Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ezrek mondtak fel egy hónap alatt a közigazgatásban

Ez a cikk több mint 5 éves.

Márciusban, egyetlen hónap alatt több mint 2500 központi és területi közigazgatásban dolgozó tisztviselő kérte felmentését a katasztrofális bérhelyzet és a növekvő munkaterhek miatt – tudta meg az Index. A portál információit a Miniszterelnökség is megerősítette, ám állítja, a munkaerő kiesése nem fog fennakadásokat okozni a közigazgatásban.

Mint arról a Mérce is beszámolt, március elején lépett életbe az ún. közszolgálati rabszolgatörvény, amely a központi és területi közigazgatásban – tehát a minisztériumokban és háttérintézményeikben, valamint a megyei, járási és központi kormányhivatalokban továbbá a nyugdíjfolyósítónál és a Magyar Államkincstárnál dolgozók – munkaterheit növeli.

A módosítás értelmében napi 12 és heti 48 órára növekszik a maximálisan kiszabható munkaidő, a félórás ebédszünet már nem számít bele a munkaidőbe, a kivehető alapszabadságok pedig 25-ről 20 napra csökkentek. (A gyerekek után kivehető szabadságok ugyan növekedtek, de ez a gyermektelenek és egy gyermekes szülők esetében nem hoz javulást.)

Az új szabályozás hatására átlagosan napi 9 órásra növekszik a munkaidő a teljes közigazgatásban. Az Indexnek név nélkül nyilatkozó egyik kormányhivatali dolgozó úgy értékelte:

„Ez nem közszolgálat, ez már közrabszolgaság.”

A közigazgatásban dolgozó források a portálnak az is elmondták, kafetéria-juttatásaik idén már elmaradtak, a munkaidő növekedése és az alapszabadságok csökkenése pedig azt eredményezi, hogy éves szinten legalább 8 százalékkal csökken a dolgozók fizetése.

A közigazgatási dolgozókat május 15-ig kellett tájékoztatni a módosításokról, aki pedig nem fogadta el az új besorolást, az kérhette felmentését végkielégítésért cserében.

A kormány által is megerősített 2500-as szám – ennyien kérték márciusban felmentésüket – óriási, a 36 ezres területi közigazgatási dolgozói létszámnak ez nagyjából a hét százaléka.

A kormány mégis úgy véli, ez az ügyfelek szempontjából nem fog gondot jelenteni.

„[M]inden ügyintézés a megszokott rend szerint zajlik, az állampolgárokat tehát ez semmilyen módon nem érinti” – írta a Miniszterelnökség az Indexnek.

Mivel a közigazgatásban több éve létszámstop van, nem feltételezhető, hogy kieső munkaerő helyére újak érkeznének, ez pedig tovább növelheti a maradó dolgozók amúgy is nehéz terheit.

Az ágazat dolgozóinak egy része, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének szervezésében március 14-én egynapos sztrájkot tartott, hogy felhívja a figyelmet a helyzet komolyságára. Következő megmozdulásukra május 1-én kerül sor. A március 14-i sztrájknapról készült videóriportunkat itt nézhetitek meg:

(Mérce / Index)

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán