Magyarországot nem izgatja, ha 2050-re belehalunk a szén-dioxid kibocsátásba

Az EU-s tagállamok közül jelenleg Magyarországé az egyik legalacsonyabb vállalás a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatban, és úgy tűnik, ez jó időre így is marad.

Az Európai Parlament tavaly januárban elfogadott energetiekai tervezete szerint az EU-nak 2050-ig el kell érnie a nettó nullás karbonkibocsátási szintet.

Ez nem azt jelenti, hogy az EU-ban nem engednének több szén-dioxidot a levegőbe, viszont a radikálisan korlátozott mennyiségű kibocsátás ellenére is felszabaduló károsanyag-mennyiséget ki kellene váltani valamilyen környezetbarát megoldással.

Az EP meghatározott egy 2030-as időpontot is, ami segíti az átmenetet. Az  energiauniós javaslatcsomag szigorú, de rugalmas határidőt szab a tagországoknak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez. Eszerint az EU-ban 2030-ig kötelezővé válik a legalább 35 százalékos megújuló energiaforrás biztosítása, valamint az ugyanilyen mértékű energiahatékonyság javítása is, amiből maximum 10 százalékot engednének.

A 2050-es célkitűzést a tegnapi EU-csúcson fogadta volna el az Európai Tanács, és bár az utóbbi napkban úgy tűnt, Magyarország hajlandó lett volna támogatni a javaslatot, végül Csehország és Lengyelország mellett hazánk is megakadályozta azt.

Ez azért meglepő, mert Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn még arról beszélt, hogy Magyarország egyik klímapolitikai célja, hogy Magyarország 2050-re „lehetősége legyen” az általa felhasznált energia karbonsemleges előállítására.

Budapest, 2019. május 17. A Fridays for Future Magyarország és az Extinction Rebellion Magyarország aktivistái a globális klímasztrájk demonstráción a fõvárosi Kossuth Lajos téren 2019. május 17.
MTI/Mohai Balázs

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azonban kedden hangsúlyozta, addig nem tudja elfogadni a 2050-es klímasemlegességi célt, amíg nincs egyezmény a kompenzációról annak érdekében, hogy a vállalás ne jelentsen irreális terheket a szegényebb, főként közép- és kelet-európai tagországok számára. Úgy tűnik, Magyarország és Csehország is ehhez a (Szlovákia kivételével) V4-es állásponthoz csatlakozott végül.

A három tagállam ellenkezése miatt az elfogadott közös nyilatkozatba csak az került be, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt 2030-as vállalálásainak,

a 2050-es célokról pedig csupán egy lábjegyzetben tesznek említést, miszerint „a tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re.”

A GreenDependent Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a döntés előtt közös nyilatkozatban követelte, hogy a magyar kormány csatlakozzon azon tagállamokhoz, amelyek kiállnak amellett, hogy az EU 2050-re karbonsemlegessé váljon.

„Ezt az elköteleződést mielőbb meg kell lépnie Magyarországnak, és ennek tükröződnie kell a magyar kormány 2030-ra vonatkozó középtávú és 2050-re vonatkozó hosszútávú éghajlat- és energiapolitikájában, a nemzeti vállalásokban, a tervekben és leginkább a konkrét intézkedésekben. A klímavédelemhez és a karbonsemlegességhez azonban a kormány nyilatkozataival ellentétben nincs szükség a Paks II. beruházásra sem.”

„Az éghajlatváltozás miatt már ma is minden évben 80 milliárd forint gazdasági kára van az országnak, amihez még hozzáadódnak a jelentős egészségügyi és környezeti károk is. Ezért a szervezetek a kormányfő egyértelmű elköteleződését várják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és annak mérséklésében. Ez Magyarország gazdaságának és a társadalmi jólétének érdeke.”

– írják.

(Index / Népszava / Mérce)
Címlapkép: MTI/Mohai Balázs
Olvass tovább!