Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A „fölösleges kormánybiztosokat és kormányzati talpnyalókat” kellene elküldeni az ügyintézők helyett

„Titokban bocsátja el tömegesen a közszolgákat a kormány”, „Ezrek mondtak fel egy hónap alatt a közigazgatásban”, „Magasabb fizetéssel próbál ügyintézőket vonzani a kormány a hivatalokba” – ez csupán néhány cím a közigazgatásban kialakult munkaerőhiánnyal foglalkozó cikkeink közül az elmúlt hónapokból. Ma reggel kiderült, a kormány újabb csavart tett a még fel nem mondott kormányhivatalnokok életébe:

megint létszámstopot hirdetett a közigazgatásban.

Az Index információi szerint a kormány augusztus 14-én hozta a létszámstopról szóló azonnali hatállyal érvénybe lépő határozatot, tehát aznaptól kezdve a hivatalok nem vehettek fel új dolgozót. Pedig a márciusban hozott közigazgatási törvény szerint a hivataloknak március 1-től hat hónapjuk lett volna arra, hogy üres álláshelyeikre felvegyenek embereket (ha a hat hónap leteltével sem tudták volna a pozíciót betölteni, akkor az megszűnt volna), tehát a határidő szeptember 2-án járt volna le.

Azon túl, hogy a létszámstop indokoltsága minimum megkérdőjelezhető egy olyan ágazatban, ahol az érintettek hosszú hónapok óta folyamatosan jelzik, hogy fenntarthatatlan állapotok alakultak ki, a határozat azt is jelenti, hogy emberek, akiket már felvettek valamely kormányhivatalba, de még nem kezdték el a munkát, esetleg felmondási idejüket töltik az előző munkahelyükön,

most teljes létbizonytalanságba lettek taszítva. Az Index úgy tudja, volt olyan, aki már az új albérletét is lefoglalózta az új munkahelye közelében.

Március elején lépett életbe a szakszervezetek által közszolgálati rabszolgatörvénynek nevezett rendelet, amely a központi és területi közigazgatásban dolgozók munkaterheit növelte. A törvénymódosítás következtében növekedett a maximálisan kiszabható munkaidő, a kivehető alapszabadságok pedig 25-ről 20 napra csökkentek. A törvény hatására csak márciusban nagyjából 2500 közigazgatásban dolgozó munkavállaló mondott fel, ezt tetézte a kormány titkos áprilisi határozata, aminek értelmében további 2477 dolgozót bocsátottak el.

A létszámhiány egyes budapesti hivatalokban olyan súlyossá vált, hogy júniusban már sokan a jogos szabadságaikat sem kapták meg. Emiatt aztán július elsejétől voltak hivatalok, amik rövidebb nyitvatartással üzemeltek – de voltak olyanok, ahol teljesen le is állt a munka-, majd a kormány arra kényszerült, hogy ügyintézőket rendelt a fővárosba az ország más pontjairól, hogy a hivatalokban kialakult túlterhelésen segítsenek.

Bár erről a kormány továbbra sem kommunikál nyíltan, de Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy Magyarország minden járásából két ügyintézőt irányítottak Budapestre körülbelül fél évre. A felvezényelt dolgozók elvileg önkéntes alapon jöttek, közös megegyezéssel és plusz kompenzációért, de a hvg.hu júliusi riportjában több olyan hivatalnok is megszólalt, aki szerint nem igazán volt önkéntességről szó. Szerintük központi utasítás érkezett, a budapesti ingázás elutasítására nem volt kifejezett lehetőség.

A DK a témával foglalkozó sajtótájékoztatóján Arató Gergely kifejtette, hogy a párt álláspontja szerint a kormány hozzá nem értése maradandó károkat okozott a közigazgatásban. Arató szerint „az állampolgárok isszák meg a levét, hogy a kormány szakszerűtlenül irányítja a közigazgatást, és hogy nem tartja tiszteletben a közszolgáltatásban dolgozók jogait.” A DK azt követeli, hogy

a kormány ne a saját dolgozóin spóroljon, hogy ne büntesse az állampolgárokat, akik szeretnék a saját ügyeiket elintézni. Ehelyett oldják fel a létszámstopot, kezdjenek érdemi tárgyalásokat a szakszervezetekkel. A DK szerint a létszámokat a feladatok függvényében kell megállapítani.

„A fölösleges miniszteri biztosok, kormánybiztosok és kormányzati talpnyalók közül nyugodtan küldjék el azokat, akiknek a munkájára semmi szükség nincsen” – jelentette ki Arató.

A teljes sajtótájékoztatót élőben közvetítettük:

Címlapkép: A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) 2018.10.10-én tartott "Többet a Köznek!" címmel sajtótájékoztatót. A közszféra szakszervezetei a 2019-es költségvetési törvény módosítását követelték. /Mérce
Olvass tovább!