Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
Önkormányzati választás 2019.
Főopolgármester-választás állása 100%-os feldolgozottságnál
50,86%
KARÁCSONY GERGELY
44,1%
TARLÓS ISTVÁN
4,46%
PUZSÉR RÓBERT
Budapesti polgármesterek
kormánypárti
9
ellenzéki
14
Feldolgozottság: 100%
Megyei jogú városok polgármesterei
kormánypárti
13
ellenzéki
10
Feldolgozottság: 100%
Kattints ide a részletekért!

Közvélemény-kutatások: azt tudjuk, hogy Karácsony erősödik, de azt nem, hogy honnan hova

Ha megnézzük az elmúlt hónap közvélemény-kutatásait, azt láthatjuk, hogy Karácsony Gergely erősödik, de abban már korántsem lehetünk biztosak, ez miből fakad, mennyi tartalék van még ebben az erősödésben, és ez mire lehet elegendő.

A Mércén nem szoktunk megírni egyes közvélemény-kutatásokat, csak fontos pillanatokban szoktunk összesítéseket közölni róluk, mert azt gondoljuk, a tendenciák azok, amik elárulnak valamit a közvélemény-kutatásokból, egy-egy kutatásból önmagában nem lehet következtetéseket levonni. Pontosan ezért ebben a cikkben is a tendenciákra fogok figyelni, illetve megpróbálom, ahol lehet, megmagyarázni azokat.

A Political Capital a Facebookon gyűjtötte össze a Karácsony-Tarlós mérkőzésre vonatkozó közvélemény-kutatási adatokat az elmúlt hónapból:

Forrás: PoliticalCapital/facebook

Tarlós az esélyes, de Karácsony feljebb jött

Ebből a kutatásösszegző grafikonból két dolog tűnik egyértelműnek és tendencia-szerűnek. Egyrészt, hogy minden kutatásban Tarlós vezet, így ma ő az esélyes, másrészt pedig, hogy Karácsony Gergely hátránya még a kormánypárti Századvégnél is jelentősen csökkent egy hónap alatt. Csupán a szintén kormánypárti Nézőpontnál nem csökkent. A Závecz és a Publicus egyébként időben egymáshoz elég közeli két kutatásában 1-1 ponttal csökkent Tarlós előnye, míg a Századvég egy hónap különbséggel megjelent kutatásában 5 ponttal. Tehát kb. 1-5 százalékponttal csökkenhetett egy hónap alatt Tarlós előnye, ennyivel jött fel Karácsony.

Egyébként a végeredményre legpontosabban hagyományosan most már két cég mér. A Medián és a Nézőpont. Csakhogy a Nézőpontnál ez a pontos mérés az utolsó kutatásra vonatkozik, amelyben több százalékpontos eltérések szoktak lenni az előtte lévő hónapok kutatásaihoz képest. Például míg 2018 februárjában 52 százalékra mérte a Fideszt a Nézőpont, addig áprilisban a szakértői becslésükben már csak 43 százalékot jósoltak a kormánypártoknak (ennél 4 ponttal végül jobban szerepeltek). Így a mostani Karácsony-Tarlós meccs kapcsán is az utolsó Nézőpont kutatást érdemes majd figyelni.

Érdemes kicsit arról is beszélni, hogy mi okozhat még ekkora eltéréseket a különböző kutatások között. Ez pedig a biztos szavazók választási hajlandósága. Kérdés ugyanis, hogy hányan mennek el azok közül a szavazók közül valójában, akik most biztosra ígérik a szavazatukat. Lassan egy évtizede ugyanis a Fidesz szavazóinál nagyobb részvételi hajlandóságot mérnek, mint az ellenzéki szavazóknál. Ebből is fakad az az állítás, hogy a magasabb részvétel az ellenzéki pártoknak kedvez. Ugyanis hiába van több szavazója az ellenzéknek Budapesten, mint a Fidesznek, ha a Fidesz kevesebb szimpatizánsa mind elmegy, míg az ellenzéki szavazóknak csak a fele. Ebben az esetben a Fidesz nyer.

A mostani közvélemény-kutatási különbségekre ezért magyarázat lehet az, hogy más részvételi szintet mérnek a választóknak. A Medián kutatása, amely 1 százalék különbséget mér Tarlós és Karácsony között, például 54 százalékos részvétellel számol. Feltehetőleg a kis különbséget mérő kutatások hasonló részvétellel számolnak, míg a nagyobb különbséget mutató kutatások feltehetőleg ennél kisebb részvétellel. De ezt nem tudjuk biztosan, mivel a kutatók nem teszik közzé se a részvétel-becslésüket, sem azt, hogy az egyes pártok és jelöltek szavazóinak milyen az aktivitási rátája, mennyire biztosan mennek el szavazni.

