A kormány ezen a héten nyújtotta be a köznevelésről szóló törvény  azon módosítását az Országgyűléshez, amely szimplán csak salátatörvény néven ismeretes. A törvénymósodítás célja a kormány szerint az, hogy a tanulók előmenetét támogassa (hiszen„össztársadalmi érdek az, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek”),  valamint hogy az iskolaigazgatók magasabb fizetésével vonzóbbá tegye az intézményvezetői pályát a fiatalok számára.

A gyakorlatban viszont az egyik javaslat a magántanulói jogviszony megszűnését jelentené – az új módosítási javaslat a mindennapos bejárás és a magántanulói státusz között létesítene egy köztes megoldást. A törvényt kritizálók szerint viszont az oktatási rendszer jelenlegi formájában nincsen felkészülve ennyi SNI-s, azaz sajátos nevelési igényű tanuló integrációjára. Alapvetően is általános tanár- és gyógypedagógus hiány van, de ezen kívül sem áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségű idő, módszer és forrás arra, hogy az SNI-s gyerekeket fejlesszék, habár az új törvény által alkotott tanulói státusz azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak is érdeke lenne, aki a magántanulók legjelentősebb hányadát kiteszik.

A helyzetet bonyolítja, hogy az úgynevezett Taigetosz-törvény értelmében a tanulási nehézséggel rendelkező gyerekek nem kaphatnak felmentést egyes tantárgyak osztályozása alól, illetve ne csak szakképzett gyógypedagógusok taníthassák a készségtárgyakat az enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak, és hogy pedagógus-végzettség nélkül is lehessen tanítani az ország bizonyos régióiban, illetve meghatározott szakmai területeken.

Az új törvénymódosítás-csomagról Szél Bernadett blogján is megírta már a véleményét, valamint tegnap megosztotta azt a közleményt, amelyet több fővárosi gimnázium diákönkormányzata is aláírt már tiltakozásképpen:

A független képviselő a megosztás mellett azt is ígéri: a parlamenti viták során a diákok érdekét fogja képviselni.