Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Önkormányzati választások Tiszavasváriban 3.: a polgármester és az önkormányzat működése – tervek, ígéretek és a gyakorlat

A tiszavasvári közelmúlt hatalmi viszonyainak alakulását, a jelenlegi polgármester hatalomra jutását e cikksorozat első részében, a nyilvánosság polgármester általi foglyul ejtését a második részben tekintettük át. Ennek folytatásaként lehet érdekes, hogy a nyilvánosság előzőekben tárgyalt kezelésén túl, hogyan gyakorolja a megszerzett hatalmat Szőke Zoltán, az egész eddigi életét helyben élő, autószerelő végzettségű, a helyi Fideszben a ranglétrát végigjáró – és ahogy írtuk – a romák integrációs problémája kapcsán a hatalomtechnikai manipuláció új szintjére lépő polgármester.

Harminc polgármester kapcsán érezte úgy a központi hatalom, hogy egy szeptemberi miniszterelnöki találkozással még meg kell segítenie az önkormányzati kampányt. Tiszavasvári a harminc település között volt. Forrás: Facebook.

Egyikünk a téma kapcsán korábban megírta[1], hogy a 2012-es önkormányzati törvény életbe lépésével a polgármester személyén keresztül sok tekintetben inkább egyszemélyi lett a hatalomgyakorlás a változások következtében, miközben a központi hatalom már nemcsak a független önkormányzás törvényességét, hanem az új Alaptörvény céljainak tartalmi megvalósítását is erős jogosítványokkal felügyeli, és a finanszírozáson keresztül nagy befolyással bír az önkormányzatok működésére.

Az ekként átalakuló, de mégis létező hatalmi térben érdekes és megítélhető egy-egy polgármester működése. Szőke Zoltán ebbéli tevékenységének referenciáját, a saját ígéretei mellett, elsősorban itt és most a más településekkel való összevetés jelentheti.

Szőke polgármesteri ígéretéből álljon itt egy rövid idézet:

Hiszem azt, hogy 2019 az utóbbi idők legbékésebb, és a legnagyobb összefogást felmutató éve lesz, így ezzel a legeredményesebb és legtöbb pozitív változást hozó éve is lehet. Vallom és hiszem, hogy merni kell nagyot álmodni, de az álmainkért tenni is kell. Tenni, hiszen ha csak álmodunk, és semmit nem teszünk azok megvalósulásáért, akkor csak álmodozók maradunk. Hiszem azt, hogy mindezek megvalósulásáért mindenki felelősséggel, és tudása legjavával járul majd hozzá, és bízom abban, hogy 2019-ben megindul egy folyamat, hogy Tiszavasvári vágyai valóra válhassanak. És mindezt békével, szeretettel és összefogással el tudjuk majd elérni.

A programnak nem nevezhető, de tervként mégis csak kezelhető Új év, új szemlélet, Új lehetőségek című 2019-es polgármesteri köszöntő teljes egészében itt olvasható.

A polgármester saját narratívája

A hatalomban töltött közel egy év alatt történtekről a Tiszavasvári Tévén látható egy polgármesteri évértékelő. Itt, az első helyen „eredményként” Szőke azt meséli el, hogy szemben a korábbiakkal, most már nincsenek viták a képviselő-testületben. Hozzáteszi, hogy nem igazak a vádak, miszerint tisztogatás volt a hivatalban, az ő tapasztalatai szerint gyorsabb lett az ügyintézés, és „odafigyelőbb” lett a hivatal.

Eredményként fogalmazódik meg, hogy a korábbi rendezetlenséget okozó ruhaadomány- és szelektív hulladékgyűjtés megszűnt a városban.

A tételesen sorolt eredmények között a napokban megkezdődő útfelújítás, energetikai beruházás, az orvosi rendelő felújítása, illetve a visszatérő és legmarkánsabb eredmény-elemként, a több mint egymilliárd forintnyi, a városba hozott fejlesztési pénz fogalmazódik meg, aminek – és ez is visszatérő érvelési elem – a kormánypárti támogatás a kulcsa.

