Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mennyit számít a polgármester személye? – Esélyek 50 nap múlva

Lassan 9 éve volt, hogy a Fidesz teljesen letarolta az országot a 2010-es önkormányzati választáson, és elkezdte kiépíteni a NER-t, immár önkormányzati szinten is. Az 50 nap múlva esedékes önkormányzati választáson az ellenzéknek esélye nyílhat arra, hogy a rendszer városokban is kiépült bázisát elkezdje lassan visszahódítani. Hogy lássuk, hol és milyen esélyekkel indul a közös ellenzék, vessünk egy pillantást arra, hogy mi történt 2010 óta az önkormányzati választásokon.

A Fidesz buldózere: a 2010-es eredmények

2010-ben a 23 fővárosi kerület és 23 megyei jogú városból mindössze öt maradt ellenzéki kézben. Budapesten négy kerületben (XIII., XIX., XX. és XXIII. kerületek) és Szegeden (Botka László MSZP-s polgármester) tudott csak győzni az ellenzék. Ez hatalmas változás volt a 2006-os állapotokhoz képest, ahol a megyei jogú városok polgármesteri székein közel fele-fele arányban osztozott a Fidesz és az akkorra már meggyengülő MSZP-SZDSZ koalíció.

A 2010-es állapotok ismerete azért lesz fontos számunkra, mert ezekből az adatokból kiindulva tudunk következtetni arra, hogy mennyit számított a 2014-es önkormányzati választás eredményeiben az, hogy egy polgármester újraindult-e a megválasztásáért.

2014-es önkormányzati eredmények – újabb Fidesz siker

A 2014-es önkormányzati választást – akárcsak az idei választást – négy hónappal megelőzte az EP-választás, ahol a Fidesz a szokásához híven nagyon jól szerepelt, a szavazatok 51,48% százalékát szerezte meg országosan. Az ellenzéki oldalon az MSZP, a DK, és az akkor még aktív Együtt-PM triója egyenként 7-11% közötti eredményt ért el, ezzel teljesen felosztva a baloldali szavazókat a három párt között.

A Fidesz felismervén ezt a megosztottságot úgy módosította a budapesti önkormányzati választás szabályait, hogy minden jelölőszervezetnek legalább 12 kerületben kell jelöltet állítania ahhoz, hogy jogosult legyen a fővárosi közgyűlésben kompenzációs mandátumot szerezni. A három Budapesten népszerű párt kénytelen volt egymás ellen jelölteket indítani több kerületben is, ezzel növelve a Fidesz esélyeit „a győztes mindent visz” típusú rendszerben.

Az egységes kampány szintén hiányzott a pártok részéről, így a 2010-es eredményhez képest csak kis mértékben tudtak javítani: Budapesten 6 kerületben győzött az MSZP, a DK, és az Együtt-PM jelöltje, míg a megyei jogú városokban 3 helyen (Szegeden MSZP-s, Salgótarjánban MSZP-DK-Együtt közös jelölt, Békécsabán a Jobbik által támogatott független jelölt) tudott győzni.

A 41, 2010-ben győztes fideszes polgármesterből 29-en újraindultak pozíciójukért, és közülük 28-an 2014-ben is győztek; egyedül Salgótarjánt tudta Dóra Ottó MSZP-DK-Együtt jelölt 8 év után visszahódítani. A 2010-ben megválasztott öt ellenzéki polgármester mindegyike újraindult, és  2014-ben is diadalmaskodott. Abból a 12 városból és kerületből, ahol a Fidesz 2010-ben nyert, de nem a győztes polgármestert indította újra, 9 esetben sikerült a újráznia a kormánypártoknak, de 3 esetben – Békéscsabán, Zuglóban és Rákospalota-Pestújhely-Újpalotán – az ellenzéki jelölt győzedelmeskedett.

Az inkumbens hatás

Felvetődik a kérdés, hogy a regnáló fideszes polgármesterek sikere mennyiben tudhatóak be az  úgynevezett „inkumbens hatás”-nak? A 2014-es EP-választás és a 2014-es önkormányzati választás eredményeit megnézve úgy tűnik, meglehetősen nagy mértékben.

A két választás eredményeit Budapesten vizsgálva a következő megállapításokat tehetjük:

  • A XI. és a XVIII. kerületet leszámítva, a Fidesz jelöltje 2-18%-kal jobban szerepelt az EP-választáson helyben Fidesz-listára adott eredményénél, ha a regnáló polgármester újraindult.

  • Ha a Fidesz által 2010-ben megnyert kerületben új jelölt indult, ott -2 és +7% között kapott az új fideszes jelölt a párt helyi EP-választáson elért eredményéhez képest. Ezek közül a jelöltek közül ketten, a XIV. és XV. kerületben, szoros versenyben kikaptak az ellenzéki jelöltekkel szemben.

