Az Index írta meg, hogy tegnap, azaz pénteken, a munkaidő lejárta előtt kicsivel tájékoztatták a fővárosi kormányhivatali dolgozókat arról, hogy július elsejétől, vagyis már hétfőtől módosul az ügyfélfogadási rend az I-XXIII. kerületi kormányablakoknál.

A módosulás praktikusan csökkentést jelent, szerdán például 8 helyett csak 10-től lesznek nyitva a kormányablakok, pénteken pedig a korábbi 14 óra helyett már 103 órakor bezárnak majd.

Összesen 7 órával csökken majd a nyitvatartási idő, de az Index megjegyezte: sok helyen már most is rövidítésekkel működnek a kormányablakok bizonyos ügytípusoknál.

A lap információi szerint György István kormánymegbízott a kerületi polgármestereknek is küldött körlevelet a módosításról, melyben azt írta, az ügyfelek helyben történő értesítéséről ő gondoskodott (a kormanyablak.hu-n már az új nyitvatartást lehet szemrevételezni), ám hogy miért volt szükség a rövidítésre, azt nem indokolta meg.

Túl nagy spekulációt azonban nem igényel a dolog: ahogy arról a Mércén is írtunk már, többször is, a köztisztviselők helyzete meglehetősen rossz. Az ágazatban óriási a munkaerőhiány.

Június közepén a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) jelezte,

hogy a munkaerő- és létszámhiány miatt a közszolgálati dolgozók még a jogos szabadságaikat sem kapják meg a munkáltatóktól.

Boros Péterné akkor arról is beszámolt, hogy 1.124 évnyi(!) szabadságot nem adtak ki a kormányzati területen dolgozóknak, 11 év után mindössze harminc százalékkal nőtt a dolgozók keresete, megszűnt az életpályamodell, és mindenféle keresetnövelési garancia nélkül alakult ki a munkáltató túlhatalma.

„A munkavállaló számára nincs a munkajogban semmi jog, és nincs semmi garancia a keresetnövelés tekintetében. Csökkent az alapszabadság, és nőtt napi fél órával a munkaidő”

– fogalmazott Borosné, majd hozzátette: „a területi közigazgatásban ennél is rosszabb a helyzet, egyhavi túlmunka van, és mínusz nyolc százalék fajlagos fizetéscsökkenés.”

Hogy ez mennyire így van, azt egy korábbi cikkünkben mi is megírtuk: van olyan megye, ahol a lakástámogatási osztály működése állt le, máshol pedig a gyámügy akadozik a köztisztviselők tömeges felmondása miatt.

Csak márciusban közel 2500-an mondtak fel a szakszervezetek által közszolgálati rabszolgatörvénynek hívott törvényi változás miatt,

ami hosszabb munkaidőt, az eddiginél több munkát és kevesebb szabadnapot jelent a köztisztviselők számára.

Az MKKSZ márciusban sztrájkolt is, kevés eredménnyel, annak ellenére is, hogy több mint 7000-en vettek részt az egynapos munkabeszüntetésben. Így sztrájkköveteléseiket a mai napig fenntartják. Ezek a következők:

• harminc százalékkal növeljék az ezen a területen dolgozók keresetét július 1-től,
• kerüljön vissza a munkaközi szünet a munkaidőn belülre,
• álljon vissza a nyolcórás foglalkoztatás.

És bár a bérrendezésre vonatkozó határidő például hétfőn lejár, úgy tűnik, az ágazatban újfent inkább trükközéssel (a nyitvatartási idő csökkentésével) „kezelik” a helyzetet – ami sem a munkavállalóknak nem segít, sem a munkaerőhiányra nem érdemi válasz, cserébe azonban nehezíti mindazok életét is, akik igénybe vennék a kormányablakok által nyújtott szolgáltatásokat.