Ellenzék: a Taigetosz-törvény a gyerekek és a tanárok életét is megkeseríti

Közösen tartott hétfőn egy III. kerületi iskolánál sajtótájékoztatót több ellenzéki képviselő a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket hátrányosan érintő szabályozás, közismertebb nevén a Taigetosz-törvény ellen.

A rendezvényen részt vett Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője, Bősz Anett a Liberálisoktól, Kunhalmi Ágnes a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd képviseletében, a témában korábban többször felszólalt Ungár Péter a Lehet Más a Politika képviseletében, valamint Rózsa László, érintett édesapa és Hazai András a III. kerületi DK-tól.

Elsőként Rózsa László szólalt fel, aki elmondta,

„kisfiam sajátos nevelési igényű. Sajnos az is kiderült itt az iskolában, hogy az iskola nem biztosítja neki a megfelelő oktatást.”

Hozzátéve, habár papíron alkalmas az iskola az SNI-s gyerekek oktatására, ez a valóságban nem így van.

Arató Gergely elmondta, nem egyedi eset hogy egy SNI-s gyerek nem kapja meg a megfelelő törődést,

„nem az egyik vagy másik iskolával, egyik vagy másik tanárral van a probléma, hanem az egész rendszerrel. A Cseve csoport néhány évvel ezelőtt készített egy felmérést, ahol kiderült, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek nagy része számára ma a közoktatás nem tudja biztosítani azokat a feltételeket, melyek ahhoz szükségesek, hogy az ő fejlesztésükre rendelkezésre álljanak a megfelelő idő, a megfelelő módszerek és a megfelelő források.”

A DK-s politikus kifejtette továbbá, több forrásra és támogatásra lenne szükség mind a pedagógusok, mind a szülők számára, hisz minden gyerek megérdemli, hogy az igényeinek megfelelő módon foglalkozzanak vele.

Elmondta, jóval több kiscsoportos foglalkozásra és fejlesztőpedagógusra lenne szükség, ehhez pedig több forrást kell a rendszerbe irányítani – emlékeztetett továbbá arra is, hogy az ország jelentős részében nem elérhető az SNI-s gyerekek igényeinek megfelelő oktatás, így a gyerekek nem kapják meg a megfelelő fejlesztést.

Szót ejtett a túlbürokratizált oktatási rendszerről is, több autonómiát követelve az iskoláknak, hogy így legyen idejük a gyerekekkel foglalkozni.

Bősz Anett kifejtette, habár egyre kevesebb az elsős, egyre nagyobb az SNI-s gyerekek száma – az oktatási rendszernek az a feladata, hogy segítse ezen gyerekek fejlődését.

A liberális politikus is megemlítette, jelenleg túl kevés a szakember, valamint szintén felemlegette a rendszer hibáit –

„a végtelenül bürokratikus és mozgásteret nem engedő oktatási rendszerben nem lehet segíteni ezeket a diákokat. A Taigetosz-törvény hatályba lépése óta az a felmentés sem áll rendelkezésre, hogy ezek a gyerekek akár időlegesen ne kapjanak valamiből jegyet, amiből hátrányuk van.”

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra is, ha ez a lehetőség továbbra is rendelkezésre állna, az SNI-s gyerekeknek lenne némi esélyük néhány év alatt utolérni a többieket az adott területen.

Továbbá kifejtette, véleménye szerint

egyéni bánásmódra van szükség a gyerekeknél, mivel minden gyerek más, és mindenki jó is valamiben.

Ungár Péter két dologra hívta fel a figyelmet – az egyik a lefedettség kérdése, mint mondta,

„a magyar megyéknek egy jelentős részében nincsen gyermekpszichiáter, a magyar megyék jelentős részében fel sem tud állni az a bizottság, ami az SNI-s kódot, az SNI-s diagnózist ki tudja adni. Ez azt jelenti, hogy különböző érintett családoknak akár hónapokon, éveken át tart az a rettentő bürokratizált, rengeteg papírral átitatott munka, ami egy ilyen diagnózisnak a kivételét jelenti.”

Az LMP-s politikus is csatlakozott az előtte szólókhoz annak ismertetésében, hogy nagyon kevés a megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógus, azt is elmondva, sok iskola habár papíron tud fogadni SNI-s gyerekeket, a valóságban ez nem állja meg a helyét.

Ungár kifejtette, a probléma egyik gyökere, hogy

„megalázóan alacsony a pedagógiai szakasszisztens, gyógypedagógiai bér, jelenleg Magyarországon a szociális bértáblát a kormány kilenc éve nem emelte, a pedagógus bértábla szintén nincs olyan állapotban hogy az megfelelő legyen, a gyógypedagógiai pótlék meg a Gyurcsány-kormány óta nem emelkedett.”

Ezen problémák miatt az ágazatból jelentős az elvándorlás, a területen dolgozók átlagéletkora és az elvándorlók száma miatt 10-15 év múlva – habár jelenleg is jelentős a létszámhiány – a probléma még a jelenleginél is sokkal súlyosabb lesz.

Az LMP anyagilag vonzóvá tenné az SNI-s gyerekekkel foglalkozók pályáját, hogy a létszámhiány problémáját kezelje.

Kunhalmi Ágnes az oktatási bizottság alelnökeként azt tette hozzá,

„nem egy szülő problémájáról van szó. Nem egy iskolát szeretnénk kipécézni mi politikusok. Meg kell érteni, hogy ma a közoktatás rendszere úgy ahogy van, nem gyermekbarát. Ha az ép gyerekek nem találják a helyüket ma a magyar közoktatásban, akkor ez a beilleszkedési, tanulási problémákkal küzdő, és a sajátos nevelési igényű gyerekekre halmozottan igaz.”

Megerősítette az előtte szólókat abban, hogy igen súlyos a szakemberhiány, különösen Budapesten kívül. Emlékeztetett, a kormány csökkentette a gyógypedagógus-képzésben hirdetett helyek számát, valamint az elvándorlás is nagyon súlyos hatásokkal jár a területen.

Megemlítette a képzés hiányosságait is, reformokat sürgetve a területen.

Emellett kifejtette, az MSZP-P szerint már óvodában szükség lenne minden intézményben saját gyógypedagógusra valamint fejlesztőpedagógusra, ahogy az iskolákban is ez a helyzet.

Hazai András kifejtette, az integrált oktatásnak

„abszolút nincs meg a feltételrendszere. Gondoljuk végig, hogy milyen koldusvilág az, ahol egy szivacs eltépése gondot okoz, és ezen egy fejlesztő-pedagógus, egy szakember úgymond kiborul.”

Ennek kapcsán elmondta, hatalmas tehernek vannak kitéve ezen szakemberek, így rendszeres mentális rehabilitációra lenne szükségük, ezzel pedig a kormánynak kellene foglalkoznia.

A Taigetosz-törvényt 2017-ben fogadta el az országgyűlés, a törvény értelmében megszűnt a lehetőség, hogy sajátos nevelési igényű gyerekeket felmentsenek az osztályzás alól bizonyos tárgyak esetében, melyek terén nehézségekkel küzdenek – miközben nem biztosítják számukra a megfelelő fejlesztési programokat. A törvényről és annak hatásairól bővebben ebben a cikkben lehet olvasni, a témában megjelent cikkeink pedig itt érhetők el.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
Olvass tovább!