Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A spanyol miniszterelnök szerint a megbékélést szolgálta Franco tábornok exhumálása

Majdnem egy éven át tartó jogi huzavona után csütörtökön exhumálták Francisco Franco spanyol diktátor földi maradványait Madridban.

A spanyol polgárháborúban győztes nacionalista erők egyik vezetője, majd a neve által fémjelzett tekintélyuralmi rendszer első embere 1975-ben bekövetkezett halála óta nyugodott az Elesettek Völgye (Valle de los Caídos) nevű katonai temetőben emelt bazilikában, mígnem a baloldali Pedro Sánchez miniszterelnök 2018-ban kezdeményezte a szélsőjobboldal ikonikus alakja holttestének áthelyezését a Madrid egyik külterületén fekvő Mingorrubio-El Pardo temetőbe.

A hatóságok már két héttel ezelőtt lezárták az Elesettek Völgyét a látogatók elől, hogy előkészítsék a munkálatokat. A bazilika padlójába süllyesztett kriptát 44 év után nyitják fel újra. Ehhez el kell mozdítani a több mint 1500 kilogramm súlyú gránit fedőlapot.

A bazilikából a halottaskocsihoz hozzátartozók viszik majd vállukon a koporsót.
A diktátor földi maradványait az esetleges tiltakozó útlezárásoknak elébe menvén a spanyol légierő helikopterével szállítják el a Mingorrubio temetőbe, ahol zártkörű misét tartanak, mielőtt a családi panteonban felesége mellé temetik Francót.

Íme a Reuters videós összeállítása az exhumálás megkezdéséről és a katonai helikopter érkezéséről:

A spanyol kormány csütörtök délelőtt fél tizenegykor tájékoztatta a sajtót arról, hogy elkezdődtek az exhumálás munkálatai, majd délután négy órára sikeresen meg is történt az átszállítás.

Ezen túlmenően azonban a holttest kiemelése és átszállítása a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott: egy sátrat húztak a sír fölé, jelenlévőktől – beleértve a szakembereket és Franco huszonkét családtagját, valamint a spanyol államot képviselő Dolores Delgado igazságügyi minisztert – pedig mindenfajta kép- és hangfelvétel készítésére alkalmas eszközt elvettek, illetve külön őrség állt fel a sajtó és a civilek távol tartására. A rendőrség a temető körül jelölt ki biztonsági zónát az eseményekről tudósító újságírók számára.

Helyszíni sajtóbeszámolók szerint az exhumálást ellenző tiltakozók jelentek meg a temető és az Elesettek Völgyének közelében, egyebek mellett „Franco él” feliratú transzparenssel és francóista zászlókkal.

Pedro Sánchez miniszterelnök közleményt olvasott fel az exhumálás alkalmából, amelyben kifejtette, hogy a diktátor holttestének elszállítása egy lépés a spanyolok megbékélése felé. Szerinte az exhumálás pontot tett olyan morálisan elfogadhatatlan gesztusok végére, mint egy diktátor nyilvános méltatása.

„Ahol régen diktatúra és elnyomás volt, ma szabadság és demokrácia van”

– hangsúlyozta.

Az országot 2018 nyara óta vezető Pedro Sánchez a baloldali tábor szimpátiáját több fontos progresszív reform bevezetése mellett a fasiszta, francói múlttal való tényleges szakítást jelezni kívánó szimbolikus lépésekkel nyerte el, ezek közé tartozik a diktátor holttestének átszállítása is. Az exhumálást kezdeményező ügyvezető spanyol szocialista kormány szerint a diktátor földi maradványai nem maradhatnak egy olyan nyilvános mauzóleumban, ahol méltathatják személyét.

Ám hiába nyerte meg azóta a parlamenti választásokat idén április 28-án a spanyol baloldal, másodszorra is meghiúsult a kormányalakítás, és november 10-én újra az urnákhoz hívják a polgárokat Spanyolországban.

A síráthelyezést a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta, amikor elutasította a családtagok keresetét, amellyel megtámadták a parlament által tavaly szeptemberben elfogadott határozatot. Franco leszármazottai ennek ellenére folytatják a jogi eljárásokat, a spanyol alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

Franco tábornok exhumálásának időpontja egyébként az eredeti tervekhez képest tolódott a jelenleg is zajló barcelonai tömegtüntetések miatt.

Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája. Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, és legalább 30 ezret kivégeztek.

A spanyol polgárháború kitörésének évfordulójára írt cikkünk ide kattintva olvasható.

Arról fentebb már esett szó, hogy nem egyszerű mutatvány kihantolni a tábornokot, de azt persze mondani sem kell, hogy felhúzni legalább ennyire körülményes volt eddigi nyughelyét, illetve az azt körülölelő, gigantikus kőkeresztjéről híres monumentális emlékművet.

A bazilika a kőkereszttel az Elesettek Völgyében. Fotó: Wikimedia, Pablo Forcén Soler

Sőt az elkészült mauzóleum végül sokkal többé vált az egykori diktátor nyughelyénél, és a több évtizedes elnyomás szimbólumánál: szomorú mementója is lett annak a kvázi rabszolgamunkának, amelyet az a sírhely építésekor politikai elítéltekkel – akik közül többek életébe került a hatalmas emlékmű felhúzása – végeztettek.

Később Franco odaszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban úgy vélik, hogy valójában legalább kétszer ennyien lehettek.

A köztársaságpárti áldozatok leszármazottai évek óta küzdenek azért, hogy szeretteiket exhumálhassák az Elesettek Völgyéből. Eddig 13 esetben adott erre engedélyt a bíróság, ám még mindegyik ügyben a végrehajtásra vonatkozó szakértői véleményekre várnak.

(The Guardian, MTI)

Olvass tovább!