Velünk újra Szépül Tiszavasvári

Eredményekről kicsit másképp.

Gepostet von Zoltán Szőke am Mittwoch, 18. September 2019

A szóban forgó több mint egymilliárd forint – ahogy ezt Szőke is elmondta több helyen – a korábbi vezetés által megpályázott pénz, az eredmény azonban annyiban a jelenlegi vezetésé, hogy az tett azért, hogy ezt meg is kapja a város. Ebben, a fentebb idézett évértékelő alapján, kulcsszerepe van Vinnai Győző, a Fidesz egyéni választókerületi képviselő korábbi munkatársának, Makai Tamásnak, aki  tanácsadóként „érkezett” a városba.

A fideszes kijárórendszer Szőke-féle apológiája: Makai Tamás, akinek „felveszik a telefont”

A beszélgetés-részlet egyik legkifejezőbb pillanata, hogy Makai Tamás hasznossága, értékteremtő munkája kapcsán elsőként Szőke Orbán Viktorhoz bejuttatása fogalmazódott meg. Ennek eredménye a fentebb látható Orbán-Szőke kézfogás fotó.

Az évértékelő beszámoló másik emblematikus eleme egy videó, ami egy sorozat első elemeként készült el, és amelyben (eredményként) jövőbeni terveket mutat be Szőke Zoltán. További részei – e sorok írásáig – nem készültek az.

Az alternatív hangok Szőke első hatalomban töltött évének értékelésében

1. A képviselő-testületi működés kapcsán

A képviselő-testületi viták, amelyeknek az előző önkormányzati ciklusban Szőke az egyik legharcosabb szereplője volt, tényleg megszűntek. Zavarba ejtő viszont, illetve a demokratikus döntéshozatal menetének teljes félreértéséről vagy szándékos félremagyarázásáról tanúskodik, hogy ezt egy polgármester előrelépésként könyvelje el. Akárcsak azt, hogy a testületi üléseken kívüli háttérmegállapodások révén jutnak el a település szempontjából meghatározó döntésekig.

Az átláthatatlanság irányába történő elmozdulás több vonatkozásban is meghatározó sajátossága a tiszavasvári önkormányzat elmúlt évének. Ezt tükrözi, hogy az ellenzéki jelölt a választási programja elején ennek kapcsán ezt írja: álláspontom szerint már önmagában az, ha csak annyi lenne a programom, hogy a városba érkező valamennyi közpénz sorsa nyomon követhető lesz, elegendő lenne a bizalomra.

Az átláthatatlanság további eleme, hogy a képviselő-testületi ülések meghívói, előterjesztései, jegyzőkönyvei nem, illetve nem időben kerülnek nyilvánosságra, pedig ezeket a dokumentumokat a vonatkozó szabályok és az önkormányzat SZMSZ-e alapján a weblapon, a Vasvári Hírmondó oldalain és az önkormányzati hirdetőtáblán is közzé kéne tenni. Tény, hogy egy nyílt levelünk, illetve tényfeltáró jegyzetünk megírását követően, ahol ezt szóvá tettük, valamit javult a helyzet, de sok dokumentum továbbra sem elérhető.

Ám a helyzetről sokat elárul, hogy a nyílt levél tárgyát képző telek, illetve az azon tervezett közösségi tér kialakításról nem volt nyilvános, az érintett feleket meghívó vagy legalább tájékoztató képviselő-testületi döntés. Arról azonban, hogy a meghívásos beszerzés során melyik vállalkozó valósítsa meg a polgármester elképzelését, a testület döntött.

Így lett „testületi döntés” az, hogy Szőke Zoltán polgármester ahelyett, hogy a megvalósítás anyagi feltételeinek a megteremtését is vállaló helyiek kezdeményezését támogatta volna, akik csak helyet kértek elképzelésük megvalósításához, senkivel sem egyeztetve erről, egy nyíregyházi vállalkozóval betonpályát épített drága pénzen Bűdre.


