Körülbelül ezren tüntettek a Kossuth téren szombaton a köznevelési törvény júliusban a parlament fideszes többsége által elfogadott módosításai ellen. Az esemény szervezői országos diáksztrájkra szólítottak fel, amelynek napjául szeptember 13-át (péntek) jelölték meg.
Mint ismert, a törvény módosítása ellen korábban szakmai és civil szervezetek is tiltakoztak, méghozzá több alkalommal is, a TASZ pedig azt is jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ugyancsak a taláros testületig vitték az ügyet az ellenzéki pártok.
A módosítás értelmében:
- megszűnik a magántanulói státusz, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozza a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekeket,
- bürokráciacsökkentés címen megszűnik a tantestület és az egyéb iskolai dolgozók, diákönkormányzatok és szülők véleményezési joga az iskolaigazgató választással kapcsolatban,
- a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól csak négyéves korig kaphatnak felmentést azok a gyerekek, akiknek a szüleik ezt kérelmezik,
- hatéves kor lesz az iskolaérettségi korhatár, amibe a szülő, az óvónő és a védőnő minimálisan szólhat bele, a végső döntést a kormányhivatal hozza meg,
- az egyébként csak szóbeli értékelést alkalmazó iskolákban is kötelező lesz a félévi és év végi teljesítményt osztályzattal is minősíteni,
- a pedagógusjelöltek nyelvvizsga nélkül is megkezdhetik a munkájukat,
- és ehhez jött még az utolsó pillanatban az a javaslat, ami az alternatív iskolák működését lehetetleníti el.
Tanársztrájkot is kilátásba helyeztek
A 16 órára meghirdetett Kossuth téri demonstrációt megelőzően külön figyelemfelhívó akciót tartott a Pedagógusok Szakszervezete is a Keleti pályaudvar előtt, ahol karikatúrákkal és transzparensekkel emlékeztettek a szakszervezet megyei alapszervezeteinek képviselői az oktatás súlyos problémáira, valamint a pedagógusok bérhelyzetére. A 2016-os „esernyős tüntetésre” emlékeztetve egységesen fekete esernyőket feltartva jelentek meg a résztvevők.
Itt Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta, a szakszervezet 2019 szeptemberétől béremelést követelt, de a kormány ezt nem teljesítette. A 2016-os tüntetést és sztrájkot szervező szakszervezet szerinte most sem riad vissza a nyomásgyakorlás erősebb eszközeitől. Emlékeztetett: 2016-ban 40-50 ezren voltak az esernyős tüntetésen, azóta viszont semmi sem változott, ezt szimbolizálták az egységesen fekete színbe „öltözött” esernyők. Hozzátette: szeptember 22-én kongresszusa lesz a PSZ-nek, amelyen a szakszervezet döntéshozói arról döntetnek majd, hogy az ellenállás milyen formáját fogják választani. A figyelemfelhívó esemény teljes hosszában megtekinthető a helyszínen készült videónkon.
Gondolkodó állampolgárok vagy „kussban ülő robotok”?
A Kossuth téren aztán mintegy 1000 tüntető jelent meg, ahol a szervezők és több meghívott vendég is felszólalt.
A tüntetés első beszédét Asbóth Márton, a TASZ jogásza mondta, aki szerint a kormány szabad, gondolkodó állampolgárok helyett kussban ülő robotokat akar a gyerekekből nevelni. Ehelyett olyan iskola kell, ami képes a legkülönbözőbb gyerekek tanítására, figyelembe tudja venni, hogy nincs két egyforma gyerek.Asbóth szerint a TASZ azért van, „hogy megállítsuk a kormány ámokfutását, segítsünk élni a jogaitokkal”, ezért a szervezet a köznevelési törvény módosítását megtámadja az Alkotmánybíróságon, mivel az szerintük alkotmányellenes és sérti a magyar állampolgárok jogait.„Veletek együtt meg tudjuk védeni az oktatás szabadságát!” – zárta a beszédét Asbóth.