Mit jelent Tarlós előnyének csökkenése, Karácsony támogatottságának növekedése?

Mivel részletes számaink nincsenek, csak tippelni tudunk. A Závecz egy hónappal ezelőtti kutatása szerint akkor – míg az MSZP és a DK szavazói nagyrészt besoroltak Karácsony mögé – a Momentum, az LMP és a Jobbik ellenzéki szavazói csak körülbelül 60%-ban támogatták a főpolgármester-jelöltet. Még 2 hónappal ezelőtt beszéltem egy ismert politikai elemzővel, aki akkor azt mondta, hiába volt nagyon lemaradva, Karácsony szerinte nyerni fog, mert a végén az ellenzéki szavazók besorolnak mögé. De a legnehezebb feladatot szerinte is a Momentum szavazók mozgósítása jelenti. Závecz Tibor is hasonlóról beszélt a Népszavának:

„A választóknak idő kell ahhoz, hogy felismerjék az ellenzéki politikusok ajánlatát, az egységes jelölti rendszert. Természetesen az sem pár perc, hogy ezt el is fogadják. Azok az ellenzéki szavazók, akik már az országgyűlési választásra ezt elfogadva fordultak rá, ma is ott állnak „de” és „ha” nélkül az összefogás mellett. Azok közül viszont, akik később „érkeztek”, sokan még nem döntöttek. De hétről hétre egyre többen támogatják a közös ellenzéki indulást. Ennek a folyamatnak köszönhető az, hogy Karácsony felzárkózott Tarlóshoz. Az a kérdés, hogy ezek a folyamatok beteljesednek-e – például a Momentum szavazótáboránál, ahol még mindig akadnak, akiknek fenntartásuk van a teljes összefogással szemben. Ha ők, az LMP meg a Jobbik is felzárkózik az MSZP-hez és a DK-hoz, akkor Karácsony Gergely a választás esélyese. Ha a hátralévő két hét elég lesz a beteljesedéshez, akkor Karácsony győzni fog, ha nem, akkor viszont nehéz helyzetben van az ellenzéki főpolgármester-jelölt.”

Én Závecznél kicsit pesszimistább vagyok, mivel szerintem nem ez a felismerés az egyetlen döntő tényező, és nem sikerült Karácsonyéknak felépíteniük azt a képet, hogy ez a választás igazából nem csupán polgármester választás, hanem az ellenzék-Orbán meccs fontos, és sorsdöntő fordulója. A kérdés inkább  úgy merül fel számomra, mennyi embert sikerült ebből a körből meggyőznie Karácsonynak.

Illetve a Momentum, LMP, Jobbik szavazókon kívül van még egy olyan szavazói réteg, amelynek méretéről most nem tudunk, de amit bizonytalan kormányváltó szavazók csoportjának lehetne hívni. Azok, akik nem választanak pártot, de szívesen elküldenék a Fideszt melegebb éghajlatra, illetve a Kétfarkú budapesti szavazói. Szerintem az is kérdés, ebből a körből mennyi embert sikerül végül Karácsonynak megnyernie, ha sikerül egyáltalán.

Az az 1-5 százalékos emelkedés pedig, amit látunk az elmúlt hónapban, feltehetően ezeknek a még bizonytalan, de inkább ellenzéki, főként fiatalabb szavazóknak a csatlakozása lehet Karácsony mellé.

De akkor győzhet Karácsony?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ adjunk, előbb három kérdésre kellene tudnunk válaszolni. Milyen hátrányból indulva és mekkora hátrányt dolgozott le Karácsony eddig? Mekkora tartaléka van még, amiből tud meríteni az utolsó héten? És tovább tart-e a kampány lendülete?

A fenti grafikont nézve, lényegében hit kérdése, hogy Karácsony mekkora hátrányból indult, ami a választások estéjén kiderül. A Századvég szerint nagyjából 13 százalékpont hátrányból, dolgozta le kicsivel 10 alá a hátrányát Karácsony (plusz,mínusz hibahatár). Míg a kormánytól független kutatók, az inkább ellenzéki Republikon és Publicus, illetve a függetlenebb Závecz és a független Medián szerint lényegében fej-fej mellett fordult az utolsó hetekre Karácsony és Tarlós.

Ha azokat a számokat nézzük, amelyek a budapesti pártpreferenciákat mutatják, illetve az EP-választás budapesti számait, azt láthatjuk van még tartaléka Karácsony Gergelynek ellenzéki szavazókból. A Závecz és a Medián budapesti kutatása, sőt még a kormánypárti kutatók szerint sem sorolt be minden ellenzéki szavazó Karácsony mögé. Csakhogy a kormánypártiak szerint ezek a szavazók feltehetően nagyrészt nem is fognak.