A közösségi tér – koncepciók, és ami Tiszavasváriban ebből megvalósul

A közösségi tér problémáját tematizáló videó helyi megjelenésétől és terjedésétől véleményünk szerint nem függetlenül, a polgármester hírt adott arról, hogy a „híresztelésekkel ellentétben…” (lásd a fentebbi videónkat) „nem csak egy betonplacc lesz, hanem egy mindennel felszerelt (kapu, vonalazás, háló, padok, napelemes ledes világítás, stb…) pálya”, illetve Szőke a későbbiekre további fejlesztéseket is ígért.

Az átláthatatlanságnál is nagyobb probléma, hogy meglátásunk szerint Szőke polgármesterségének eddigi egy évében törvénytelenül működött, és jelenleg is így működik a testület.

Szőke 2018-ban úgy lett polgármester, hogy előtte ő volt a város 1. választókörzetének a képviselője. Megválasztása után nem töltötte be senki ezt a pozíciót, ami törvénytelen. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény 20. paragrafusának 5. pontja kimondja: Ha az egyéni választókerületi képviselő vagy a polgármester, főpolgármester megbízatása megszűnik, időközi választást kell kitűzni. Ez pedig nem történt még.

2. A hivatal működtetése kapcsán

A közigazgatási tapasztalatokkal rendelkező ellenzéki polgármesterjelölt választási programjában közreadott helyzetértékelés szerint a polgármesteri hivatal működését minősíti, hogy a polgármester egyéves regnálása alatt 11 fő távozott a hivatalból, a vezető „ámokfutásának” köszönhetően.

Egy szintén dr. Kiss Krisztián által közzétett, ” írt levél szerint, amelynek aláírása „Tiszavasvári értelmiségiek”, fél év alatt a második gazdasági vezető állt fel a hivatalból, és külsős vezetői megbízottak (köztük a fent már említett Makai Tamás) „a paranoia és a kellő gőg birtokában, flegmán és cinikusan beszélnek az alájuk tartozó, sok-sok éve az intézményekben dolgozó emberekkel, akik féltik az állásukat és gyomorgörccsel járnak dolgozni.

A képet árnyalja Szőke egy emailje, amely a napokban nyilvánosságra került. Ebben a polgármester az önkormányzati dolgozókat igyekszik „jobb belátásra bírni”, akik nem jelentkeztek elégséges számban a polgármester által ajánlott hétvégi közös, „önkéntes” programra, a szomszéd település főzőversenyére. Ahogy a levelet közreadó Tiszavasvári Polgár Facebook-oldal írja, az alábbi szöveg nem igényel bővebb kifejtést:

„Utolsó felhívásként, kérek mindenkit, hogy gondolja újra a lehetőségeit a távolmaradással kapcsolatban és ma délután 15 óráig nyilatkozzon arról hogyan döntött.”

3. A nyilvánosság, a helyi civil társadalom kapcsán

A nyilvánosság hatalom általi foglyul ejtéséről a cikksorozat előző részében írtunk.

A polgármester, a helyi hatalom és a helyi civil széférával való együttműködése kapcsán, a fentebb bemutatott velünk történt példán túl, szintén emblematikus ügy lett egy civil szervezetek nevében nemrég közzétett politikai hirdetés, ami szokatlanul heves vitákat váltott ki a városban.

Az önkormányzat által támogatott Tiszavasvári Tv-ben megjelent nyilatkozatban, 20 civil szervezet határolódik el az ellenzéki polgármesterjelölttől, és kijelentik, hogy bármi is történjen a választásokon, ők a jövőben nem kívánnak vele együttműködni.

