Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Épp hőgutát kapunk, de Gulyás és Kövér szerint ráérünk még ezzel foglalkozni

Pénteken megdőlt az abszolút melegrekord Franciaországban, ahol egy déli városban 45,8 fokot mértek, eközben pedig Spanyolországban már két halottja van a hőségnek: egy 17 éves és egy 80 éves férfi hőgutát kapott. És bár csütörtökön a hidegfront érkezése előtt Magyarország nagy részén is tombolt a kánikula (helyenként 36-37 fokig is felment a hőmérséklet), a BBC által közzétett térkép szerint mi még a jó helyzetben lévő országok közé tartozunk Európában.

Forrás: BBC

Mindeközben pedig Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az EU 2050-es klímacéljának megvétózása kapcsán kijelentette, hogy

„semmi nem sürget bennünket”, Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint pedig a klímacél a politikai blöffök világába tartozó lett volna.

Kövér és Gulyás is azon a véleményen van, hogy mivel Magyarország úton van a 2030-as célok teljesítése felé, ezért „mi tesszük a dolgunkat”.

Ezzel szemben az Európai Bizottság június 18-i értékeléséből az derült ki, hogy Magyarország felléphetne sokkal ambíciózusabban a klímakatasztrófával szemben, például a fosszilis energia támogatásának és a szén felhasználásának teljes kivezetésével, az energiahatékonysági és a megújuló energia célszámok növelésével és az ezekkel kapcsolatos intézkedések erősítésével.

Az, ha tényleg teljesítjük a 2030-as klímacélt, a „minimum minimuma”,

ahogy Szél Bernadett fogalmazott Gulyás kijelentéseivel kapcsolatban az európai ügyek bizottságának ülésén. Szél szerint a kormány álláspontja „mindössze kincstári optimizmus”.

Ezzel cseng egybe a Greenpeace véleménye is, amely szerint a „klímavédelmi megállapodás blokkolásával a kormány a magyar lakosság biztonságát és jövőjét sodorja veszélybe, és nemet mond hazánk természeti kincseinek megőrzésére.” Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse a magyar vétóra reagálva kijelentette, hogy Magyarország

„a világátlagnál gyorsabban melegszik, a klímaválság által súlyosabban érintett területek közé tartozik. A mindannyiunk jövőjét biztosító nemzetközi klímavédelmi intézkedések blokkolása ezért botrányosan felelőtlen lépés a magyar kormány részéről.”

Az EU 2050-es klímastratégiai célkitűzése egyébként az, hogy az 1990-es szintekhez képest 80-95 százalékkal csökkenjen a karbonkibocsátási szint. Ez azt jelentené, hogy addigra a felszabaduló károsanyag-mennyiséget ki kellene váltani valamilyen környezetbarát megoldással. Ennek érdekében az EU-ban 2030-ig kötelezővé válik a legalább 35 százalékos megújuló energiaforrás biztosítása, valamint az ugyanilyen mértékű energiahatékonyság javítása is, amiből maximum 10 százalékot engednének.

A magyar, a lengyel és a cseh vétó miatt az elfogadott közös nyilatkozatba csak az került be, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt 2030-as vállalásainak, a 2050-es célok pedig csak egy lábjegyzetbe kerültek be, miszerint „a tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re.”

Az Európán végigvonuló súlyos hőhullám persze nem róható fel csupán a globális felmelegedésnek, hiszen hőhullámok előfordultak korábban is – a valaha mért legmagasabb európai hőmérsékletet 1977 júliusában mérték Athénban, amikor 48 fok volt a görög fővárosban. Azonban a klímaváltozás következtében

a hőhullámok egyre durvábbak, és valószínűleg egyre gyakoribbak lesznek. 2018 zsinórban a negyedik legmelegebb év volt azóta, hogy mérjük a globális átlaghőmérsékletet.

Ezen tények ismeretében nem elegendő indok a magyar vétóra az, hogy „végezzük a dolgunkat” a 2030-as klímacélok tekintetében, sem pedig az, hogy „a javaslatcsomag következményeit és a célokhoz vezető utat sem gondolták végig kellőképpen a deklaráció előterjesztői”. Mert bármit is mondjon Gulyás Gergely vagy Kövér László,

nem, nem érünk rá, és igenis van ok a sietségre.

Címlapkép: MTI/Mihádák Zoltán
Olvass tovább!