A szavazókat meg is kell nyerni

Az elmúlt hét hangfelvételes, wittinghoffos, kispesti kokainos, borkais, lászló imrés káosza után fogalmunk sincs arról, hogy ez mit okozott a kampányokban. Lehet, hogy növelte a csatlakozást a Karácsony-kampányhoz, lehet, hogy csökkentette, sőt elképzelhető, hogy más-más csoportoknál más más eredményt ért el a dolog. A Borkai-ügynél pedig kérdés, ez lesz-e valamilyen hatással a Fidesz-szavazókra, bár inkább azt feltételezhetjük, hogy nem.

Az utolsó hét is dönthet arról, Karácsony vagy Tarlós

Bármekkora is az előnye Tarlós Istvánnak, nem tűnik ledolgozhatatlannak. 10 százalékos különbség ugyanis 50-60 százalékos részvétel mellett 70-85 ezer szavazót jelent. A kérdés viszont az, mennyire fog működni az ellenzéki pártok mozgósítása, az ellenzéki közvélemény és az ellenzéki szavazók mozgósítása. Illetve természetesen a Fidesz mozgósítása. Ha a Karácsony kampány lendületben van, amennyire ezt a jelenlegi kutatások mutatják, és ez a lendület nem tört meg, akkor lehet esély. De még ez sem garantál egy Karácsony győzelmet.

Kérdés, mennyi erőforrásból tud mozgósítani az ellenzék: hogy állnak aktivista számban, telefonos mozgósításban, szórólap, kampányújság és az online hirdetések terén. Valójában az EP-választások utolsó hete előtt se volt látványos a kampány, de az utolsó héten a DK és a Momentum olyan erős mozgósítást tudott bemutatni, amivel megnyerték az ellenzéki pártok közötti versenyt és a Fidesz-győzelmét  minimalizálni tudták az elvárt 60 százalékról egyszerű többségre. Kérdés, ezek a technikák és erőforrások most rendelkezésre állnak-e a Karácsony-stábnál.

A lényeges az, hogyan tud mozgósítani a Fidesz

Érdemes egy másik szempontból is rápillantani a választási esélyekre. 2018-ban az országgyűlési választásokon a Fidesz minden elképzelhetőnél több szavazót szerzett, ezért is mondtak csődöt a korábbi becslések. De ez a többlet főleg a kistelepülésekről érkezett, bár Budapesten is tudott erősödni a kormánypárt, amelynek Budapesten végül 400 ezer fölötti szavazója lett.

Kérdés, ezeket a szavazókat október 13-án el tudja-e vinni mind a Fidesz, illetve maga Tarlós vagy a Fidesz tudott-e, tud-e szavazókat hozni efölött a szám fölött. A válasz pedig az első kérdésre nyitott, a másodikra pedig inkább nem.

Ha a 2018-as tömbbel számolunk, és azt vesszük alapul, hogy ezeket az embereket el is tudja vinni a Fidesz szavazni Tarlós mellett, akkor azt látjuk, 50 százalékos részvételnél Tarlós 58 százalékot tudna szerezni. Viszont 60 százalékos részvételnél ez a 400 ezer szavazó már csak 48,8 százalékra lenne elég, ami már döntetlen-közeli eredmény lenne. Csakhogy ilyen magas részvétel még nem volt Budapesten önkormányzati választáson.

Ha az EP-választás számait nézzük, ott azt láthatjuk, a Fidesz 52 százalékos részvételnél 41 százalékos eredményt ért el 280 ezer szavazónál. A 2014-es választásokon pedig Tarlós István nagyjából ugyanennyi, 290 ezer szavazóval, egy 43 százalékos részvételnél már 50 százalék fölötti győzelmet aratott.

Azt tehát sejthetjük, hogy Tarlósék valahol 280 ezer és 400 ezer szavazó között fognak szerezni. 280 ezer szavazó alá, 2002 óta nem ment a Fidesz szavazószáma (ennél 2006-ban is több, 350 ezer volt Budapesten).

Nem véletlen, hogy a kampány elején Karácsonyék is a 400 ezres szavazószámot célozták meg, mint tervet a biztos győzelemhez. Az biztosnak tűnik, hogy ennyivel jelenleg nem rendelkeznek, és nem tűnik valószínűnek hogy rendelkezni fognak jövő vasárnap este. A kérdés az, mit hoz az utolsó hét, illetve hogy a két politikai gépezet és maga a két tábor hogyan tudja mozgósítani a sajátjait.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt
Olvass tovább!