A következők problémák állnak fenn a videóval kapcsolatban:

– a Tiszavasvári Tv megsérti a választási eljárásról szóló törvényt. (Lásd a kapcsolódó Ász tájékoztató 1. bekezdését, aminek nem felel meg a televízió, ugyanis nem küldte meg az ÁSZ részére a kötelező dokumentumokat);
– az aláíró szervezetek jó része a helyi hatalomhoz, illetve a hozzájuk kötődő személyekhez kapcsolódik;
– a szervezetek képviselői közül több azonnal elhatárolódott a nyilatkozattól, mondván, az ő megkérdezésük nélkül került szervezetük neve a listára.

A civilség, a civilek ilyen szűk értelemben vett párt- és hatalompolitikai eszközként való megjelenése és megjelenítése a helyi hatalomműködtetés szimptomatikus eleme.

Példaként még egy jelenség a civilek kapcsán, amely egyáltalán nem egyedülálló, de a kortárs társadalmi jelenségekről gondolkodóknak mindenképpen témaként kínálkozik.

Visszatérő érvként jelenik meg helyi települési szereplők részéről, hogy valaki nem a településről származik. Ez nem a klasszikus népi-urbánus, város-vidék vita, hanem az idegengyűlölet politikai eszközének egy formája, ami  általában érvek helyett fogalmazódik meg az érvelőt és nem az elhangzottakat támadva és hiteltelenítve. Szőke „budapesti-okoskodókról” és ahogy a lentebbi képen látszik „bomlasztókról” beszél, alkalomadtán Soros Györgyig is eljutva[2] – ami szerintünk világossá teszi a nagypolitikai párhuzamot és Szőke szándékát.

Azért is „pikáns” mindez részéről, mert bár több helyen is bizonygatja az ellenkezőjét, de ő is több, nem helyből származó tanácsadóval és vállalkozóval dolgozik (ilyen például a fentebb említett Makai Tamás), ami heves kritikákat vált ki, és támadási felületet ad.

A politikai szerepfelfogás és teljesítmény kapcsán

Egy település egyedi helyzetét analógiák mentén értelmezni mindig problematikus, de vállalva a leegyszerűsítést, Szőke hatalomműködtetése gyakorlatilag egyfajta helyi hangszerelése az Egri Ügyek által közre adott Oroján- féle hatalomgyakorlásnak és NER-koncepciónak:

Ha valaki politizál és az ellenfelünk a politikában, a politikai térben, akkor azzal nem beszélgetünk, nem próbáljuk meggyőzni, hanem legyőzzük. Pont!…. Abban a pillanatban, hogy nem politizál, a politikai térből kivonul, abban a pillanatban nyugodtan lépjen bátran, amit akar…, de politikailag minket támadni nem szabad. Mert abban a pillanatban ellenséggé válik.”

Szőke ezt a saját hangján is megfogalmazza, amikor azt mondja, hogy ő bárkivel együttműködik a város ügyeiben és érdekében, de a „politikát” nem tűri.

Ez a kijelentés egyfelől fogalmilag zavaros: összekeveri a közösség ügyeiben részvételként értett tágabb politika fogalmát és a szűkebb értelemben vett pártpolitikát, másfelől teljesen szakmaiatlanul hermetikusan szétválaszthatónak tartja a köz- és a szakpolitikát.

A gyakorlati ellentmondás pedig az, hogy Szőke politikai jelenlétének gyakorlatilag az egyetlen érdemi üzenete, hogy a pártpolitikai létéből, kapcsolataiból teremt tőkét, a szó szoros értelmében: a hatalom mögötte áll, a pénz csak rajta, vele együttműködve, általa jöhet a városba.

Ezt (is) demonstrálja az Orbánnal közös fotó. A polgármester üzenetével szemben egyébként, a G7 portál elemzése szerint nem igaz, hogy kormánypárti polgármesterek több pénzt tudnak a településükre „hozni”.

Mindennek szemléltetésére, idemásoljuk Szőke egyik kommentjét a választást megelőző napokból, ami azt is érzékelteti, hogyan viszonyulhat a polgármester cikksorozatunkhoz:

Szőke, egy helyi óvodavezető, az aszfaltozott focipálya építését a gyerekek beszélgetésének megidézésével parafrazáló posztja alá írt kommentje.

