorMemoriaYReparación pic.twitter.com/GM7hqO5r8b
— PSOE (@PSOE) 2019. október 24.
„Ahol régen diktatúra és elnyomás volt, ma szabadság és demokrácia van”
– hangsúlyozta.
Az országot 2018 nyara óta vezető Pedro Sánchez a baloldali tábor szimpátiáját több fontos progresszív reform bevezetése mellett a fasiszta, francói múlttal való tényleges szakítást jelezni kívánó szimbolikus lépésekkel nyerte el, ezek közé tartozik a diktátor holttestének átszállítása is. Az exhumálást kezdeményező ügyvezető spanyol szocialista kormány szerint a diktátor földi maradványai nem maradhatnak egy olyan nyilvános mauzóleumban, ahol méltathatják személyét.
Ám hiába nyerte meg azóta a parlamenti választásokat idén április 28-án a spanyol baloldal, másodszorra is meghiúsult a kormányalakítás, és november 10-én újra az urnákhoz hívják a polgárokat Spanyolországban.
A síráthelyezést a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta, amikor elutasította a családtagok keresetét, amellyel megtámadták a parlament által tavaly szeptemberben elfogadott határozatot. Franco leszármazottai ennek ellenére folytatják a jogi eljárásokat, a spanyol alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
Franco tábornok exhumálásának időpontja egyébként az eredeti tervekhez képest tolódott a jelenleg is zajló barcelonai tömegtüntetések miatt.
Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája. Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, és legalább 30 ezret kivégeztek.
A spanyol polgárháború kitörésének évfordulójára írt cikkünk ide kattintva olvasható.
Arról fentebb már esett szó, hogy nem egyszerű mutatvány kihantolni a tábornokot, de azt persze mondani sem kell, hogy felhúzni legalább ennyire körülményes volt eddigi nyughelyét, illetve az azt körülölelő, gigantikus kőkeresztjéről híres monumentális emlékművet.
Sőt az elkészült mauzóleum végül sokkal többé vált az egykori diktátor nyughelyénél, és a több évtizedes elnyomás szimbólumánál: szomorú mementója is lett annak a kvázi rabszolgamunkának, amelyet az a sírhely építésekor politikai elítéltekkel – akik közül többek életébe került a hatalmas emlékmű felhúzása – végeztettek.
Később Franco odaszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban úgy vélik, hogy valójában legalább kétszer ennyien lehettek.
A köztársaságpárti áldozatok leszármazottai évek óta küzdenek azért, hogy szeretteiket exhumálhassák az Elesettek Völgyéből. Eddig 13 esetben adott erre engedélyt a bíróság, ám még mindegyik ügyben a végrehajtásra vonatkozó szakértői véleményekre várnak.
(The Guardian, MTI)
