Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A török Alkotmánybíróság szerint nem terrorizmus kiállni az emberi jogok mellett

Ez a cikk több mint 4 éves.

10 török akadémikus ügyében hozott ítéletet a török Alkotmánybíróság a hét második felében. A testület 8-8 arányban, az elnök szavazatával kijelentette, hogy a szólásszabadság megsértésének minősülnek az értelmiségiek ellen hozott büntetőítéletek. Az érintettek azután vitték az ügyet az Alkotmánybíróságra, hogy 2016-ban terrorizmust támogató propagandával vádolták, majd elítélték őket, a Nem veszek részt ebben a bűncselekményben című kiáltvány aláírásáért.

A kiáltványt – amelyet a török hadsereg Kurd Munkáspárt (PKK) által ellenőrzött területek elleni támadásai után készítettek – 2212 ember írta alá, köztük több, nemzetközileg ismert értelmiségi, mint például Noam Chomsky, filozófus, nyelvész, politikai aktivista is. A dokumentumban (elérhető ebben a cikkben, angol nyelven) többek között felszólították a török kormányt, hogy

„állítsa le a kurd és egyéb nemzetiségű emberek ellen folytatott szándékos mészárlást és deportálásokat a régióban [Délkelet-Törökország]. Követeljük továbbá az államtól, hogy szüntesse meg a kijárás tilalmat, vonja felelősségre az emberi jogsértések elkövetőit, és kompenzálja azokat az állampolgárokat, akik anyagi vagy pszichológiai károkat szenvedtek el.”

A török erők 2015 decemberében indítottak átfogó hadműveleteket az ország délkeleti, kurd területei ellen, miután közte és a Kurd Munkáspárt közötti fegyverszüneti tárgyalások összeomlottak. Utóbbi szervezetet a török állam hivatalosan terrorszervezetként tartja nyilván.

A dokumentum szerint az állam szándékosan követte el az emberi jogsértéseket, szervezetten és a nemzetközi egyezmények, intézmények figyelmen kívül hagyásával.

A török államfő, Recep Tayyip Erdogan a kiáltvány megszövegezése után erőteljesen vádaskodó hangnemben reagált, szerinte a kiáltvány aláírói egy „horda” aminek tagjai magukat „egyetemi tanároknak tartják”. A török elnök ezután a külföldi befolyásról elmélkedett egy sort, majd bosszút helyzett kilátásba, ami be is következett: összesen 784 értelmiségi  ellen indult büntető eljárás „terrorizmus propagálása” miatt, közülük 195 egyetemi oktatót ítéltek börtönre.

A még folyó ügyekben ez a mostani alkotmánybírósági állásfoglalás mérvadó lehet, a vádlottak innentől számolhatnak felmentéssel, illetve a már meghozott ítéletek megsemmisítésével.

İsmet Akça-t, a Yıldız Műszaki Egyetem oktatóját 2 év 3 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek korábban, az ő ügy is egyik volt annak a tíznek, amelynek kapcsán most ítéletet hirdetett az Alkotmánybíróság. Ennek kapcsán ezt nyilatkozta a Bianet-nek:

„Ezt mondjuk a legelejétől fogva. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette mind a büntetőeljárásokat, mind a velünk szemben kiszabott börtönbüntetéseket. Az a tény, hogy az Alkotmánybíróság 8-8 arányban hozta meg az ítéletét, mutatja, hogy mennyire jogszerűtlenek az eddig meghozott ítéletek [ebben az ügyben].”

A Kurdisztáni Munkáspárt 1984 óta folytatja gerillaharcát a kurd területek függetlenségéért Törökországban, tevékenységét Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorizmusként tartja számon hivatalosan.

(MTI; Bianet)
(A borítóképen a török hadserek Afrín tartomány ellen felvonuló egységei láthatók)