 

Tiszavasváriban tulajdonképpen egymásra talált a központi hatalom helyi önkormányzatiságot visszaszorító, a „kézből etetéssel” azt ellehetetlenítő működése és egy, ezt a feltételrendszert a pillanatnyi helyzet kínálta lehetőségként kihasználó helyi szereplő.

Szőke mindezt véleményünk szerint nem feltétlenül látja át, de ahelyett, hogy ez ellen vagy ezzel párhuzamosan a közösség tényleges megerősítéséért, valamiféle helyi demokrácia megteremtéséért tenne, gyakorlatilag az önkormányzatiság lebontásához járul hozzá úgy, hogy helyben előnyt/hatalmat kölcsönözve ebből, a településen tovább erodálja, kialakulásban gátolja a város közösségeinek demokratikus önszerveződését.

Ez utóbbi azért is rendkívül problémás, mert, ahogy e cikk elején idéztük, ígéretként egyedül az együttműködési szándékot és az önkormányzás társadalmasítását fogalmazta meg Szőke ez év elején. Ez azonban teljesen elmaradni látszik.

Nagyon fontos, hogy a fentebb vázolt történet, Szőke hatalomgyakorlási módja egyáltalán nem alternatíva nélküli forgatókönyv a mai Magyarországon. A Tiszavasvárit magában foglaló, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 2. számú egyéni választókörzetben is létezik együttműködés a fideszes egyéni választókerületi képviselő és olyan települések polgármesterei között, akik volt téeszelnökök, független polgármesterek, vagy – mint Tiszaeszlár esetében – egy MIÉP-es településvezető. És itt most nem a Szőke-féle együttműködési mintára gondolunk.

Az igazi kérdés mindezek után az, hogy a települési közösség a „Szőke-féle innovációval”, a település két szegregátumában a roma szavazatok megszerzésével[3], és eközben  a város belső részein lakók véleményének alakulásával hogyan, milyen számban és arányban, mennyire egységesen artikulálja a véleményét az egy év alatt történtekről október 13-án?

Egy három éve Tiszavasváriban és környékén működő civil szerveződés tagjaiként azt gondoltuk, érdekes lehet egy országos médiumban megpróbálni megmutatni az önkormányzati választások kapcsán, hogy mi történik a kampány során egy ilyen településen.

A cikksorozat részeiben az alábbi témákat érintjük:

1. Történeti és politikai kontextus. 

2. Helyi nyilvánosság – a közéleti tájékozódás lehetősége a településen.

3. Az önkormányzat működése – tervek és gyakorlatok

4. A romák megítélése – etnicizálás, előítélet és rasszizmus

[1] – Lásd a Adalékok az „Érpataki Modell” című kötet I.6. fejezetét a polgármesterség átalakuló színtere című alfejezetben a mű 17-18. oldalán.

[2] – Tényszerű egyébként, hogy jelenleg – minket is beleértve – négy civil szervezet dolgozik a városban az Alternatív Közösségek Egyesülete a Regionális Közösségi Központok program keretében a Nyílt Társadalom Alapítványok forrásainak felhasználásával a TEDD JOBBÁ! című kezdeményezés révén. Lásd itt.

[3] – A fent hivatkozott helyi értelmiségiek által írt levél szerint: … nyílt titok, egyes üzletekben számla van nyitva a szavazatok fejében. Hurkás (Balogh Sándor, a Fidesz képviselőjeként indított önkormányzati képviselő-jelölt, a legnagyobb szegregátum nagy informális befolyású „ura”, akit a cikksorozat első részében „királycsinálónak ” neveztünk) testvére maga dicsekszik mindenkinek, hogy testvére 7 millió forintot kapott, amiből 2 millió ment a szavazatokra).

Olvass tovább!