  • A 2010-ben győztes ellenzéki polgármesterek kerületeiben a Fidesz 8,5 – 18,5%-kal rosszabbul szerepelt, mint az EP-választáson.

A megyei jogú városokban kevésbé egyértelmű az inkumbens hatás, de ott is azt láthatjuk, hogy:

  •  15 újrázó polgármesterből kilenc 1,5 és 16% közötti arányban múlta felül a Fidesz 4 hónappal azelőtti eredményeit, míg hatan (közülük négyen 5% fölötti arányban) veszítettek támogatottságukból. Mivel olyan városokban érte a Fidesz jelöltjét a veszteség, mint Sopron vagy Szombathely, ahol a párt hagyományosan jól teljesít, így ezek az eredmények is elegendőek voltak a győzelemhez.

  • A Fidesz további 7 városban indított új jelöltet, akik közül öten tudták hozni legalább az EP-választás szintjét, míg ketten (Szekszárdon és Békéscsabán) rosszabbul szerepeltek (így Békéscsabán győzött is Szarvas Péter, a Jobbik által támogatott független jelölt).

  • Szegeden a Fidesz 4%-kal szerepelt rosszabbul az EP-választáshoz képest, ezzel Botka László újabb ciklust kezdhetett meg a város élén.

Ha Budapestet és a megyei jogú városokat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a Fidesz 2014-ben újraválasztásért induló polgármesterjelöltjei átlagosan 6,5%-kal magasabb szavazatarányt értek el a korábban nem megválasztott polgármesterjelölthöz képest.

Az adatokból látható, hogy az inkumbens hatás nem mindenhol érvényesül (bár a 46 települést és kerületet vizsgálva statisztikalilag szignifikáns), azonban alapvetően várható, hogy ha egy polgármester jól végzi a munkáját, akkor nagyobb eséllyel fogják őt újraválasztani, főleg akkor, ha az őt támogató párt vagy pártok támogatottsága magas (45%-ot meghaladó) az adott városban vagy kerületben.

2014-es és 2019-es EP választások összehasonlítása

Mivel a 2014-es önkormányzati választás eredményei elég szoros kapcsolatot mutattak a 2014-es EP-választással, érdemes a 2019-es EP-választás eredményeit is.

2019 májusában a Fidesz 52,56%-ot ért el, 1%-kal a felülmúlva a 2014-es eredményét. Azonban Budapesten szinte mindenhol (23-ból 21 kerületben) rosszabbul szerepelt a Fidesz 2014-hez képest. A megyei jogú városokban is gyengült a párt, 23-ból 14 helyen. Ami érdekes, hogy az inkumbens hatás itt nem érvényesült, tehát az EP-választáson ellenzéki és Fidesz vezette városokban is vegyesen szerepelt a Fidesz (de láthatóan több helyen rosszabbul az előzetesen várható eredménynél, Salgótarjánt kivéve).

Különbségek 2014-hez képest – ellenzéki esélyek most ősszel

Végezetül, nézzük meg, hogy miben más a 2019 augusztusi helyzet az öt évvel ezelőttihez képest. Először is, szinte az összes megyei jogú városban és az összes budapesti kerületben sikerült az ellenzéki pártoknak közös jelölteket állítaniuk. Ez 5 éve elképzelhetetlen volt, mivel a pártok közti verseny lehetetlenné tette a teljes összefogást, helyette részleges koordináció valósult meg, valamint az ellenzéki pártok csak félig-meddig tudtak vonzó jelölteket találni. Most viszont közös kampányt is futtatnak majd, ezzel is növelve a használható erőforrásaikat.

További különbség a fent említett, vártnál gyengébb Fideszes EP-szereplés, ami jelzi, hogy a párt ugyan továbbra is nagyon erős országosan, de a nagyvárosokban ez kevésbé érvényesül, és  szorosabb versenyben – főleg teljes ellenzéki összefogás mellett – jónéhány várost és budapesti kerületet elveszíthetnek. A még EP-választások előtt közölt cikkemben is olvasható, hogy 15-16 fővárosi kerületben van esély ellenzéki győzelemre. Ezt az EP-választást követően is tartom.

A megyei jogú városokban már kevésbé rózsásak az ellenzéki kilátások, de itt is van 7-8 olyan város, ahol egyáltalán nem biztos a Fidesz győzelme.

Összefoglalva tehát, a vártnál gyengébb EP-szereplés, és a szorosabb ellenzéki összefogás rontja a Fidesz esélyeit, de így is biztosak lehetünk abban, hogy a megyei jogú városok többségében a Fidesz polgármestere kerül ki győztesként. Budapesten a kerületek nagyjából felében szintén jó esélyük van nyerni.

Címlapkép: Botka László facebook-oldala
Olvass tovább!