Molnár Tibor felmondott történelemtanár arról beszélt, nem akart a rendszer része maradni. Elmondta történetét pályára lépése egybe esett a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésével, így fokozatosan élhette át az oktatási rendszer ellehetetlenülését. 2018-ban az Együtt mellett vett részt a választási kampányban, ezt követően – ahogyan fogalmazott – emiatt a „politikai szál” miatt a pártállami rendszert idéző felsőbb utasítások formájában „mindenhová” utána nyúltak, korábbi politikai szerepvállalása miatt megbélyegezték őt. Szerinte a politika által okozott problémát csak a politika tudja megoldani, ezért arra kérte a szakszervezeteket, hogy a politikai pártokat minél szélesebb körben vonják be oktatáspolitikai reformterveikbe.
Tasi Zsuzsi, középiskolai tanuló úgy fogalmazott: „Amikor áprilisban a nyelvvizsgatörvény ellen tüntettünk, még azt hittem, elérhetünk valamit. Azóta még a menekülőútvonalakat is mind elvágták” – kezdte beszédét Tasi Zsuzsi, középiskolai tanuló. Tasi hangsúlyozta, hogy a nyelvvizsgatörvénnyel nagyjából 10 ezer diáktól vették el a továbbtanulás lehetőségét. Tasi beszélt a magántanuló státusz eltörléséről, a beiskolázás szabályainak megváltozásáról és a tanárhiányról is. Szerinte „az értelmiség a diktatúra legnagyobb ellensége.”„Ébredjetek, amíg csak néhány szoba ég, mert különben bent égünk mind!” – szólította fel a hallgatóságot.
Ambrus Magdolna, a Pedagógusháló egyik alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy még most is kétségbeesetten keresnek a vezetők a hétfői tanévkezdéshez óvónéniket, beszélt arról, hogy mekkora károkat okoz egy gyermeknek, ha a kormány oktatáspolitikája miatt a gyermekek iskolaéretlenül mennek iskolába. Kiemelte, a pedagógushallgatók egyharmada marad csak a szakmában. A kormánynak felrótta a kis létszámú csoportok megszüntetését, a pedagógushiányt, az állásukban maradt pedagógusok kizsigerelését.
Molnár Áron, színész és aktivista, ismertebb nevén noÁr néhány tanáccsal szolgált a tüntetésen megjelent diákoknak: „Legyetek konokok, ne hagyjátok magatokat!” – kezdte beszédét. „Gondolkozzatok csapatban! Csatlakozzatok bármely általatok hitelesnek ítélt szervezethez, legyetek aktívak és cselekedjetek! Ha valami nem tetszik a suliban, ne puffogjatok, küzdjetek addig, amíg változást értek el, mert ti vagytok a jövő! Legyetek példakép!”
Sztrájkra hívják a diákokat
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a jelenlévők száma bőven átlépte az ezer főt, de nem biztos, hogy ez annyi, amennyinek lennie kellene az ügy fontosságának tükrében. A jelenlévőknek ugyanakkor megköszönte a részvételt. Szűcs szerint a kormány mindent meg akar mondani, vissza akarják fogni azt, hogy az emberek merjen szabadon alkotni az iskolákban. A legrosszabb forgatókönyvnek az apátiát nevezte, szerinte ki kell használni minden jogi eszközt a kormánnyal szemben.
Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint a legnagyobb taps a tüntetésen megjelenteknek jár, amiért „legyőztétek az apátiátokat és a félelmeteket, hogy együtt álljatok ki a köznevelési törvény módosítását!” Vig beszédében kiemelte, hogy annak ellenére, hogy a köznevelési törvény milliókat érint közvetlenül, közvetetten pedig az egész magyar társadalmat, a kormány mégis egyeztetés nélkül nyomja át.
Vig szerint a kormány nem bízik a szülőkben, az óvodákban és az iskolákban, a tanárokban, a független tudományban, a független bíróságokban, a civil társadalomban, „senkiben nem bízik, aki önállóan gondolkozik”, amit bizonyít, hogy sorban megnyirbálta a jogaikat. „Ilyen egy családbarát kormány 2019-ben?” – tette fel a kérdést.Vig hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a szolidaritás, hogy a megtámadott csoportok mellett kiálljon a társadalom.
A tüntetés végén a szervezők bejelentést tettek: országos diáksztrájkja szólítottak, amelynek napjául szeptember 13-át jelölték meg. Azt kérték, ezen a napon minden diák maradjon otthon, ezzel tiltakozzon a kormány intézkedései ellen.
A tüntetésről készült közvetítésünk teljes egészében visszanézhető itt:
Hogy mi a baj a köznevelési törvény módosításával, arról Nagy Erzsébet írt a Mércére.
